A lap nem csin�l titkot bel�le, hogy a ki�lt� ar�nytalans�g a „zsid� csoportok lobbierej�nek” k�sz�nhet�. A cikk�r� �gy v�li: b�r a jogszab�lyban nem eml�tik �ket, a p�ly�zatot val�j�ban a zsid� vall�si k�z�ss�gekre �rt�k ki. El�nyben r�szes�lnek a vall�si, �s a nagyv�rosokban m�k�d� szervezetek, amelyek „terrorvesz�lynek vannak kit�ve”. Ezt azzal kell igazolni, hogy „�t vagy kapcsol�d� szervezeteit (az Egyes�lt �llamokban vagy azon k�v�l) kor�bban megfenyegett�k vagy megt�madt�k”. A k�lf�ldi incidensek besz�m�t�sa m�r csak a k�zel-keleti konfliktus miatt is garant�lja az izraelita k�z�ss�gek p�ly�zatainak siker�t.

Holott az elm�lt �vtized esem�nyei k�zel sem igazolj�k ennyire egy�rtelm�en a zsid� vall�si csoportok fenyegetetts�g�lt. A 2001 szeptembere �ta hivatalosan bejelentett t�bb, mint harminc meghi�s�tott terrorcselekm�nyb�l alig n�h�ny ir�nyult k�zvetlen�l ellen�k.

Sokan vannak azonban, akik nem lelkesednek a vall�si-sz�rmaz�si alap� diszkrimin�ci� ilyen, m�r-m�r leplezetlen form�j��rt. Ibrahim Hooper, Amerikai-Iszl�m Kapcsolatok Tan�cs�nak egyik vezet�je szerint az � k�z�ss�geiknek is nagy sz�ks�g�k volna hasonl� t�mogat�sokra, �m „mivel a zsid�k jobban be vannak �p�lve”, �k szinte semmilyen t�mogat�st nem kapnak ilyen c�lokra.

Akadnak olyan zsid� k�r�k is, akik ellenzik az „egyh�z �s az �llam sz�tv�laszt�sa elv�nek megs�rt�s�t”. David Saperstein rabbi reform mozgalmat is ind�tott, arra sz�l�tva fel a zsinag�g�kat, hogy ne �ljenek a k�lts�gvet�sb�l foly�s�tott t�mogat�ssal, ink�bb t�maszkodjanak a gy�lekezet erej�re. Felh�v�s�nak azonban meglehet�sen csek�ly visszhangja volt.

Az els�sorban a zsid�s�g liber�lis, kev�sb� vall�sos r�sz�nek �rdekk�pviselet�t ell�t� R�galmaz�sellenes Liga (ADL) is meglehet�sen �les kritik�t fogalmazott meg. A szervezetnek nem az �llami dot�ci�val van gondja, szerint�k ink�bb az a f� probl�ma, hogy mindig lesznek olyan k�z�ss�gek, amelyek kevesebb p�nzt kapnak, s ez „sz�th�z�st �s rivaliz�l�st sz�l”.

Az ADL aggodalma nem n�lk�l�z minden alapot. A neol�g k�z�ss�gben ugyanis egyre nagyobb visszatetsz�st kelt, hogy a p�ly�zati p�nzek k�tharmad�t ortodox szervezetek kapj�k, holott �k az USA zsid�s�g�nak alig t�z sz�zal�k�t alkotj�k. A Magyarorsz�gon is jelen l�v�, a k�ztereken fel�ll�tott „hanuka-gyerty�k” �ll�t�s�r�l elh�res�lt ultraortodox Chabad-Lubavics szekta p�ld�ul t�bb t�mogat�st zsebelhetett be, mint a legnagyobb csoport, a Reform Mozgalom.

mindennapi.hu nyom�n barikad.hu

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.