K�lcsey p�ratlan katarzis- �s eszt�tikai �lm�nyt ny�jt� Himnusz�t – k�vetve az �tvenes �vek j� kommunista, illetve a kilencvenes �vek neoliber�lis hagyom�ny�t – n�h�nyan lecser�ln�k, mondv�n, t�ls�gosan pesszimista, kishit�s�get t�pl�l�, s nem modern alkot�s.

 

Nos, k�v�ncsian v�rjuk, vajon mely magyar – eszt�tikai �rt�ket �s id�t�ll� tartalmat hordoz� – m�alkot�s l�phetne megfelel� zenei k�nt�sben K�lcsey remekm�ve hely�be, s esetlegesen mely �jdons�lt, posztmodern l�rai vers v�lthatn� le a Himnuszt. S rem�lhet�leg olyan erkeli magaslat� zenei kompoz�ci�val k�s�rve, amely nem napjaink kordivatj�nak igyekszik megfelelni, hanem az �r�kk�val�s�g ig�ny�vel �r�dott.

 

A k�rd�sfelvet�s olyan form�ban, miszerint K�lcsey verse a kishit�s�g kollekt�v nemzeti szellem�t t�pl�lja, eleve �rtelmezhetetlen. T�rt�nelm�nkben a trag�di�knak, buk�soknak, sajn�latos m�don a kellet�n�l j�val nagyobb szerep jutott.

 

�ppen ez�rt K�lcsey probl�mafelvet�se kor�ntsem hi�baval� �s felesleges. Egy �p lelk� nemzet a dr�mai buk�sokb�l csak �p�lni �s er�s�dni tud, ak�r az egy�n a szerelmi �s egy�b emberi csal�d�sokb�l. S �ppen e probl�mafelvet�sb�l k�vetkezik, hogy nem a re�lis nemzeti �nbecs�l�sre nevel� irodalmi �s zenei m�vek a k�rosak �s l�lekrombol�k, hanem �ppen azok, amelyek a t�rt�neti val�s�ggal k�sz�n� viszonyban nem l�v� m�don azt sugallj�k, hogy ott �s akkor is katonai �s politikai gy�zelmet kell hazudnunk, ahol �s amikor �pp annak az ellenkez�je t�rt�nt.

 

K�vetkez�sk�ppen K�lcsey Himnusz�val nincsen semmi baj, �ri�si mell�fog�s �s t�rt�nelmi ar�nyt�veszt�s, ha valaki nemzeti trag�di�inkat – legal�bbis r�szben – l�lektanilag abb�l a t�nyb�l k�v�nja eredeztetni, miszerint „pesszimista” hangv�tel� �s motiv�ci�j� nemzeti im�nk van. Eml�keztet��l: a vers 1823-ban sz�letett, 1828-ban jelent meg el�sz�r nyomtatott form�ban, majd Erkel Ferenc 1844-ben zen�s�tette meg. 1903 �ta �llami himnusz. Meglep� gondolati k�s�rlet �s logikai brav�r az ezen id�pontok el�tti nemzeti sorscsap�sokat is K�lcsey im�j�nak t�rsadaloml�lektani hat�s�b�l eredeztetni…

 

Amennyiben m�gis �j nemzeti himnuszt k�v�nna valaki bevezetni, annak zen�jek�nt mindenk�ppen megfontol�sra alkalmasnak aj�nlan�nk Erkel kort�rs�nak, a zenei romantika m�sik magyar �ri�s�nak, Liszt Ferenc Les pr�ludes c�m�, gy�zelmet, euf�ri�t �s diadalt kisug�rz� m�v�nek hivataloss� t�tel�t. Eredetileg e „prel�d�ket” a zeneszerz� val�ban el�j�t�koknak sz�nta, nevezetesen a Joseph Autran francia k�lt� versciklus�ra kompon�lt k�rusm� el�.

 

Azonban Liszt t�bbsz�r is �tdolgozta a nyit�nyt, m�g v�g�l az �n�ll� szimfonikus k�ltem�nny� v�lt. V�g�l a m�vet a komponista egy m�sik francia klasszikus, Alphonse de Lamartine Po�tikus medit�ci�inak c�m�vel jel�lte. Ennek alapgondolata viszont a k�vetkez�: „Mi m�s az �let�nk, mint prel�d�k sorozata egy ismeretlen �lethez, amelynek els� �nnep�lyes hangjait a hal�l csend�ti meg.”

 

M�g �rdekfesz�t�bb a Les pr�ludes tov�bbi sors�nak alakul�sa. T�rt�nt ugyanis, hogy a Harmadik Birodalom id�szak�ban a nemzetiszocialista filmh�rad� felvezet� zen�je volt, t�rt�net�nk azonban itt m�g kor�ntsem �r v�get. A Reich F�hrer�nek 50. sz�let�snapja alkalm�b�l 1939. �prilis 20-�n tartott berlini d�szmeneten �s par�d�n a Wehrmacht egyes fegyvernemei e zenei remekm� fanf�rjainak dallamaira mas�roztak el Hitler sz�ne el�tt.

 

Tov�bb�, 1941. j�nius 22-�n, a Barbarossa-hadm�velet megind�t�s�nak napj�n a Les pr�ludes dallamaival �bresztett�k a n�met f�v�ros polg�rait. Ennek t�kr�ben meglehet�s pikant�ri�ja van annak a dolognak, hogy 2004-ben az akkori szocialista-szabaddemokrata korm�nyzat megrendel�s�re k�sz�lt, az uni�s csatlakoz�st felt�tel n�lk�l, szolgai m�don t�mogat� egyik telev�zi�s rekl�mklip h�tt�rzen�je is a Liszt �ltal kompon�lt „Prel�d�k” volt.

 

Mindebb�l nyilv�n az a tanuls�g, hogy nem �rt olykor az egyes zenei alkot�sok el�-, illetve ut�t�rt�net�t tanulm�nyoznunk. A K�lcsey �s Erkel �ltal szerzett nemzeti ima l�tjogosults�g�t pedig meg lehet ugyan k�rd�jelezni, de nem nagyon �rdemes. A Himnusz, a Hunyadi L�szl� �s a B�nk b�n �rt� elemz�se �s ismerete egy eg�szs�gesebb nemzeti �n�rt�kel�s l�trej�tt�nek elengedhetetlen felt�tele.

 

Lipusz Zsolt – Kuruc.info