A n�pek �nrendelkez�si joga oszthatatlan �s n�lk�l�zhetetlen c�m�, 2011 j�lius�ban keltezett nyilatkozatukban lesz�gezik, hogy a magyar diplomata kijelent�sei nem csak az �ltala megb�lyegzett magyarokat s�rtik, hanem s�rtik mindazokat, akiknek a n�pek �nrendelkez�si joga fontos. Az �nrendelkez�si jog, amint Koszov� p�ld�ja is bizony�tja, mag�ba foglalja a jogot az elszakad�shoz is – sz�gezi le az osztr�k politikusok nyilatkozata.

 

A nyilatkozat eml�keztet, hogy a Polg�ri �s Politikai Jogok Nemzetk�zi Eqyezs�gokm�nya �s a Gazdas�gi, Szoci�lis �s Kultur�lis Jogok Nemzetk�zi Eqyezs�gokm�nya els� cikkelyeiben r�gz�tett, n�pek �nrendelkez�si joga a k�t okm�ny hat�lyba l�p�se �ta (1976) elismert, k�telez� nemzetk�zi norma (ius cogens). Ez a jog kimondja, hogy „a n�pek szabadon hat�rozz�k meg politikai rendszer�ket es szabadon biztos�tj�k gazdas�gi, t�rsadalmi �s kultur�lis fejl�d�s�ket." Felh�vja tov�bb� a figyelmet, hogy a Nemzetk�zi B�r�s�g, Koszov� �gy�ben k�sz�lt szakv�lem�ny�ben elismeri, hogy az �nrendelkez�si jog egy n�pcsoport szecesszi�s jog�t is mag�ba foglalja.

 

Az osztr�k politikusok az ENSZ szerep�re utalva kijelentik: az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek nagy �s a politikai j�v�be mutat� vil�gb�ke-koncepci�ja nem engedi meg, hogy az emberi �nrendelkez�s megbonthatatlan h�rmas�t – emberi jogok, demokr�cia, n�pek �nrendelkez�se – teljes n�pcsoportokt�l megtagadj�k, a r�gi idegen-uralmi felfog�s jegy�ben.

 

Az �nrendelkez�si jog birtokosa nem az �llam, hanem kiz�r�lag a n�p, amelynek ki kell nyilv�n�tania ig�ny�t az �nrendelkez�sre – eml�keztet az osztr�k politikusok nyilatkozata, �s folytatva felh�vja a figyelmet arra, hogy az �llamhatalmi szerveknek nincs joguk arra, hogy a n�pakaratot megt�rj�k, vagy olyan nyilatkozatokat tegyenek, amelyek azzal nincsenek �sszhangban.

 

Z�r�gondolatk�nt a nyilatkozat visszautal az Eur�p�t h�sz k�t �vtizeddel ezel�tt �talak�t� folyamatokra, eml�keztetve, hogy Eur�pa megosztotts�g�t nem az �llamkancell�ri�kban haladt�k meg, hanem azok a b�tor emberek, akik az �nrendelkez�si jogot k�vetelt�k, azt minden politikai hatalommal szemben kiharcolt�k, �s ezzel Eur�pa �jrarendez�s�t elind�tott�k. Ez�rt, �rvel a nyilatkozat, az �nrendelkez�si jogb�l egyetlen n�pet sem szabad kiz�rni. Az �nrendelkez�s joga az egykori Osztr�k-Magyar Monarchia n�peire is vonatkozik, akiknek ugyan ezt a jogot az I. vil�gh�bor� h�bor�s c�lkit�z�sek�nt meg�g�rt�k, de az �g�retet nem tartott�k be – z�rul a B�cs-Innsbruck-Salzburg-Bozen keltez�s� nyilatkozat.

 

Az �ll�sfoglal�s al��r�i:

 

Univ-Prof. Dr. Hans R. Klecatsky volt igazs�g�gyi miniszter, B�cs-Innsbruck; Univ-Prof. Dr. Michael Geistlinger, a Nemzetk�zi Jog �s Nemzetk�zi Szervezetek Int�zete (Institut f�r V�lkerrecht und Internationale Organisationen – Salzburg); Dr. Eva Klotz k�pvisel�, D�l-Tiroli Parlament, D�l-Tiroli Szabads�g p�rt (Sudtiroler Freiheit) – Bozen; Pius Leitner k�pvisel�, D�l-Tiroli Parlament, a Szabads�g p�rt el�lj�r�ja (Die Freiheitlichen) – Bozen; Sven Knoll frakci�vezet�, D�l-Tiroli Parlament, D�l-Tiroli Szabads�g p�rt (Sudtiroler Freiheit) – Bozen; Reinhard Bimashofer, Osztr�k M�diah�z, Az Alkalmazott Politikai Gazdas�g Int�zete – B�cs; Dr. Eva Maria Barki �gyv�d, K�z�p-Eur�pa F�rum – B�cs (Forum Mitteleuropa)

 

A nyilatkozat eredeti, n�met nyelv� sz�vege:

 

(MVSZ Sajt�szolg�lat nyom�n)