Kha a XVIII. dinasztia (Kr.e. 1440-1350) kor�ban ir�ny�totta h�rom f�ra� - II. Amenhotep, IV. Thotmesz, �s III. Amenhotep s�rkamr�j�nak �p�t�s�t a Kir�lyok v�lgy�ben - olvashat� a New Scientist tudom�nyos h�rport�lon. Az �kori �p�t�sz feles�g�vel, Merittel egy�tt a Kir�lyok v�lgye k�zel�ben, Deir-al-Medin�ban leltek �r�k nyugalomra. Az �rintetlen s�rt olasz r�g�szek t�rt�k fel 1906-ban Ernesto Schiaparelli vezet�s�vel.

 

A s�rkamr�ban tal�lt t�rgyak arra utalnak, hogy Kha �s Merit tehet�s emberek voltak, az �p�t�sz kopors�j�ban megtal�lt�k a Halottak K�nyv�nek egyik legkor�bbi kiad�s�t is. A f�rfi a t�lvil�gi �tra mag�val "vitte" a m�r�szersz�mait is, k�zt�k k�t szintez� l�cet: az egyik aranyozott �s d�szes volt, nagy val�sz�n�s�ggel az uralkod� aj�nd�kozta meg vele �p�t�sz�t. A m�sik, kopott f�b�l volt, v�lhet�en ezt haszn�lta Kha napi munk�ja sor�n.

 

A sz�gm�r�re eml�keztet� m�szer mellett a leletek k�z�l el�ker�lt egy fura faeszk�z is, egy t�rcs�val "�sszedolgozott" n�gysz�gletes �reges "kar", amelyet Ernesto Schiaparelli szintez�k�nt �rt le, a Torin�i Egyiptomi M�zeum pedig, ahol jelenleg a lelet ki van �ll�tva, m�rlegk�nt hat�rozza meg a t�rgy rendeltet�s�t.

 

Amelia Sparavigna, a Torin�i M�egyetem fizikusa viszont abb�l indul ki, hogy az eszk�z "t�rcs�j�nak" el�ls� �s h�ts� fel�let�n l�v� bonyolult d�sz�t�snek funkcion�lis szerepe volt, "k�dolt" sz�mokat rejtett. Mint a fizikus kifejti, a k�rminta 16 egyenl� r�szre tagol�dik. Ezt egy soksz�g�, �gynevezett poligon�lis vonal veszi k�rbe: 18 sz�g kifel�, 18 pedig befel� mutat. Amelia Sparavigna szerint az eszk�z seg�ts�g�vel m�rhett�k a v�zszintes �s a f�gg�leges ir�nyt�l val� sz�gelhajl�s m�rt�k�t.

 

Kate Spence, a Cambridge-i Egyetem �egyiptomi �p�t�szetre szakosodott szak�rt�je szerint azonban csup�n egy gazdagon d�sz�tett dobozr�l van sz�. "Az egyiptomi �p�t�szet matematikailag rendk�v�l prec�z volt, leny�g�z�en pontos m�r�eszk�z�ket haszn�ltak, amit nem lehet elmondani a Kha s�rj�b�l el�ker�lt t�rgyr�l" - hangs�lyozta Kate Spence.

 

(MTI)