Ma, a 21. sz�zadban, Eur�pa k�zep�n, az Eur�pai Uni� hat�rain bel�l van egy �llam, amely sem az emberi jogokra oly �rz�keny Br�sszelt�l, sem pedig h� szolg�l�j�t�l, Budapestt�l nem fenyegetve szabadon diszkrimin�lhatja, b�ntetheti, sz�l�f�ldj�r�l sz�m�zheti, egysz�val terrorban tarthatja azt, aki magyarnak sz�letett.

 

Szlov�kia szembehelyezkedett Eur�p�val, mondhatn�m azt is, hogy let�rt az eur�pais�g �tj�r�l, de Szlov�kia sohasem l�pett r� erre az �tra. M�r az a t�ny, hogy �szaki szomsz�dunk �gy l�phetett be a nemzetek b�k�s egym�s mellett �l�s�t hirdet� EU-ba, hogy a Benes-dekr�tumok �rv�nyben tart�s�val a mai napig kollekt�v b�n�sk�nt tekint minden magyarra, jelezte, hogy a 18 �ves �llam csak sz�mszakilag �rte el a feln�tt kort, s m�g kor�ntsem �rett meg ahhoz, hogy csatlakozzon a sz�vets�gi rendszerhez. Ennek ellen�re az Uni� sz�les karokkal �lelte kebl�re a jog�llamis�g tekintet�ben harmadik vil�gbeli �llapotokat t�kr�z� orsz�got. Ezek ut�n naivit�s volt azt hinni, hogy a magyars�got �r� diszkrimin�ci�val szemben teljesen �rz�ketlen Br�sszel majd r�k�nyszer�ti a civiliz�ci� �tj�ra Szlov�ki�t. Mi�rt is tenn�, mikor azt l�tja, hogy a magyars�g k�rd�s�t maga a magyar korm�ny se tekinti priorit�snak?

 

S hogy mi alapj�n vonhatja le Br�sszel ezt a k�vetkeztet�st?

 

A magyar korm�ny mind a mai napig t�tlen�l szeml�li, hogy a szlov�k korm�ny p�nzb�ntet�ssel s�jtja azt a nemzettestv�r�nket, aki saj�t sz�l�f�ldj�n magyar anyanyelv�n k�v�n megsz�lalni. S�t nemcsak t�tlen�l szeml�li, de egyenesen a k�t orsz�g kapcsolat�nak javul�sak�nt �rt�keli, amikor a szlov�k korm�ny megfelezi a b�ntet�si t�telt.

 

Emellett felh�bor�t�, ahogyan a mag�t nemzeti sz�nben felt�ntet� Fidesz mag�ra hagyja azokat a felvid�ki magyarokat, akik, �lve a k�nny�tett honos�t�s ny�jtotta lehet�s�ggel, szeretn�k visszakapni azt, amir�l le sem mondtak, magyar �llampolg�rs�gukat. T�rhetetlen az a k�z�ny, mellyel a Fidesz v�gign�zi, ahogy Szlov�kia gyakorlatilag kitoloncolja sz�l�f�ldj�r�l azt, aki jogilag is szeretne a magyar nemzettesthez tartozni. Ezzel a korm�nyp�rt azt bizony�tja, hogy sz�m�ra a kett�s �llampolg�rs�g k�rd�se puszt�n egy a Jobbik szavaz�inak szimp�ti�j�ra ir�nyul� �res politikai marketing volt, t�nyleges nemzetegyes�t� sz�nd�k n�lk�l. A Fidesz ezzel nemcsak a hat�ron t�li ter�letekr�l mondott le v�g�rv�nyesen, hanem az ott �l� magyarokr�l is.

 

Mindezek f�ny�ben a magyar korm�nyzatot �ri�si felel�ss�g terheli az�rt, hogy a f�lmilli�s felvid�ki magyars�g l�leksz�ma az ut�bbi �vekben mintegy 60 ezerrel cs�kkent. Ennyi magyart �ldozott fel a Fidesz-MSZP nagykoal�ci� a „j�szomsz�di viszonynak” nevezett d�lib�b�rt, s ezzel kimondva-kimondatlanul �jabb magyar genoc�diumot id�zett el�.

 

Ugyanakkor a magyars�g ilyen s�t�t id�k k�zepette is �jabb bizonys�g�t adja �lni akar�s�nak. D�l-Szlov�ki�ban ugyanis soha nem l�tott sikere van annak a n�pi kezdem�nyez�snek, amelynek eredm�nyek�nt egyre t�bben ragasztanak a szlov�k nyelv� k�zfeliratok mell� magyar nyelv� matric�kat.

 

Ennek jegy�ben a Jobbik EP-k�pvisel�jek�nt arra biztatok minden magyar honfit�rsamat, aki a Felvid�kre l�togat, hogy vegyen r�szt az akci�ban, emellett seg�ts�k a magyar nyelv �gy�t azzal, hogy kiz�r�lag olyan helyen vesz�nk ig�nybe szolg�ltat�st, ahol azt magyarul is k�pesek biztos�tani.

 

V�gezet�l felsz�l�tom a magyar korm�nyt, hogy d�ntse el, kivel k�v�n egy�ttm�k�dni a j�v�ben: Eur�p�val vagy Szlov�ki�val? Amennyiben a magyar korm�ny az eur�pai �s nem a szlov�k �rt�krendet vallja mag��nak, �gy int�zzen ultim�tumot Br�sszel fel�: vagy megrendszab�lyozza a magyarok jogait l�bbal tipr� Szlov�ki�t, ellenkez� esetben vesse fel az ily m�don �nmag�t meghazudtol� sz�vets�gi rendszerb�l val� kil�p�s�nk lehet�s�g�t.

 

Szegedi Csan�d
EP-k�pvisel�, a Jobbik eln�k-helyettese