(...)

De hogyan is jutott a vil�g p�nz�gyi rendszere ilyen zil�lt �llapotba? A mai p�nz banki eszk�z �s nem-banki ad�ss�g. A sok p�nz teh�t sok ad�ss�g. A bankok �ltal l�trehozott elsz�mol�, k�zvet�t�, vagyoni �s hatalmi eszk�z. A p�nz a v�llalatok, h�ztart�sok, �llami int�zm�nyek hitelez�s�vel j�n l�tre minden szerepl� sz�mvitel�ben. Az ad�ss�got kamattal fizetik vissza, a kamat is p�nz, azt is bankhitel teremti, �gy a kamattal exponenci�lisan n� a p�nz �s ezzel az ad�ss�g �sszess�ge. Term�szetesen megfelel� szab�lyoz�ssal a p�nzt ki is lehet vonni a gazdas�gb�l, de a p�nz�gyi int�zm�nyek profit�rdeke a szapor�t�sra �szt�n�z. A p�nzt l�trehoz� bank el�nyben van azzal, aki a hitelre r�szorul �s fizeti a kamat�t, mely t�bbletre szint�n r�szorul. A bank nyeres�gre t�rekedve gyarap�tja eszk�zeit, azaz m�sok ad�ss�g�t. Vagyis elad�s�t m�sokat saj�t �rdek�ben. Csoda, hogy �gy a p�nz hatalmi eszk�zz�, fegyverr� v�lt? T�lzott �llamad�ss�g nem csak k�ltekez�sre utal, sokkal ink�bb a moh� p�nzgy�rt�s k�vetkezm�nye. Ne feledj�k, politikusokat hol a korm�nyban, hol nagy bankok vezet�i posztj�n tal�lunk. Nagyon fontos, hogy meg�rts�k, politikai sz�nd�kok �s rendszerbeli hib�k tett�k t�nkre az amerikai, eur�pai p�nzt �s ezzel a gazdas�got, illetve teszik t�nkre a t�rsadalmat, kult�r�t, term�szetet – mondja Varga Istv�n. A neves k�zgazd�sz a k�r�l�tt�nk zajl� folyamatokat �rtelmezve arr�l besz�lt lapunknak, hogy a sz�m�t�g�pes p�nzkereskedelem korszak�val a p�nzteremt�s �tt�rt az off-shore p�nzalapok egym�s k�z�tti fogad�s jelleg� �zletel�s�re, egym�s ad�ss�ga gener�l�s�ra, m�gpedig m�rlegeken k�v�l �s az ellen�rz� hat�s�gokt�l t�vol. A t�t a valuta�rfolyamok, k�tv�nyek kock�zata, mutat�sz�mok. A fogad�sokat pedig alig �tvened-, sz�zadr�sznyi p�nzzel biztos�tott�k. �gy az eg�sz F�ld tizenk�t �vi GDP-j�t meghalad� szintetikus p�nzt�meget �s ezzel ad�ss�got �ll�tottak el� a p�nz�gyi h�l�zatban a megenged� sz�mviteli szabv�nyokkal. A banki befektet�k egym�s k�zt el��ll�tott, szintetikus p�nze akkor v�lik val�s�gos p�nz�, ha az a nem-bank int�zm�nyek (�llamok, h�ztart�sok, v�llalatok) tartoz�s�v� alakul �t. Az �llamokra s�z�shoz egy m�v�szien kidolgozott tr�kk�s programra volt sz�ks�g. Felgerjesztettek a m�dia �ltal egy hiszt�ri�t, a 2008. szeptember 17-e el�tt m�g sehol nem l�tez� „v�ls�got”: meg kell menteni a bankrendszert, a nagyok nem bukhatnak el, a kisebbeket be kell olvasztani. A korm�nyok magukra v�llaltak t�bb t�zezer milli�rd doll�r banki ad�ss�got, �gy a bankvil�g bev�ltotta saj�t gy�rt�s� zsetonjait, kifizett�k egym�snak a fogad�sb�l k�pz�d�tt ad�ss�gokat �s a szintetikus p�nz val�di p�nz� v�lt: az �llamok ad�ss�g�v�. �gy hatalmas �j �llamad�ss�g j�tt l�tre an�lk�l, hogy az �llamok b�rmit is k�lt�ttek volna nemzeteik jav�ra – magyar�zza Varga Istv�n.

 

Varga Istv�n k�zgazd�sz arra is figyelmeztetett, hogy b�r a hiszt�ri�t az USA jelz�log-hitelez�si botr�nya tette a mindennapi ember sz�m�ra l�that�v�, �m az csak csek�ly, ink�bb l�tv�nyelem szerepet j�tszott. A Magyar Nemzeti Bank fel�gyel�bizotts�g�nak tagja a vil�ggazdas�g esem�nyeit elemezve elmondta, a baj m�lyebb eredet�, hiszen a kaszin�-kapitalizmus k�nny� p�nzgy�rt�sa elvonta a befektet�seket a v�llalatok fejleszt�se el�l, az amerikai ipar le�p�lt, a gy�rt�s a T�vol-Keletre v�ndorolt. A kor�bban er�s amerikai gazdas�g �p�tm�nye termeszr�gta �p�letv�zz� sil�nyult. A k�zponti korm�nyra �ri�si inakt�v t�meg eltart�sa h�rult, ami gyors�totta az elad�sod�st.

 

(...)

 

F�nixmad�r �s a megold�s

 

A k�zgazd�sz �gy v�li, az egyens�lytalans�got ford�tott �raml�ssal lehetne cs�kkenteni: az ad�ss�gok menjenek a bankba a p�nz, mint eszk�z a re�lszf�r�ba. A felesleges, tr�kk�s m�don gy�rtott �s �llamokra pakolt ad�ss�gokat pedig le kell �rni. Ehhez azonban a sz�mviteli sztenderdeket kell megv�ltoztatni, az pedig egy j�l v�logatott, kis l�tsz�m�, off-shore (Delaware) alap�tv�ny kez�ben �sszpontosul. A k�vetkez� l�p�s a bank p�nzteremt� jog�nak elv�tele �s k�zvet�t� funkci�ra sz�k�t�se, mint amilyen a takar�kp�nzt�rak joga. A p�nzteremt�st az �llami ellen�rz�s al� vont jegybankokhoz kell telep�teni, �s komolyan kell venni a p�nzmennyis�gre �s p�nz�ramokra vonatkoz� felel�ss�g�t.

 

(...)

 

Tak�cs Veronika teljes �r�s�t a Barik�d e heti sz�m�ban olvashatja. Vegye a lapot, t�mogassa �n is a nemzeti sajt�t!