Sokszor nagyon messzire kell utaznunk az�rt, hogy felfedezz�k itthoni �rt�keinket. Aki a magyar �st�rt�net egyes k�rd�seire k�v�ncsi, annak mindenk�ppen el kell l�togatni az Ordoszba, a S�rga-foly� nagy kanyarulat�hoz, hiszen az ott �l� mongolok nagyon �si, a hunokig visszany�l� hagyom�nyokat �riztek meg. A sz�kely k�rd�s tiszt�z�s�hoz legfontosabb a Dzsingisz k�n mauz�leum megl�togat�sa, ahol az �tsz�z f�b�l �ll� darhat csal�d m�ig �polja a nagyk�n szellemi �s anyagi �r�ks�g�t. A mongol anal�gia alapj�n elk�pzelhet�, hogy a sz�kelyek is az�rt vonultak olyan messzire, a K�rp�tok k�zels�g�be, hogy a szents�ges Budv�r-hegy k�rny�k�n meg�rizz�k a nagy el�dnek, Attil�nak a hagyat�k�t?

Kr�nikai adal�kok

A K�pes Kr�nika arr�l sz�mol be, hogy az Attila hal�l�t k�vet� v�rengz�sek idej�n h�romezer hun f�rfi �sszesereglett Csigla mezej�n �s elhat�rozt�k, hogy bevonulnak Erd�lybe. A kr�nik�s szerint az�rt tett�k ezt, mert f�ltek a nyugati n�pek t�mad�sait�l. De az is elk�pzelhet�, hogy a hun hagyom�ny v�delm�ben mentek a messzi, keleti ter�letre, ahol a maguk urai lehettek. A sz�kelyek legfontosabb feladata az �si hun szakr�lis hely v�delme lehetett, emellett term�szetesen megv�dt�k magukat az ellens�gek ellen is. �rp�d bej�vetel�ig mai lak�hely�k�n, a rabonb�nok ir�ny�t�sa alatt �ltek, ahogyan arr�l a Cs�ki Sz�kely Kr�nika is besz�molt. A vall�si �s vil�gi �letet ir�ny�t� hun vezet�ik a Budv�r k�rny�k�n v�gezt�k el �si �ldozataikat, abban az �si �ldoz�kehely is fontos szerepet kapott. Hasonl� szakr�lis eszk�z felt�nik a bels�-�zsiai hunok k�z�tt is, de a hun ut�d mongolok is �ppen nagy uralkod�juk cs�sz�j�nek meg�rz�s�t tartott�k az egyik legfontosabb feladatnak �s a nagy �nnepeken abb�l issz�k az �ldom�st.

A szent kard

Orb�n Bal�zs sz�mtalan mond�t gy�jt�tt �ssze a sz�kelyekt�l. Az egyik szerint Csaba kir�lyfi nem vitte vissza apja szent kardj�t Szk�ti�ba, hanem egy nagy szikla alatt rejtette el. A kard nagyon fontos kell�ke az uralkod�i kultuszoknak, val�sz�n�leg a sz�kelyek is �rizhettek ilyen �si erekly�ket. Az udvarhelyi hagyom�ny szerint sok �si kultusz gyakorl�s�hoz sz�ks�ges t�rgyat a kereszt�nys�g felv�tele ut�n a Budv�r barlangjaiban rejtett�k el. Elk�pzelhet�, hogy azok k�z�tt voltak olyan t�rgyak, melyek a hun id�b�l maradtak fent.

A kehely fontoss�g

Orb�n Bal�zs Sz�kelyf�ld le�r�sa c�m� k�nyv�ben lek�z�lte az egykori �ldoz�poh�r rajz�t. Az nagyon fontos szerepet j�tszott a sz�kelyek politikai �let�ben. Minden val�sz�n�s�g szerint abb�l itt�k meg a gy�l�sek ut�n az �ldom�st, a r�sztvev�k ilyen �si m�don hiteles�tett�k a hat�rozatokat. Elk�pzelhet�, hogy a v�rszerz�d�sekn�l is ezt a kelyhet haszn�lt�k. Amikor az �rp�d el� vonul� rabonb�nok sz�vets�get aj�nlottak a bevonul� �s a hun ut�dn�peket ism�t egyes�teni k�v�n� fejedelemnek, val�sz�n�leg egy ilyen �rt�kes kehelyb�l ihatt�k meg a v�rrel kevert bort. Azzal �r�k sz�vets�get k�t�ttek sz�kelyek �s magyarok. Meg�llapodtak abban is, hogy a sz�kelyek egy�tt harcolnak Pannoni�ban a hun ter�letek visszav�tel��rt. Vit�zs�g�k�rt ott is birtokokat kaptak. Attila n�p�nek nagy r�sze azonban megmaradt �sei f�ldj�n, hogy tov�bbra is a szent hegy�k k�rny�k�n �rizz�k az �si hun szellemi �r�ks�get.

OB

barikad.hu

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.