- Magyarorsz�g meggy�z�d�s�nk szerint azon �llamok k�z� tartozik, amelyek b�k�t szeretn�nek a K�zel-Keleten. Ezeknek az orsz�goknak be kell l�tniuk, hogy a palesztin �llam f�ggetlens�g�nek egyoldal� elismertet�se a b�k�vel ellent�tes hat�st v�ltana ki. Ez�rt rem�lj�k, hogy a palesztin �llam egyoldal� kiki�lt�s�nak �gye nem fogja be�rny�kolni a bar�ti magyar-izraeli kapcsolatokat. Minden bar�tunkkal ismertett�k - bele�rtve az Eur�pai Uni� tag�llamait is - Izrael biztons�gi �rdekeit. Ezek az orsz�gok �rz�kenyek Izrael biztons�g�ra, ez�rt azt k�rt�k t�l�k, ne t�mogass�k a palesztinok kezdem�nyez�s�t.

 

- Pedig az uni�ban t�bb orsz�g - �gy a franci�k vagy a spanyolok - is az elismer�sre terveznek szavazni.

 

- K�t dolog k�z�tt v�laszthat az Eur�pai Uni�. Vagy egys�ges �ll�spontot alak�t ki, vagy megosztott� v�lik a k�z�ss�g. Most val�sz�n�nek l�tszik, hogy lesznek orsz�gok, amelyek t�mogatj�k a palesztin �llam elismer�s�t. Mi azt v�rjuk Magyarorsz�gt�l, hogy ne szavazzon Izrael �rdekei ellen.

 

- Ugyanakkor a magyar t�rsadalom egy r�sze t�lzott Izrael-bar�ts�ggal v�dolja a mindenkori magyar korm�nyt, ez�rt belpolitikai �gyet fog csin�lni az ENSZ-szavaz�sb�l.

 

- A magyar t�rsadalomban - margin�lisan b�r, de - jelen l�v� sz�ls�s�ges csoportok gy�l�letet sz�tanak Izrael �s a zsid�k ellen. �gy gondolom, a sz�ls�s�gess�g, a radikalizmus, az antiszemitizmus, a rasszizmus nem a magyar identit�studatot szolg�lja. Az ilyen ideol�gi�k k�rosak a magyar t�rsadalom sz�m�ra, �s rombolj�k Magyarorsz�g nemzetk�zi tekint�ly�t is. A Heti V�laszban nemr�g megjelent Morvai Krisztina-interj�ban is hazugs�gok �s ostobas�gok eg�sz sora tal�lhat�, p�ld�ul hogy Izrael ellen�rizni akarja Magyarorsz�got, izraeliek itt akarnak letelepedni. Ezek az emberek a gy�l�let kultusz�t gyakorolj�k.

 

- Ett�l m�g sokakban �lhet f�lelem a k�lf�ldi beteleped�ssel szemben.

 

- Van Magyarorsz�gon olyan j�zanul gondolkod� ember, aki komolyan azt hiszi, amit a sz�ls�jobb pr�b�l olyan er�teljesen elhitetni vel�k, hogy az izraeliek itt akarn�nak letelepedni? Mindezzel egy�tt vannak olyan emberek, akik hisznek ebben a sztereot�pi�ban.

 

- Ugyanakkor �n�k l�tt�k el mun�ci�val azokat, akik ezeket a kijelent�seket teszik. Gondolok Simon Peresz k�zt�rsas�gi eln�k n�gy �ve tett nyilatkozat�ra, miszerint Izrael felv�s�rolja Magyarorsz�got.

 

- Ezek az emberek minden alkalmat megragadnak, hogy gy�l�letet keltsenek. Holott kijelent�s�vel a k�zt�rsas�gi eln�k csak azt akarta �rz�keltetni, hogy az izraeli gazdas�g mennyire er�s. �r�m�t fejezte ki, hogy milyen sok k�lf�ldi befektet� �rkezik Izraelbe, �s annak a v�lem�ny�nek is hangot adott, hogy n�h�ny izraeli �zletember sikeresen fektet be k�lf�ld�n. Peresz az �letk�pes izraeli gazdas�got akarta szeml�ltetni, megeml�tve Manhattant, Lengyelorsz�got, Rom�ni�t �s Magyarorsz�got. T�bb mint k�l�n�s, hogy a kijelent�s a t�bbi eml�tett helyen nem v�ltott ki visszhangot, csak Magyarorsz�gon.

 

- Ett�l m�g az izraeli gazdas�gi er� demonstr�l�s�nak lett volna udvariasabb m�dja is.

 

- Senki nem akarta megs�rteni a magyarokat, ez�rt senki nem is sz�m�tott ilyen heves visszhangra. Persze az igaz, hogy az �gy megmozgatta az antiszemit�k fant�zi�j�t, �s kiv�l� lehet�s�get adott a zsid�k elleni usz�t�sra.

 

- Mind belf�ldr�l, mind k�lf�ldr�l l�tens antiszemitizmussal, a sz�ls�s�gesekkel val� eln�z� magatart�ssal v�dolj�k a jelenlegi korm�nyt. �n szerint milyen er�s Magyarorsz�gon az antiszemitizmus?

 

- Nem gondolom, hogy a magyarok t�bbs�g�nek tetszik az antiszemitizmus. Mint ahogy a magyar t�rsadalom nagyobbik r�sze azzal sem �rtett egyet, hogy a m�sodik vil�gh�bor� alatt 600 ezer zsid�t �ltek meg. A zsid�gy�l�let csak a t�rsadalom kis csoportj�nak gondolkod�s�ra jellemz�. Nem hiszem azt sem, hogy a magyar korm�ny vagy a minisztereln�k antiszemita lenne, �s a m�g�tte �ll� v�laszt�i b�zisr�l is ugyanezt lehet mondani. K�l�nbs�get kell tenni a sz�ls�s�ges kisebbs�g �s a korm�ny k�z�tt. �gy l�tom, a magyar korm�ny felel�sen k�zd a sz�ls�s�gek ellen.

 

- Visszat�rve a k�zel-keleti helyzetre: a palesztinok szerint a k�zvetlen t�rgyal�sok Izraellel az�rt szakadtak meg, mert �n�k �jabb �s �jabb zsid� telepeket l�tes�tenek Ciszjord�ni�ban, �gy leend� �llamuk lassan elfogy. Nem tart att�l, hogy az �j telepek l�tes�t�se v�gleg megakad�lyozza a megegyez�st?

 

- Mindenekel�tt le kell sz�gezni, hogy a palesztin �llam soha nem l�tezett. A G�zai �vezetet �s Ciszjord�ni�t Izrael az 1967-es hatnapos h�bor�ban vonta ellen�rz�se al�. A nyugati partot addig Jord�nia, a G�zai �vezetet pedig Egyiptom fel�gyelte. Akkor, �rdekes m�don, nem volt sem ter�leti, sem betelep�t�si probl�ma ezekben az �vezetekben. A palesztin-izraeli viszony azonban ugyanolyan volt, mint most: t�mad�sokkal kellett szemben�zn�nk, mindennaposak voltak a gyilkoss�gok. Ciszjord�nia a bibliai id�k �ta a zsid� n�p egyik meghat�roz� f�ldje volt, sok izraeli ma is az orsz�g r�sz�nek tekinti. Mindennek ellen�re Izrael t�rgyal�asztalhoz �lt a palesztinokkal a ter�let j�v�j�nek megvitat�s�ra. A Benjamin Netanjahu korm�nyf� vezette jobboldali korm�ny tavaly t�z h�napra befagyasztotta a telepek l�tes�t�s�t. � volt az a politikus, aki elismerte a k�t �llam elm�let�t. Ez jelent�s l�p�s, �s egy�ltal�n nem nevezn�m mag�t�l �rtet�d�nek, mivel a korm�nyt�bbs�get ad� Likud ideol�giailag m�s alapokon �ll. K�ts�gtelen azonban, hogy a telepek �gye vitat�ma a palesztinokkal val� viszonyunkban.

 

- �pp most is egy telep �p�t�s�be kezdtek Kelet-Jeruzs�lemben.

 

- Jeruzs�lem nem vonhat� be a zsid� telepek probl�m�j�nak k�r�be. Jeruzs�lem ugyanis Izrael f�v�rosa; a mi t�rt�nelmi, oszthatatlan f�v�rosunk. Ha Jeruzs�lemben �p�tkez�nk, az nem ugyanazt jelenti, mint a Ciszjord�ni�ban l�tes�l� telepek.

 

- Ma azonban �j helyzet van a nemzetk�zi politik�ban, �s aligha lehet megker�lni a palesztin �llam megalap�t�s�nak k�rd�s�t. �n�k mikor �rten�nek egyet a f�ggetlens�g kiki�lt�s�val?

 

- Ez els�sorban nem rajtunk m�lik. K�t, egym�ssal is haragban �ll� palesztin entit�sr�l, a Fatahr�l �s a Ham�szr�l van sz�. Mindenki eml�kszik arra, hogy a Fatahot hogyan tess�kelte ki a Ham�sz a G�zai �vezetb�l a 2006-os v�laszt�si gy�zelme ut�n. A Ham�sz komoly vesz�lyt jelent, mivel c�lja, hogy egy napon az �sszes palesztint k�pviselje. Fel kell tenn�nk a k�rd�st: kivel t�rgyaljunk, kinek tegy�nk ter�leti engedm�nyeket? �s akkor m�g nem besz�lt�nk Izrael jog�r�l ahhoz, hogy a zsid�k nemzet�llamak�nt hat�rozza meg mag�t. Ezt mindk�t palesztin szervezet elutas�tja. Mi ett�l m�g k�szek vagyunk a t�rgyal�sokra, m�g a ter�leti engedm�nyekre is. De a Ham�sz nem akar t�rgyalni, mivel Izrael eg�sz ter�let�t a palesztin �llam r�sz�nek k�veteli, ez�rt partnernek sem ismer el minket. A Fatahnak m�rs�keltebb vezet�se van, �s vel�k m�r szerz�d�seket is k�t�tt�nk.

 

- �n�k form�lisan 1991 ut�n, Osl�ban kezdtek t�rgyalni a palesztinokkal. A h�sz �v alatt �n szerint milyen eredm�nyeket �rtek el?

 

- Nem sokat. S�t ma sz�mos szempontb�l rosszabb a helyzet, mint k�t �vtizede. Az eg�sz K�zel-Keleten a helyzet ma l�nyegesen bizonytalanabb. K�l�n�sen, ha figyelembe vessz�k az egyiptomi, tun�ziai, l�biai, sz�riai esem�nyek destabiliz�ci�s hat�sait. Erre p�lda Ir�n, ami atomfenyegetetts�get jelent, amely tagadja a holokausztot, megs�rti az emberi jogokat, valamint t�mogatja a terrorszervezeteket, t�bbek k�z�tt a Ham�szt �s a Hezbollahot. Az izraeli t�rsadalmon bel�l, f�leg a fiatalok k�r�ben, jobbratol�d�s ment v�gbe az elm�lt �vekben. Az izraeli embereknek az 1993-as osl�i meg�llapod�s ut�n az volt az �rz�s�k, hogy k�szek vagyunk engedm�nyeket tenni, s�t tett�nk is, hiszen kivonultunk G�z�b�l, felsz�moltuk ott a zsid� telepeket, t�zezer embert �ttelep�tett�nk, az�ta sokaknak nincs �lland� lakhely�k, munk�juk. Ariel Saron akkori minisztereln�k ett�l a l�p�st�l nyugalmat rem�lt. �s mit kaptunk cser�be? A Ham�sz rak�t�kkal l�vi nap mint nap Izrael d�li r�sz�t. Ezzel pedig csak azt �rik el, hogy az izraeli t�rsadalom ma sokkal kev�sb� �ll k�szen arra, hogy engedm�nyt tegyen a palesztinoknak, mint kor�bban, �s az emberek kev�sb� hisznek a b�ke lehet�s�g�ben.