A napokban t�bb helyen is megjelent a h�r, amely arr�l sz�l, hogy a korm�ny j�v�re az �td�jfizet�si rendszer �talak�t�s�n dolgozik. Az egyik elk�pzel�s szerint az �sszes j�rm�-kateg�ri�ban kiterjeszten� a d�jfizet�si k�telezetts�get az orsz�g valamennyi f��tj�ra. Ezzel p�rhuzamosan megfelezn�k a 3,5 tonn�n�l kisebbek, vagyis a D1-es kateg�ri�ba tartoz�k �ves �thaszn�lati d�j�t, melyek tarif�ja �gy h�szezer forint lenne.

 

A terv egy m�sik v�ltozata szerint az aut�p�ly�kon megsz�nn�nek a d�jmentes szakaszok. A k�t elk�pzel�sben egy k�z�s elem van, mindkett� szerint megsz�nne a jelenlegi n�gynapos e-matrica. Aki teh�t az �j szab�lyok mellett 2012-ben egyetlen balatoni h�tv�ge kedv��rt hajtana fel az aut�p�ly�ra, k�nytelen lesz legal�bb a t�znapos matric�t megv�ltani. Ami ma is dr�g�bb az 1650 forintos n�gynapos c�mk�n�l – �ppen 1100 forinttal.

 

A N�pszabads�g inform�ci�ja szerint az �tletek val�j�ban egy harmadik, sokkal forradalmibb elk�pzel�s elemeit rejtik. A javaslat szerint minden magyar aut�snak k�telez�v� tenn�k az �ves e-matric�k megv�lt�s�t, m�gpedig �gy, hogy fizetni nemcsak az aut�p�ly�k, hanem valamennyi �t haszn�lat��rt kellene, mik�zben megsz�nne a n�gynapos, a heti �s a havi matrica.

 

Az �ves d�j ugyan a jelenlegi fel�re cs�kkenne, azaz a mostani negyvenezer forint helyett h�szezer lenne, �gy az idei 19-20 milli�rddal szemben azonban az aut�sok hozz�j�rul�sa a matricabev�telekhez �sszess�g�ben is 66 milli�rd forintra n�ne. Az el�terjeszt�st – legal�bbis egyel�re – a korm�ny is t�l mer�sznek tartotta, �gy az eg�sz program helyett annak csak egyes r�szeit tesztelik a k�zv�lem�nyen.

 

A kedden kisziv�rogtatott javaslat el�terjeszt�s�r�l szerd�n kellett volna d�nt�snek sz�letnie. Egyes felt�telez�sek szerint esetleg a sajt�h�rekre �rkez� reakci�k alapj�n. Miut�n azonban �rdemben sehol nem �rt�kelt�k a lehets�ges int�zked�st, �s mindenki az egyik �j elem, a n�gynapos matrica megsz�n�s�vel foglalkozott, a d�nt�s elmaradt.

 

Ennek ellen�re a terv vil�gos. Ha az �ves matrica k�telez�v� t�tele 3,5 tonna alatt ma m�g nem lehets�ges, a korm�ny egy esetleges direkt dr�g�t�s mellett burkoltan tov�bb emeli az �rakat. Az �ves �thaszn�lati d�j megfelez�se ugyanis csak azoknak teszi olcs�bb� az aut�z�st, akik m�r eddig is vettek ilyen c�mk�t. Vagyis a hivatalos statisztik�k szerint els�sorban a g�pkocsiflott�kat �zemeltet� c�geknek �s nagyon kev�s mag�naut�snak.

 

Az �thaszn�lati d�jak emel�s�re az�rt van sz�ks�g, mert a megtett �ttal ar�nyos aut�p�lyad�jb�l 2013-ban biztosan nem lesz semmi. M�rpedig ez jelent�s bev�telkies�st okoz a k�lts�gvet�sben, mik�zben a k�z�th�l�zat fenntart�s�ra Matolcsy Gy�rgy nemzetgazdas�gi miniszter m�r a j�v� �vi b�dzs�ben sem tervezett be egy forintot sem.

 

A hi�nyz� t�zmilli�rdok el�teremt�se �gy a fejleszt�si t�rc�ra �s vezet�j�re, Fellegi Tam�sra maradt. Az id�n az �tp�nzt�r 48 milli�rd forintos aut�p�lyad�j-bev�tel�b�l �s a k�lts�gvet�s 40 milli�rdj�b�l m�k�dtetett 30 ezer kilom�teres orsz�gos k�z�th�l�zatot j�v�re kiz�r�lag a matricad�jbev�teleknek kell eltartaniuk.

 

A kiterjeszt�s nem el�g

 

A matric�s �td�jrendszer kiterjeszt�se �nmag�ban nem hoz el�g bev�telt a k�z�th�l�zat finansz�roz�s�nak szorult helyzet�ben. El� kell venni a „csal�di ez�st�t” is. A korm�ny ez�rt r�teszi a kez�t az �llami Aut�p�lya Kezel� (�AK) Zrt. 30 milli�rd forintos tartal�k�ra, amit a c�g m�g az M5-�s aut�p�ly�t �zemeltet� Alf�ld Koncesszi�s Aut�p�lya (AKA) Zrt. r�szleges �llami kiv�s�rl�s�nak idej�b�l �rizget. Ami ak�r j� h�r is lehet, hiszen ez a tekint�lyes �sszeg nem �ll tov�bb az �AK sz�ml�j�n. A hirtelen t�madt �r�m�t legfeljebb az cs�kkentheti, hogy a felszabadul� p�nz nem a pusztul� k�zutak rendbet�tel�re megy majd el.

 

A nagyszab�s� t�ke�tcsoportos�t�st a korm�ny hat�rozat�val alapozta meg. Eszerint cs�csc�get csin�lnak az �AK-b�l. Az orsz�g gyorsforgalmi �th�l�zat�nak 1343,8 kilom�ter�t kezel� t�rsas�gba beolvasztj�k a Nemzeti Infrastrukt�ra Fejleszt� (NIF) Zrt.-t. A k�t c�g egyes�l�s�vel l�trej�v� �ri�s pedig lenyeli a 30 ezer kilom�teres orsz�gos k�z�th�l�zat�rt felel�s Magyar K�z�t Nonprofit Zrt.-t.

 

Az �llami c�gek �sszevon�s�r�l feltehet�en nem a hat�konys�gjav�t�s, a szolg�ltat�si sz�nvonal emel�se vagy m�s magasztos gondolatok jegy�ben d�nt�ttek. Erre utal, hogy a korm�ny hat�rozata szerint az �AK „szabad p�nzeszk�zeib�l �sszesen legfeljebb 30 milli�rd forintot” infrastrukt�ra-fejleszt�si c�lokra kell felhaszn�lni. Az viszont, hogy ebb�l a keretb�l mennyi megy majd el folyamatban �s el�k�sz�t�s alatt l�v� vas�ti, esetleg aut�p�lya-beruh�z�sokra, �s mi marad az elhanyagolt k�z�th�l�zatra, az NFM �s �j gigac�g�nek dolga lesz.

 

(Nol nyom�n)