Kor�bbi felsz�lal�s�ban a jegybanki m�k�d�sr�l, vagyis jobban mondva jegybanki nem m�k�d�sr�l besz�lt. Mi a baj a jegybankunkkal?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan m�g mindig jegybank. Jegybank, csak �pp ezt a feladat�t nem l�tja el. Az MNB-nek bankjegy-kibocs�t�si monop�liuma van, csak � hozhat forgalomba p�nzt. A bank az�rt is felel, hogy a gazdas�gban megfelel� p�nzmennyis�g legyen, ha ugyanis sok van, akkor az n�veli az infl�ci�s vesz�lyt, ha kev�s van, akkor d�gl�dik az ipar, a kereskedelem, akkor p�nzsz�ke van. Valakik, pontosan �n sem tudom, hogy kik, az Antall-korm�ny idej�n megtiltott�k az MNB-nek, hogy �ljen a bankjegy-kibocs�t�si monop�lium�val. Ennek t�bb oka van. A legfontosabb, hogy �gy lehetett belek�nyszer�teni egyre m�lyebben az orsz�got abba, hogy minden�t eladja, �gymond spont�n privatiz�ljon, k�lcs�n�ket vegyen fel, azaz ugyanannyi p�nzt haszn�ljon el, amennyit a bankjegy-kibocs�t�ssal is megtett volna, csak �pp nem �nk�lts�gi �ron, hanem bus�s kamatfizet�s�rt, ami egy bizonyos szinten gyakorlatilag visszafizethetetlenn� v�lik. Most itt tartunk, ennek isszuk a lev�t.

Ez az�rt fontos dolog, mert k�zben Horn Gyula �s korm�nya ki�rus�totta a teljes magyar bankrendszert, nincs kereskedelmi, ipari vagy �pp mez�gazdas�gi bankunk. Ezeket mind eladtuk. Ezzel a teljes magyar k�tszint� bankrendszert �tadtuk a k�lf�ldi p�nzint�zeteknek.

Mi lenne a jegybank feladata, ha m�g mindig jegybank volna?

A jegybank a bankok bankja, azaz kutya k�teless�ge k�zben tartani, ellen�rizni, hogy ezek a k�lf�ldi bankok mennyi p�nzt bocs�tanak ki, mennyit hiteleznek. Ehhez az kellene, hogy bizonyos dolgokat megk�veteljen, korl�tozza vagy el�seg�tse a hitelny�jt�st. Ezzel a jog�val sem �l a nemzeti bank.

Erre a legjobb p�lda a Postabank-botr�ny. Akkor �rdekes m�don teheraut�-sz�mra tudt�k a Postabankba sz�ll�tani a p�nzt, mik�zben Medgyessy P�ter akkori p�nz�gyminiszter �s Horn Gyula �gy nyilatkozott, hogy itt az �gvil�gon semmi baj nincs. Igen, mert a kutya sem ellen�rizte azt a tranzakci�t.

�gy t�nik erre volt lehet�s�g, ahogy a bankkonszolid�ci�ra is mindig volt keret. Hogyan �rt�keli ezeket a d�nt�seket?

�rdekes m�don arra mindig volt p�nz, hogy felt�k�s�ts�k azokat a bankokat, amelyeket el�tte kifosztottak, t�nkretettek. Arra is mindig volt p�nz, hogy a k�lf�ldiek bej�jjenek �s az adott ingatlant, �zletr�szt egy�b befektet�si lehet�s�geket, azok val�s �rt�k�nek 10 sz�zal�k��rt megv�s�rolj�k, esetleg foglalkoztassanak p�r embert.

Volt egy olyan p�nzpolitika, amelyik mindent elk�vetett annak �rdek�ben, hogy ez az orsz�g ne tudjon talpon �llni. Felt�telezem, hogy sz�nd�kosan hozt�k az orsz�got olyan helyzetbe, hogy ne tudjon gazdas�gilag meger�s�dni, f�gg�v� v�ljon, r�szben a t�kepiacokt�l, r�szben pedig az ipari �s a kereskedelmi t�k�t�l.

Az elm�lt huszonegy �vben milyen t�pus� politika jellemzi az MNB-t?

A Magyar Nemzeti Bank restrikt�v, vagyis megszor�t� politik�t folytat, amivel akkor szoktak �lni, ha monet�ris okok miatt, t�lzott bankjegy-kibocs�t�s miatt t�l sok a p�nz van a piacon. Az eff�le helyzet – amely egy�bk�nt infl�ci�t okoz – megold�sak�nt �ltal�ban alapkamatot emelnek, azaz cs�kkentik az ig�nyt a hitelre, hogy kevesebb p�nz �ramoljon ki. Nos, az MNB ezt a politik�t folytatja imm�ron 21 �ve, csak �ppen egy olyan orsz�gban, ahol �lland�an azt mondj�k, hogy nincs p�nz semmire, azaz a „t�l sok p�nz van a piacon” helyzet nem �ll fenn.

A magyar piacon az a probl�ma, hogy kev�s a p�nz, az is lassan forog, �s a jegybanki alapkamat is folyamatosan magas?

A k�lf�ldi bankok a jegybanki alapkamathoz igazodnak, ahhoz m�rten �llap�tj�k meg a saj�t hasznukat. Ez azt jelenti, hogy elk�peszt� hitelfelv�telek vannak, m�r j� kond�ci�j� hitelnek min�s�l, ahol 35-40 sz�zal�kos a teljes hiteld�j-mutat�. Hogyan tudja ezt egy magyar v�llalkoz� kitermelni, aki mondjuk bedolgoz�ja, besz�ll�t�ja egy k�lf�ldi c�gnek, amelyik lenyomja az �rakat, 90 �s 120 napra fizet? �gy t�nik, minden �gy m�k�dik ebben az orsz�gban – bele�rtve a korm�nyt is a szab�lyoz�sok elmulaszt�sa miatt –, hogy haz�nkat egyre m�lyebb kiszolg�ltatotts�gba tasz�tj�k. Gyarmati �llapotban vagyunk, a mozg�ster�nk majdnem a null�val egyenl�.

Az „elm�lt nyolc �vben” kifejez�ssel kezd�d� mondatokat naponta t�bbsz�r is hallhatj�k a parlamenti �l�seket figyelemmel k�s�r� n�z�k.

Hi�ba hivatkozik a Fidesz-korm�ny az ut�bbi nyolc �vre, a mostanra kialakult �llapot az elm�lt 21 �v politik�j�nak k�vetkezm�nye. Ezt a folyamatot az Antall-korm�ny ind�totta el, amikor az �lelmiszeripart eladta, s a f�ldvisszaad�si t�rv�ny is csak felem�s megold�st adott a helyzetre. A megindult negat�v folyamatokra a Horn-korm�ny m�g r�tett k�t-h�rom lap�ttal. Az els� Fidesz-korm�ny szint�n ludas a gazdas�g �s bankszektor jelenlegi �llapot��rt. Gyurcs�ny Ferencet �s kabinet�t teljes joggal szidj�k, �m a mai �llapotnak nem egyed�li okoz�ja, igaz a negat�v folyamatok minisztereln�ks�ge alatt felgyorsultak.

Hogyan lehet a jelen helyzetre megold�st tal�lni?

Megold�st jelenthet, hogy nem vesz�nk fel �jabb k�lcs�n�ket. Meg kell �llap�tani egy hi�nyc�lt, amihez konokul ragaszkodni kell. Ehhez a korm�nynak gondoskodnia kell az ad�bev�telekr�l, megfelel� szab�lyok k�z� szor�tva a multinacion�lis c�geket. Nem k�l�nad�kkal kellett volna �lni, hanem ugyanolyan felt�teleket k�nyszer�teni r�juk, mint amelyek a hazai szektorra is vonatkoznak. Ma a legt�bb multinacion�lis c�g m�g mindig kihaszn�lja, a ki tudja h�ny �ves ad�mentess�g�t. Emellett m�g extraprofitot is termelnek a minim�lis b�rk�lts�gekkel, a k�sleltetett kifizet�sekkel. Ebb�l az eg�szb�l a magyar nemzetnek �s k�lts�gvet�s�nek egy b�d�s fill�r haszna nincs.

Emellett a legfontosabb a magyar ipar �s mez�gazdas�g talpra �ll�t�sa. Meg kell keresni, mi az a gazdas�gi ter�let, amivel a nemzetk�zi piacokon azonnal meg tudunk jelenni. Bel�lr�l kell dinamiz�lni a gazdas�got, a magyar �llamnak pedig ebben oroszl�nr�szt kell v�llalnia, mert az embereknek nincs p�nz�k. A kor�bbi id�szakokb�l tudjuk, hogy a magyar mez�gazdas�g optim�lis esetben 25-30 milli� embert el tud l�tni j� min�s�g� term�kekkel. Ha ehhez m�g egy j� feldolgoz�ipar is j�rul, akkor ennek van piaca. Lehet, hogy nem az uni�ban, de egyr�szt itthon sz�m�zni kell minden k�lf�ldi �r�t, amit magyar term�kkel is lehet helyettes�teni, m�sr�szt a r�gi, hagyom�nyos piacainkat �jra meg kell tal�lnunk.

Bazs� B�lint

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.