Cmlap : Veszlyben a nndorfehrvri erd |
Veszlyben a nndorfehrvri erd
Egy nemrgiben napvilgot tanulmny gy tudja, hogy Belgrd, a magyar Nndorfehrvr vrt komoly veszly fenyegeti. Nemcsak a vrosban hasznlt fosszilis energiahordozktl, hanem a mtrgyk intenzv hasznlata krostja a vr falait.
A vros krnykn kialaktott parkokban a kertszek mtrgykkal teszik dss a virgokat s a fkat, de a szerek klium tartalma fekete kreggel vonta be a vrfalakat. A kutatk azt javasoljk, hogy mellzzk a mtrgyzst a vr kzelben. A kutats eredmnyeit a 2012. els negyedvben megjelen Journal of Cultural Heritage lapban lehet teljes terjedelemben elolvasni.
Korai telepls
A Duna s a Szva-foly sszefolysnl fekv erd a Magyar Kirlysg dli kapuja volt. A vidk mr vezredek ta lakott volt s vlheten a Krpt-medenct is ural seink, a szktk s hunok egyik kzpontjnak szmtott. Bsges rsos feljegyzs fleg a rmai idbl maradtak fenn, akkor a teleplst Singidunum nven emlegettk s Fels-Moesia tartomny fvrosa volt. A vros felgyelte a Duna-menti kereskedelmet s gyelt az szaki npek hadi mozgsaira. A keletrl tmad s a Krpt-medence egysgt megvalstani akar szarmata npek tbbszr vettk ostrom al Pannonia s a Dlvidk rmai hdtst kveten. A hn htott egysget csak hun seink valstottk meg a 4. szzad legvgn, amikor megvalstottk a Krptokon bell l rokon npek szvetsgi rendszert.
A dli kapu
A hun egysg felbomlsa utn egy rvid idre a gepidk tettk r a kezket erre az erssgre, akik megszereztk Dacia tartomnyt, vagyis a mai Dlvidket. Fvrosul azonban nem Belgrdot, hanem a Szva-foly msik nagyvrost, Sirmiumot vlasztottk. A gepidktl a nyugati forrsokban hunokknt szerepl avarok szereztk meg a terletet, majd rpd vezrnk vvta meg els nagy tkzett a Szva s a Duna sszefolysnl. Ez volt a magyar trtnelem els nagy nndorfehrvri gyzelme. Itt dlt el, hogy az rpd vezette magyar sereg meg tudja-e tartani a Kelet-Magyarorszgon szerzett birtokait. Vezrl fejedelmnk utn 1070. krl kerlt sor egy jabb nagy dli csatra. A biznciak felbujtsra a besenyk megtmadtk a vrost, de Salamon kirly segtsgre siet Gza s Lszl herceg seregei kemnyen kzdttek s felszabadtottk a vrost. A legfnyesebb gyzelem Hunyadi Jnos nevhez ktdik, aki 1456-ban vilgraszl gyzelmet aratott II. Mehmet szultn serege felett.
OB
|