Ma kalandoz�sok kor�nak cs�foljuk az id�szakot, amikor a magyar �llam tev�kenyen, kezdem�nyez� f�lk�nt vett r�szt az eur�pai „nagypolitika” ir�ny�t�s�ban. �seinket nem a fosztogat�s v�gya vezette a Boszporuszt�l az Atlanti-�ce�nig: �llam�rdekb�l v�vtak h�bor�kat.

 

Kem�ny beseny� t�mad�s k�nyszer�tette a magyar n�pet Etelk�z elhagy�s�ra �s K�rp�t-medencei honfoglal�sra 895–896-ban. �lmos fejedelmet az �j haza hat�r�n fel�ldozt�k, �rp�d megverte a bolg�rokat, megfizette, majd elverte a szl�v Szvatoplukot is, ezzel birtokba vette a medence ter�let�t. A X. sz�zadban �seink kalandoz�soknak nevezett rabl�hadj�ratokat vezettek a sz�lr�zsa minden ir�ny�ba, de a n�metekt�l elszenvedett k�t sorsd�nt� veres�g ut�n m�g Biz�ncban is kikaptak, otthon nyalogatt�k a sebeiket, m�gnem Szent Istv�n megszervezte a kereszt�ny magyar �llamot.

 

Kiss� leegyszer�s�tve, de nagyj�b�l fenti k�p �l a k�ztudatban a Magyar Kir�lys�g megsz�let�se el�tti t�rt�nelm�nkr�l. Ez a k�p viszont nemcsak r�szletszeg�ny, de hamis is. B�r kev�s a korszakba bepillant�st ny�jt� forr�s, sorozatunk kor�bbi r�szeiben kimer�t�en foglalkoztunk azzal, hogy az els� magyar �llamot �lmos nagyfejedelem szervezte meg Etelk�zben, � vezette a K�rp�t-medenc�be t�rt�n� �tk�lt�z�s hossz� folyamat�t , ami nem menek�l�s, hanem j�l el�k�sz�tett, tudatos strat�giai d�nt�s volt. Nem k�ts�get kiz�r�an bizonyos, hogy �lmost meg�lt�k volna, de a ter�let teljes birtokbav�tel�t m�r �rp�d ir�ny�totta.

 

A 907 nyar�n megv�vott pozsonyi csat�ban a magyars�g, „let�rve a n�metek kev�lys�g�t”, bebizony�totta l�tjogosults�g�t Eur�pa k�zep�n. �seink teh�t nem elszenved�i, hanem tudatos alak�t�i voltak a t�rs�g t�rt�nelm�nek. �pp ez�rt indokolatlan, s�t lekicsinyl� az er�s k�zponti hatalom �ltal ir�ny�tott X. sz�zadi hadj�ratokat a magyarok kalandoz�sainak nevezni, amint az a XIX. sz�zad �ta szok�s.

 

Csak rabl�s �s fosztogat�s?

 

Kezdj�k azzal, mit is jelent maga az, hogy „kalandoz�s”: �tletszer�en ind�tott, szervezetlen rabl�hadj�ratokat, amelynek egyetlen c�lja a zs�km�nyszerz�s. Kor�ntsem err�l volt sz�, de n�zz�k az elej�t�l.

A X. sz�zadi Nyugat-Eur�p�t megosztotts�g jellemezte. Hisp�nia nagy r�sz�t arabok sz�llt�k meg, It�lia ura �s a frank kir�lyok pedig b�r egyenk�nt is gazdag �s hatalmas tartom�nyokat birtokoltak, �r�k�s harcban �lltak egym�ssal a ter�letek egyes�t�s��rt, a Nagy K�roly-i frank birodalom fel�leszt�s��rt. Ebbe kapcsol�dott be saj�t �rdekei ment�n a kor ugyancsak jelent�s eur�pai hatalma, a Magyar Nagyfejedelems�g – magyar�zza az FN24-nek Szabados Gy�rgy t�rt�n�sz.

 

�llhatatlans�g – tudatoss�g?

 

Mik�nt a n�metek 907-es t�mad�s�t az v�ltotta ki, hogy IV. Lajos keleti frank kir�ly nem n�zhette t�tlen�l a szomsz�dos magyar �llam meger�s�d�s�t, �gy a magyarok sem t�rhett�k az egys�ges n�met birodalom �sszekov�csol�d�s�t. Tettek h�t r�la, hogy a megosztotts�g min�l tart�sabb maradjon. M�sutt azonban a k�zponti hatalom tart�s sz�vets�gesei voltak.

 

899-ben m�g I. Bereng�r it�liai kir�ly ellen harcoltak, de Bereng�r tanult brentai veres�g�b�l, s miut�n a maga oldal�ra �ll�totta a magyarokat, megb�zhat� t�maszra lelt benn�k, s 915-ben it�liai cs�sz�rr� koron�zt�k. A Magyar Nagyfejedelems�gt�l teh�t igaztalan lenne elvitatni a politikai tudatoss�got.

 

Sz�rnyetegek vagy vid�m fick�k?

 

Milyen emberek voltak ezek a harcosok? Nyilv�nval�an kem�ny, edzett katon�k. De maradt r�nk emberk�zeli �br�zol�s is. 926 tavasz�n egy magyar csapat bevette Sankt Gallen monostor�t, �s ezt az esetet Ekkehard meg�r�k�tette. Tudni val�, hogy egy f�lkegyelm� bar�t nem menek�lt a t�bbiekkel, hanem megv�rta a f�lelmetes ellens�get.

 

Az egy�gy� Heribald �gy eml�kezett r�juk: „Bizony, igen tetszettek, nem eml�kszem, hogy valaha is vid�mabb embereket l�ttam volna a kolostorunkban… amikor egyszer intettem nekik, hogy az Istenre gondolva legal�bb a templomban viselkedjenek csendesebben, s�lyos �t�seket m�rtek a nyakamra, de t�st�nt borral k�n�ltak, �gy t�v�n j�v�, amit ellenem v�tettek; ezt egyik�t�k se tette volna velem.”

 

Mi�rt a nehezebb utat v�lasztott�k?

 

A politikai haszon mellett term�szetesen jelent�s zs�km�nyra is szert tettek, s�t szolg�lataikat az alkalmi sz�vets�ges, azaz megb�z�juk is bus�san megfizette. Ebben nincs semmi k�l�n�s, a kor szok�sa szerint a legy�z�ttek javai joggal sz�lltak a legy�z�re. „�rdekes”, de azt nem szokt�k h�nytorgatni, amikor a IX. sz�zad elej�n a gy�ztes frankok kifosztott�k az avar kag�ni kincst�rat. Ez�rt sem kell fenntartani a t�rt�nelmi kett�s m�rc�t, s csak a magyarokn�l emlegetni a fosztogat�st. M�r csak az�rt sem, mert a l�nyeg nem is ez volt.

 

Ha ugyanis els�dleges c�l a pr�da lett volna, el sem lehetett volna k�pzelni k�nnyebb c�lpontot, jeles�l az �szaki karav�nutak fosztogat�s�t. J�kora haszon �s nincs kock�zat. Csakhogy �szak fel� a magyarok egyetlen porty�t sem ind�tottak, arrafel� kereskedtek. Ez egyben bizony�t�k arra is, hogy nem helyi vezet�k �tletszer� �s egy�ni akci�ir�l volt sz�, hanem a k�zponti hatalom akarata szerinti �llam�rdek� hadj�ratokr�l. Az er�s �llamot pedig az is mutatja, hogy t�bbsz�r t�bb ir�nyban is indultak t�mad�sok – fogalmaz a t�rt�n�sz.

Szint�n ezt t�masztja al�, hogy, szemben a vikingekkel �s az arabokkal, magyar egys�gek soha nem t�madtak egym�sra. Magyarul nem lehetett �ket egym�s ellen felb�relni, mint holmi ver�leg�nyeket. Ide tartozik az is, hogy egyed�l a rabl�s, fosztogat�s kedv��rt mi�rt tettek volna meg t�bb ezer kilom�tert ellens�ges ter�leten, az Alpok �s a Pireneusok h�g�in �tverekedve magukat? – sorolja Szabados Gy�rgy.

 

Biz�nct�l az Atlanti-�ce�nig

 

Mai ismereteink szerint a Magyar Nagyfejedelems�g 47 hadj�ratot ind�tott hat�rain k�v�lre a X. sz�zad folyam�n, ebb�l 38-at nyugat, kilencet kelet, d�lkelet fel�. �ltal�ban foly�k mellett haladtak, �s a korabeli besz�mol�kb�l tudjuk, hogy minden lovas egy-k�t vezet�klovat vitt mag�val a harcba. Ezek egyr�szt a felszerel�st sz�ll�tott�k, m�sr�szt a „pszichol�giai hadvisel�st” seg�tett�k: a had �gy j�val nagyobb t�megnek t�nt.

 

A hadsereg hierarchi�j�t, hadba h�v�s�nak m�dj�t, pontos felszerel�s�t nem ismerj�k. A gyakran h�napokig, ak�r egy �vig tart� hadj�ratok azonban megk�vetelt�k, hogy a katon�k mindenre fel legyenek k�sz�lve. Magas hegyeken val� �tkel�sre, zord telekre. Ell�tm�nyuk egy r�sz�t otthonr�l vitt�k magukkal, ellens�ges ter�leten pedig egyszer�en megszerezhett�k, amire sz�ks�g volt.

 

B�r kev�s az ismert r�szlet, a hadj�ratokat mindenk�pp �ri�si katonai teljes�tm�nynek kell tekinten�nk. Hannib�l �tkel�s�t az Alpokon had�szati brav�rk�nt szok�s sz�mon tartani, m�g a magyarok hasonl� teljes�tm�ny�r�l nem sok sz� esik. Lehet, hogy az�rt, mert �k nem vittek magukkal elef�ntot? – jegyzi meg Szabados Gy�rgy. T�bb ezer kilom�tert megt�ve 926-ban p�ld�ul el�rt�k az Atlanti-�ce�nt, 942-ben �tjutottak a Pireneusok h�g�in, �s Katal�ni�ban hadakoztak. J�rtak a Boszporuszn�l, az „olasz csizma sark�ban”, az �szaki-tengern�l �s a mai Franciaorsz�g legnyugatibb cs�cskeiben.

 

V�get �rt egy korszak

 

B�rmilyen sikeresek is voltak a katonai akci�k, semmi nem tarthat �r�kk�. B�r a n�met egys�g ellen dolgoztak, a magyarokt�l val� retteg�s hosszabb t�von ink�bb kataliz�lta a folyamatot. I. (Madar�sz) Henrik n�met kir�ly 924-ben kilenc�ves b�k�t v�s�rolt, �s a bels� nyugalmat kihaszn�lva hadserege fejleszt�s�be fogott. 933-ban m�r nem volt hajland� meg�j�tani a b�k�t, v�llalta az �sszecsap�st: Merseburgn�l gy�z�tt, de katonai �rtelemben a magyarok itt nem veres�get szenvedtek, hanem megfutottak.

 

Fia, I. (Nagy) Ott� lesz�molt bels� ellenfeleivel, 955-ben Augsburgn�l val�s�gos gy�zelmet aratott, �s 962-ben megszerezte a N�met-R�mai Cs�sz�rs�g koron�j�t. A nyugat fel� ind�tott hadj�ratok a X. sz�zad k�zep�n v�get �rtek. �m l�nyeges, a n�metek v�dekez� poz�ci�b�l gy�ztek, �s nem gondoltak arra, hogy birodalmi bossz�hadj�ratot vezessenek a K�rp�t-medenc�be.

 

A Magyar Nagyfejedelems�g ugyanakkor bel�tta, hogy Ott�val megsz�letett az az er�s hatalom, amely lez�rta a nyugati hadj�ratok korszak�t. D�l, d�lkelet ir�ny�ban ugyanakkor v�ltozatlan aktivit�st mutattak a magyar hadak, amelynek Biz�nc 970-es, a sz�vets�ges bolg�r, magyar �s kijevi rusz sereg felett aratott gy�zelme vetett v�get. Ezzel lez�rult a X. sz�zadi �llam�rdek� hadj�ratok sora.

 

Nem egy megvert orsz�g „sz�llt mag�ba”, hanem v�get �rt egy kor – nyomat�kos�tja a t�rt�n�sz. Itthon is v�ltoz�sok indultak, a sz�zad k�zep�n Taksonnyal, �rp�d legkisebb fi�nak, Zolta �g�nak kez�be ker�lt a hatalom, majd G�z�val egy mer�ben �j politikai ir�nyvonal v�lt meghat�roz�v�.

 

Sikeresen mer�nk kicsik lenni

 

K�rd�s, hogy fentiek tudat�ban m�gis mi�rt degrad�ljuk t�rt�nelm�nk azon szakasz�t, amikor a magyar �llam t�lz�s n�lk�l Eur�pa egyik politika- �s t�rt�nelemform�l� szerepl�je volt? Szabados szerint az okok t�bbr�t�ek. El�sz�r is a X. sz�zadi magyar t�rt�nelmet t�lnyom� r�szt k�lf�ldi forr�sokb�l ismerj�k, azoknak a tolm�csol�s�ban, akik est�nk�nt a „magyarok nyilait�l ments meg, Uram, minket” im�ds�ggal t�rtek nyugov�ra. �rthet� m�don igyekeztek a lehet� legs�t�tebb k�pet festeni f�lelm�k t�rgy�r�l.

 

A XIX. sz�zadot – amikor is a kalandoz�sok sz� megsz�letett – ugyan nemzeti h�v lelkes�tette, de nem l�tott a m�lybe, nem firtatta a t�nyek h�tter�t. K�l�nben sem lett volna tan�csos a Habsburg uralom �vtizedeiben �pp azt hangs�lyozni, hogy bizony f�l �vsz�zadig eleink rendszeresen megvert�k a n�meteket. A szovjet megsz�ll�s �s a kommunista uralom �vtizedeiben a m�lt maga ker�lt indexre, f�leg azok a fejezetek, amelyek n�mi nemzeti b�szkes�gre adhattak okot.

A rendszerv�lt�s ut�n pedig sokan a „merj�nk kicsik lenni” elve ment�n tagadj�k meg �s teszik nevets�gess� m�ltunkat. Ma kalandoz�sok kor�nak cs�foljuk az id�szakot, amikor a magyar �llam tev�kenyen, kezdem�nyez� f�lk�nt vett r�szt az eur�pai „nagypolitika” ir�ny�t�s�ban. Holott �seinket nem a fosztogat�s v�gya vezette Boszporuszt�l az Atlanti-�ce�nig, hanem �llam�rdekb�l v�vtak h�bor�kat.

 

Szerz�: Bihari D�niel