Vajon az el�ker�lt r�g�szeti leletek al�t�masztj�k a fenti �ll�t�st, a Szeged k�rny�ki k�zpont l�tez�s�t? Lehet, hogy a helysz�nt sohasem tudjuk pontosan beazonos�tani, de a r�gi t�rt�neti h�rad�sok �s vele kapcsolatban �ll� k�l�nleges kincsek sokat el�rulhatnak a hunok egykori k�zpontj�r�l.

Ny�ri palota nyom�ban

A n�met kutat�k elk�vett�k azt a hib�t, hogy az Alf�ld�n �p�lt fapalot�t, Attila ny�ri f�hadisz�ll�s�t �sszekevert�k Ecilburggal, Budav�rral, Attila f�v�ros�val �s t�li sz�ll�s�val. El�bbi, vagyis a ny�ri palota d�len, az Alf�ld�n, a t�li sz�ll�sk�zpont viszont �szakon, a Pilisben �p�lt. A sztyeppei anal�gi�k alapj�n biztosra vehet�, hogy a lovas n�pek, szk�t�k, hunok �s ut�dn�peik a nyarakat a term�keny foly�v�lgyek mellett t�lt�tt�k, ahol k�nyelmes s�trakban laktak �s rendszerint nagy mulats�gokat rendeztek, a vit�zek harci j�t�kokon mutatt�k be erej�ket �s �gyess�g�ket Attila kir�lynak. A ny�ri sz�ll�s kiv�laszt�s�t nem a v�letlenre b�zt�k, hanem gondosan megvizsg�lt�k az adott helyet. El�sz�r a t�ltosok szemelt�k ki azt a helysz�nt, ahol nem tany�ztak gonosz er�k, ezen k�v�l fontos volt a biztons�g is, hiszen az uralkod�t �s k�s�ret�t els�rang� v�delem illette meg. Nem v�letlen�l esett a v�laszt�s a foly�k�z�kre, vagy a vizeny�s, l�pos ter�letekre, melyet az ellens�gnek neh�z volt megk�zel�teni. Az sem volt v�letlen, hogy Attila, majd k�s�bb ut�dja, �rp�d az orsz�g sz�v�ben, a sz�vets�gesek gy�r�j�ben telepedett meg pont az�rt, hogy lehetetlen legyen megt�madni a kir�ly udvar�t.

T�rt�neti h�rad�sok

Priszkosz rh�tor kelet-r�mai k�vet 5. sz�zad k�zepi jelent�se viszonylag pontosan le�rja, hogy hol volt a nagy kir�ly egykori fapalot�ja. A sz�vegb�l megtudjuk, hogy a Konstantin�polyb�l elindul� k�vet a mai Bulg�ri�n �s Szerbi�n �t �rte el a hunok f�hadisz�ll�s�t. A Dun�n val� �tkel�s ut�n a kis csapat m�g j� n�h�ny foly�n �tkelt, mire meg�rkezett a nagykir�ly udvar�ba. A palota k�zvetlen�l egy foly� mellett volt, ahol egy szk�ta falu is �llt. Attila rezidenci�ja mellett Onegesziusz f�rd�t �p�tett, azzal akart keveskedni ur�nak. Priszkosz csod�lkozva �rta le, hogyan ker�lt oda az alapanyag, hiszen a k�zelben sem k�, sem fa sem �llt rendelkez�sre, azokat m�shonnan kellett odasz�ll�tani.

Szeged fontoss�ga

A k�s� antik h�rad�st 1882-ben Salamon Ferenc t�rt�n�sz-akad�mikus alaposan elemezte �s kider�tette, hogy a le�r�s Szeged k�rny�k�re illik, amely kiv�l� k�zleked�si k�zpont volt m�r az �kor �ta. Attila el�tt oda �p�tett�k f�v�rosukat a szarmata jazigok, hogy a Maroson sz�ll�tand� s�utat ellen�rz�s�k alatt tarts�k. A d�l-alf�ldi t�rs�g, Szeged k�rny�ke kiv�l� k�zleked�si csom�pontnak sz�m�tott a legkor�bbi id�t�l kezdve. A Maros �s a Tisza �sszefoly�s�n�l tal�lkoztak az �szaki �s a keleti term�kek, val�sz�n�leg vagy Erd�lyb�l, vagy a K�rp�tokb�l �sztatt�k le Attila palot�j�hoz sz�ks�ges f�kat, esetleg tutajokon �rkeztek a sz�ks�ges k�vek. A r�g�szek az elm�lt negyven �vben s�r� szarmata �s hun kori telep�l�sekre bukkantak Szeged �tven kilom�teres k�rzet�ben, ami azt bizony�tja, hogy a k�rny�k k�zponti hely volt Attila n�pei sz�m�ra. Azokat lak�i nem hagyt�k el, hanem 453 ut�n is lakt�k �ket, de sajn�latosan a tov�bbra is m�k�d� falvakat, mez�v�rosokat a r�g�szek gepid�nak azonos�tott�k, holott k�zenfekv�, hogy a hunok nem t�ntek el hirtelen a k�rny�kr�l.

Szenz�ci�s aranykincsek

Szeged k�rny�ke mellett a 18. sz�zad v�g�t�l h�rom, vil�gviszonylatban is jelent�s aranykincs l�tott napvil�got. Az egyik, a nagyszentmikl�si kincs Szeged k�zels�g�ben, d�lkeleti ir�nyban tal�lhat�. Megtal�l�sa ut�n a szakemberek sok�ig Attila-kincsnek nevezt�k, csak k�s�bb - Hunfalvy hun ellenes elm�letei ut�n - kezdt�k el az avarok lelet�nek nevezni. A m�sik szenz�ci�s kincset M�ra Ferenc fedezte fel 1926-ban a Szeged melletti Nagysz�ks�son. A harmadik lel�hely H�dmez�v�s�rhely, mely Szegedt�l csup�n 26 kilom�terre fekszik, ott II. Theodosziusz (408-450) kelet-r�mai uralkod� kor�b�l sz�rmaz� arany�rm�ket tal�ltak, azok minden bizonnyal Attila udvar�ba �rkezett ad� egy r�sze lehetett. Nagyon gyan�s, hogy mindh�rom �rt�kes kincslelet egym�shoz k�zel esik, nem elk�pzelhetetlen, hogy egykoron a nagy hun kir�ly k�zpontj�t �kes�tett�k.

G�r�g feliratok rejt�lye

A k�t k�l�nleges aranykincs lelet nagyon jellemz� a szk�ta-hun m�velts�gre. A nagyszentmikl�si kincs az �si sztyeppei mitol�gi�t jelen�ti meg, mely a magyar hitvil�gban �s mesevil�gban is tov�bb�lt. Tov�bbi egyez�s, hogy mind a nagysz�ks�si, mind a nagyszentmikl�si kincsen g�r�g bet�s feliratok sorakoznak. Nem tekinthet�nk el att�l, hogy a k�t kincset korabelinek v�lj�k, f�leg, ha tudjuk, hogy kik �s mikor haszn�lt�k a g�r�g �r�st. Nem Biz�ncban kell a megold�st keresni, hanem K�z�p-�zsi�ban, az egykori g�r�g-baktriai kir�lys�gban, melyet el�bb a kus�nok, majd a hunok foglaltak el, de megtartott�k a t�rs�gben m�r r�g�ta haszn�lt �r�srendszert. A g�r�g �r�s folyamatosan elhalt �s a k�s�i, 6-7. sz�zadi K�rp�t-medenc�ben tal�lt avar t�rgyakon m�r nem g�r�g, hanem szogd �s rov�sfeliratok sorakoznak egym�s mellett, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy akkorra m�r a g�r�g �r�s haszn�lata elfelejt�d�tt.

H�forr�sok nyom�ban

M�g egy adat visz k�zelebb minket a megold�hoz, erre r�gi t�rt�net�r�ink az�rt nem gondoltak, mert a 19. sz�zad v�g�n m�g nem folytak geol�giai kutat�sok a d�l-alf�ldi t�rs�gben. Szeged �s a t�le keletre l�v� �vezet, eg�szen Gyul�ig nagyon gazdag term�lv�zben. Priszkosz rh�tor teh�t igazat �rt le azzal, hogy Attila egyik nemese f�rd�t �p�tett a fapalota mell�.

Van m�g egy k�zvetett bizony�t�kunk arra, hogy Attila ott tartotta udvar�t, ez pedig Anonymus h�rad�sa, aki megeml�ti, hogy �rp�d fejedelem, Isten ostor�nak ut�dja, Szeren orsz�ggy�l�st tartott �s a v�rszerz�d�si pontoknak megfelel�en ott adom�nyozott birtokokat azoknak, akik vele egy�tt harcoltak az �si f�ld visszav�tel��rt. A geszt�b�l tudjuk, hogy �rp�d vez�r tiszt�ban volt azzal, hogy hol �lt a nagy el�d, hol lehettek a k�zpontjai, ez�rt nem lehet v�letlen, hogy �ppen Szeren, k�zel az egykori fapalot�hoz tartotta meg az orsz�ggy�l�st. �pusztaszer ugyanis alig h�sz kilom�terre van Szegedt�l.

OB

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.