|
shonos-e a magyar np a Krpt-medencben?
Ezerves titkok sûrûsdnek a magyar trtnelemben s az emberek tudatban, flfedezetlen, nemltezõnek ltsz titkok, mikrõl nem esik sz, s amelyekre nincs vlasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar trtnelem rejtett jellegt, gy ez az. Ltszlag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, termszetesen a trtnetrsban sem, amibõl szinte arra lehetne kvetkeztetni, hogy a vitk hinya, teljes mellõzse a tudomnyossg alapkvetelmnye. A szemllõnek azonban fltûnik, hogy mgiscsak van kt merõben ellenttes flfogs trtnszi tbor. Tovbbi rdekessg: a kt tbor kztt nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tisztsgben lõ, teht szabadnak nevezhetõ trtnszek tbora ugyan folytonosan brlja a hivatalosak nzeteit, mde a msik oldalrl, egy-kt indulatos, becsmrlõ kifakadstl eltekintve, ppgy nem jn vlasz, mintha holdbli sznyogok dngst hallank, a titokzn pedig affle tudat mgtti mocsrknt szabadon gõzlghet tovbb. Ne kvnja olvasnk, hogy ennek az rsnak szûkre szabott keretben flsoroljuk az vezreden (netn tbb vezreden) t flgyûlt titkok tmegt. A trgyunkkal kapcsolatos, flttbb izgalmas ezerves titkokra (a magyarok õseredetnek, õshonos vagy jvevny voltnak s az ezekkel kapcsolatos, itt amgy is kifejtendõ) titkokra utalnunk pedig flsleges. Nem hallgathat el azonban, hogy e titkok krl eltorzult kdok formjban Eurpa egyik legrgibb nemzetnek, a magyarsgnak trtnelmi drmja zajlik.
s ez az, amirt nem hallgathatunk errõl a krdsrõl. A vitkat lefjtk – de a trtnelem vlaszt kvetel.
A magyar npnek, de a vilgnak is, jogban ll eldnteni, megtudni, mi trtnt Kzp-Eurpban 896-ban s hatrozott vlaszt kapni az albbi krdsekre:
1) Mi az igazsg, bks bejvetelrõl, a kinti magyarok visszatrsrõl, honvisszavtelrõl volt sz, vagy fegyveres hdtsrl? Melyik a rgibb feltevs?
2) Kik kpviselik az elsõ s kik a msik feltevst? Lehetsges, hogy a honvisszafoglals valban csupn nhny hbortos trtnsz s mûkedvelõ bolondrija?
3) Mirõl tanskodnak a kzpkori magyar s nem magyar krnikk?
4) Mit tanstanak a trtneti tnyek?
5) s, vgre hagyva, a dntõ krds: Cui prodest? – Kinek hasznl? Kinek az rdeke?
Ha ezekre a krdsekre kellõ vlaszt kapunk, megvilgosodhat elõttnk a trtnelem egy bonyolultan homlyos szakasza. A teljes cikk legaljn letlthetõ a tmhoz kapcsold PPS, melyet egyik testvrnk kldtt be kzzttelre.
EGY MEGEMSZTETLEN HAGYOMNY NYÛGBEN
Manapsg kzkeletû a vlekeds rpd 896-i bejvetelrõl, a hivatalos llspont alapjn, hogy „h o n f o g l a l s” trtnt. Egyntetûen errõl szlnak a hivatalos kzlemnyek, a lapok, a mdik. Eszerint el kellene fogadnunk, hogy ez a trtneti valsg, s 896-ban csakugyan honfoglals zajlott le.
De vajon mi mondunk ezzel? Mr felletesen tekintve is vilgos, hiszen benne van a honfoglals szban: foglalst, terletfoglalst, vagyis: erõszakos, fegyveres hdtst, idegen npre, terletre val fegyveres betrst, fegyveres rteleplst idegen npekre. Ez trtnt rpd bejvetelekor?
Meg kell fontolnunk ht, hogy amikor honfoglalsnak mondjuk rpd bejvetelt, vajon akaratlanul is, nem azt lltjuk, hogy a magyarok nem eredeti laki, nem õslaki haznknak, hanem betolakodk, akik fegyveresen, erõszakkal hatoltak be ide, idegen npek terletre?
Tovbb, azt is lltjuk ezltal, hogy idegenek vagyunk sajt haznkban, vagyis, ahogy rosszmj rgalmazink suttogjk – zsiaiak vagyunk, idegenek Eurpban.
Mg tovbb menve, a „h o n f o g l a l s” mr-mr szinte fennhjz hangoztatsval, kzvetve, szndkunk ellenre is igazoljuk vilgunk egyik legszrnyûbb rkfenje, a terjeszkeds, hdts jogosultsgt, ami pedig neknk magyaroknak egyltaln nemhogy nem rdeknk, hanem a legutbbi ezredvet tekintve is, legnagyobb tnkretevõnk, aminek ldozatai vagyunk, s ami a leglesebben ellentmond nemzeti ltnk alapjainak, tragikus trtnetnknek, kzflfogsunknak, igazsgrzetnknek. Ezt a hrneves antik szerzõ, az grg Xenophon is tanstja, mondvn: „A szkta np kptelen a hdtsra.” A hdtsra kptelen np pedig kptelen ms npek elnyomsra, erõszakos beolvasztsra s õ maga vlik erõszakos npek beolvasztsi hajlamnak ldozatv (ez a magyar tragdia egy mondatba tmrtve).
ELKPESZTÕ PRHUZAMOK
De addnak itt mg klnsebb rdekessgek. A „h o n f o g l a l s” hangoztatsa sajtos mdon egybeesik azoknak a krnyezõ orszgoknak a propagandjval, amelyek a trianoni vilgflforgats folytn orszgnyi rszeket ragadtak el a Trtnelmi Magyarorszg felsgterletbõl, s akik sajt lelemnyeik alapjn azt lltjk, hogy nem mi, hanem õk haznk, a Krpt-medence õslaki, a magyarok pedig fegyveres zsiai betolakodk. Ez az llts a magyar llami, hivatalos trtnelemrs „h o n f o g l a l s” -elmletvel prosulva jelentõs mrtkben hozzjrult a vgzetes trianoni dnts kicsikarshoz s igazolshoz, azta pedig a kisebbsgbe szorult sokmillis magyarsg elnyomsra, erõszakos beolvasztsra is jogcmet szolgltatott.
Dbbenetes prhuzam ez: mindkt fl, a nyertes is, a vesztes is, a magyar is s ellenfelei is ugyanazt lltjk. Mgis hiba volna arra gondolnunk, hogy megtalkodott ellensgnk minden historikus, aki a „honfoglals” szemllete alapjn ll. Kptelensg erre mg gondolni is. A tves hiedelmek, beidegzettsgek is risi szerepet jtszanak ebben. Azzal sem szmolhatunk, hogy annyira megszllottaiv vltak vlt igazsguknak, hogy killnak rte, brmi trtnjk is, gy gondolvn, az igazsg rvnyestse rdekben, ha kell, inkbb nmagunkat, npnket puszttjuk el, de nem takarjuk el az igazsgot. Ahogy a rgiek mondtk: vesszen a vilg, gyõzzn az igazsg. Egy effle magatartst tn mg borzalmasan szpnek is nevezhetnnk, de lehetetlen, hogy ezrt tennk, lehetetlen, mgpedig azrt, mert nemhogy nincs bizonytkuk r, de fordtva, minden ellene bizonyt.
Krds teht, mirt sodrdnak hivatalosaink a ltnk ellen foly birtokperben az ellentborba, hiszen ltniok kell, krvallottjv teszik az egsz magyarsgot. Ms szval: rthetetlennek s kptelennek kell tartanunk, hogy sajt hivatalos trtnetrsunk tudatosan fordtja ellennk trtnelmi birtokpernket. p sszel - a httr-okok ismerete nlkl – ezt flfogni is lehetetlen s rthetetlen.
Beletkznk teht az rthetetlenbe, ez pedig csalhatatlanul jelzi: a krds mgtt valami tisztzatlansg, vagyis rejtly lappang. Ennek kell utnajrnunk.
A HAZNK FLTTI BIRTOKPER MG NEM ZRULT LE
Ha szembenznk a flhozott tnyekkel, be kell ltnunk: a kt fl egyezõ vlemnye hatrozottan azt a ltszatot kelti, mintha a trtnelmi jog, a birtokjog nem mellettnk, hanem ellennk szlna. Tovbb, hogy Trianonban nem stt sszeeskvs, nem minden nemzetkzi jogot s igazsgot lbbal tipr mernylet trtnt Eurpa legrgibb llamalakulata, Magyarorszg ellen, hanem holmifle ksei, ezer esztendõ utni igazsgttel. Ha pedig ez gy ll, szmolhatunk vele; nem elg, hogy felsgterletnk tbb mint ktharmadt elragadtk, az utdllamok mg keveslik is az lkbe hullott risi magyar felsgterleteket s mg a maradk orszgcsonkot is szeretnk bekebelezni. A romnok mg mindig fjjk a „Dela Nisztru pn la Tisza” (A Dnyesztertõl a Tiszig) kezdetû sovn dalt (rthetetlen mit keresnnek a romnok a Tisznl, ahol legfljebb tutazban ha voltak). A szlovkok pedig „Nagy-Moravia” lomgõztõl szdlten a Balknig szeretnnek lehatolni, a szerbek viszont fl egsz Ausztriig.
Mindez jelzi: a Nagy Pr mg tvolrl sem zrult le, mi tbb: tovbbra is ellennk folyik; maradk felsgterletnk is veszlyben forog. Elkpesztõ, hogy ebben a trtnelmi birtokperben hivatalosaink s a fegyveres behatolst igazol
„h o n f o g l a l s” jvoltbl tovbbra is vesztsre llunk. De mit szmt ez a sz hangoztatinak? Honfoglals, honfoglals! Szajkzzk rendletlenl. Ne csodlkozzunk ht: ha mi magunk lltjuk magunkrl, hogy betolakodk vagyunk, jogcm nlkli erõszakos foglalk, jvevnyek sajt haznkban – akkor mit vrhatunk msoktl?
NMAGUNK ELLEN KZDNK?
Brmilyen szrnyûnek talltassk is, ki kell mondanunk: vlemnynk szerint, ha ez az igazsg, brmi fjdalmas legyen is, ne tagadjuk el. Termszetesen csak akkor, ha ez megfelelõ bizonytst nyer. Minden krdsben lennik kell bizonytkoknak, hiszen enlkl borzaszt felelõtlensg nyilatkozni brmilyen krdsben. De mi bizonytja a fentieket? Hol a bizonytkok? Ki kutatta fl, tallta meg s ismertette a bizonytkokat? Ki bizonytotta be – akr magyar, akr idegen szerzõ s hol, mikor, hogyan, mifle bizonytkokkal, hogy ezerszz vvel ezelõtt fegyveres idegen hdtkknt trtnk r az itt lõ npekre?
Sajna, a bizonytsrl a jelek szerint megfeledkeztek. Furcsa, de mg csak az ignye sem vetõdtt fl. A bizonytsnak se pro, se kontra nincs nyoma sem.
Maradjunk annyiban: a krnyezõ npek politikusait, szerzõit mg csak megrthetjk - nemzeti rdekbõl ktik magukat lltsaikhoz. Nem ez az rthetetlen, hanem az: mirt ragaszkodnak az gyintzõ magyar krk grcssen, mindennek ellenre a magyar rdeket rombol „h o n f o g l a l s” -hoz? Nem lehet ktsges: trtnetrsunk korszakos felelõssge bajosan tagadhat.
Nyilvnval: egyetlen npnek sem lehet rdeke, hogy letagadja sajt, valsgos nemzeti mltjt, fltve, hogy nem silny, alantas, szgyenteljes a mltja. Ez pedig a magyarra nem ll. rthetetlen ht, ha nemes np mgis erre az tra lp, letagadva sajt hagyomnyait, jvtehetetlen krokat okozva sajt magnak. S hogy mindez mennyire gy van, tanstja, hogy akadnak npek, amelyek nemltezõ õsket, hõsket, hagyomnyokat koholnak maguknak, noha aligha ktsges, hogy az effle hamis õskeress a vilg szemben elõbb-utbb nevetsgess vlik. Mondanunk se kell, hogy mindkt vglet rtalmas s elvetendõ. vakodnunk kell mindkettõtõl. A hamis hagyomny elvetendõ, de nehogy ezt tegyk az igazival, mert aki a npet mltjtl fosztja meg, az jvõjt rekeszti el. Igaz, bizonyos krknek rdeke fûzõdhet ahhoz, hogy eltagadja valamely np õshonossgt, õsi voltt. A trtnelmi birtokpereknek ez a sajtos vetlete kvetkezett be magyar vonatkozsban, a Habsburg idõkben. De errõl ksõbb.
Remljk, hogy a tovbbiak sorn kifejtendõk sorn mindenki beltja: kptelen elmlet ez s szinte hihetetlen, hogy egyltaln elterjedhetett. Mg hihetetlenebb azonban, hogy kpviselõi konokul ragaszkodnak hozz, ami nem is okolhat meg mssal, mint rklt beidegzettsggel. Ahhoz hasonl tnet ez, ahogy a hulla krme s szõrzete is tovbbnõ, nem vvn tudomsul, hogy a hall mr bekvetkezett.
Meglehet gy, elõjrban, kiss lesnek tûnik ez a fogalmazs, de elkerlhetetlenn teszi gy a krdsben val tovbblps szksgessge, mint a magyarsg mai helyzete, pontosabban; azok a mg jelenleg is flksrtõ, Ceausescu, Tito s Hlinka kort idzõ mesterkedsek, amelyek a kisebbsgi sorsba tasztott magyarsg millis tmegeinek jogfosztsra s beolvasztsra trekszenek. Ilyen krlmnyek kztt az ellennk foly birtokper kiperelhetn haznk fldjnek megmaradt rszt is a lbunk all. Tudomsul kell vennnk: olyan letbe-hsbavg krdse a magyarsgnak, amit jra meg jra mindaddig fl kell vetnnk, mg legmakacsabb kpviselõi is beltjk, nincs mr mit tenni, a „honfoglals” mestersgesen sszetkolt trtnelem- s tudomnyellenes elmlete - miutn mrhetetlen krokat okozott a magyarsgnak – megbukott s nem tarthat fenn tovbb.
A KIDNTTT MAMMUTFENYÕ
Senki elõtt pillanatig sem lehet ktsges, hogy ez a Habsburg uralom ltal rnk prselt szemllet - a maga idegenrdekûsgnek megfelelõen – akarva-akaratlanul is gykrtelentsnkre, vdtelentsnkre hasznlta (s hasznlja) fl ezt a fogalmat, ami gy kettnyeste trtnelmnket, gy lenyeste rla tbbezer ves õstrtnetnket, ahogy egy gtart mammutfenyõt kidnt a barbr emberisg gpi villanyfûrsze.
Nincs ennl tkletesebb gykrtelents. Orszg-vilg elõtt azt sugallja: gykrtelen np vagyunk, jvevnyek sajt haznkban, s radsul kidntve, flig lve a fldn hevernk.
Sajt bõrnkn tapasztalhattuk, mi lett a kvetkezmny. Mert mi trtnt? Mi trtnik ilyenkor?… Mlnak az vek, vtizedek kormnyok vltakoznak, birodalmak omlanak a porba, m a bergzõdtt rossz hagyomny, amely olyan, akr egy nyakunkba varrt koszos, bds batyu, amit nem tudunk lernciglni – mert az nem esik darabjaira, mi tbb, tovbb dagad, dogmv kvl s lerzhatatlann vlik, s a „hagyomny” mezt lti magra. Alighanem ez magyarzza, hogy szmos derk magyar rtelmisgi s politikus nem csupn a nemzedkrõl nemzedkre rejtetten vgbemenõ szemlyi folytonossg kvetkeztben, de ezltal is a „honfoglals” szemlletnek csapdjba esett.
A „HONFOGLALS” ELVNEK BUKSA
Ilyesformn alakult ki esetnkben a „h o n f o g l a l s ” eszmje. Mert flrerts ne essk – nem egyetlen sz ez, nem puszta fogalom, hanem egy fogalomra ptett trtnelmi szemllet, egy vesztnkre kiagyalt, ellennk fordtott elmlet, ami csupn egyike a Habsburg orv-idegenuralom szmos, mindmig fltratlan tknak, aknjnak, annak oktsra, hogy mi kvetkezik, mivel szmolhatsz, ha idegenek kezre adod magad.
A npnk milliit etnikai szolgasgba taszt trtnelmi tnyek tkrben ma mr az elmlet erõltetõi s a hozz grcssen ragaszkodk is bevallhatjk magukban – lelkiismeretk rajta – hogy kzvetve vagy kzvetlenl, akarva-akaratlanul, kisebb-nagyobb mrtkben rszeseiv vltak magyar nemzet- s orszgrszek, csaldok sztszaktsnak, elnyomortsnak. Mert semmilyen lõ szervezet, egy nemzet sem llhatja ki, ha kvl-bell-mindenfelõl egyszerre tmadjk. A „honfoglals” viszont - ha az urak nem vettk volna szre - a maga rejtett mdjn tmads a javbl. S akit nemcsak kvlrõl, de bellrõl is tmadnak, az knnyen sszeroppan.
De valban gy igaz minden, ahogy itt elljrban flhoztuk? Vegyk sorra, ttelrõl-ttelre a tovbbi tnyeket. Lssuk a mg alaposabb bizonytst. Rgi elvnknek megfelelõen: minden llts annyit r, amennyit bizonyt.
***
MIRÕL TANSKODNAK RGI KTFORRSAINK?
A) ÕSGESZTNK, A TRIH-I NGRSZ (9.-10. SZZAD)
Beszmolja flrerthetetlen:
Nimrd halla utn fia, Hunor npt Adzsem (Perzsia) tartomnyban tmads rte (Hunor ezt nyilvn gi figyelmeztetsnek fogta fl, gy ht Hunor) „Pannonija tartomnyba kltztt. Amikor abba a tartomnyba rkeztek, lttk, hogy csodlatosan bõsges folyamai vannak nagy szmban, sok gymlcse s bõ termse van annak a tartomnynak, s az õ nyelvkn beszlnek az ottani npek.”
B) ANONYMUS A HONVISSZAFOGLALSRL
ANONYMUS mûve, a Gesta Hungarorum arrl szl, miknt vezette vissza haznkba Attila hun nagykirly rksgnek visszavtelre lmos a magyar sereget, illetve rpd miknt verte ki a Krpt medencbõl a bolgrszlv megszllkat, s a segtsgkre sietõ balkni hadsereget, tovbb rpd vezr klns lakomirl, rmnnepeirõl.
Prbljuk sszefoglalni Gesztja fõbb vonsait:
1.) Attila rksgt jnnek visszavenni.
2.) Isteni erõk segtik õket tjukban, kzdelmeikben.
3.) A vereckei szoroson tkelve lmos hungr (magyar) vitzei Hungr tartomnyba, Hung(r) vrba, s a Hung(r) folyba tkznek.
4.) Vres harcok helyett nagy npnneket, lakomzsokat, vigadozsokat rendeznek.
5.) A Geszta lpten-nyomon valsggal refrnszerûen ismtlõdõ formuli:
a - a sereg „minden vesztesg nlkl” halad elõre
b -„pen s srtetlenl tr vissza” tborhelyre
c -„semmifle ellensg nem mutatkozott elõttk, aki kezt merte volna emelni rjuk
d -nagy rmmel vonulnak tovbb s tovbb elõre.
6.) Az orszg szlvjait a bolgrszlv hatalom teleptette be, s valamennyi itt lõ szlv befrt egy kzepes vrba.
7.) Mg a honvisszavtel befejezse elõtt az itthoniak krsre s kzremûkdsvel, nagy munklatokba, hatrvdõ erõdk, vrak, gtak ptsbe kezdenek.
8.) „Szabolcs, ez a blcs frfi, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midõn ltta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erõssgnl fogva kivl. Teht…-sszegyûjttte a kznpet…(s) igen erõs vrat ptett.”
9.) „Tas, Szabolcs s Ttny…az orszg hatrszleit hatalmas gtakkal megerõstettk”.
10.) „Tas az urnak, rpd vezrnek meghdolt np krsre a Nyr s a Tisza kztt vsrt rendelt”.
11.) „A fld lakosai kõkapukat ptettek s lednttt fkbl nagy gyepûgtakat emeltek az orszg hatrn”.
12.) „Az orszghatr szleit hatalmas gtakkal megerõstettk”
13.) Szovrd, Kadosa, Huba s Bors „a hozzjuk hû lakosok krsre megllapodott abban, hogy a sereg harmada a fld lakosaival egytt a Zlyom-erdõbe megy, s ott az orszg hatrn kõbõl meg fbl is hatalmas erõssgeket csinl”.
TOVBBI VRPTSI S NYELVI BIZONYTKOK
ANONYMUS GESZTJBAN
1. „Bors vezr pedig …a nagy szmban sszegyûjttt parasztsggal a Boldva vize mellett vrat pttetett; ezt az a np Borsodnak hvta azrt, mert kicsiny volt.” (Kicsiny a bors, de erõs – fontos nyelvi bizonytk a lakossg magyar voltrl!)
2. rpd vezr s nemesei pedig flkerekedtek Hung vrbl s a Tarcal hegyn tl tttek tbort... egszen a Szerencse hegyig…mivel pedig nagyon megszerettk, gy neveztk el, hogy nevnek latinul amabilis, a sajt nyelvkn pedig szerelmes az rtelme; attl a naptl egszen mostanig a szerelemrõl Szerencsnek hvjk azt a helyet.”
3. Vgl mindez beletorkollik az Attila kirly vrosban s flig romos llapotban mg mindig fnnll kõpalotjban tartott hatalmas npnneplybe, ahol az rmtõl ujjongva mulatnak a honvisszavvk. „rpd vitzei Magyarorszg vitzeivel (vagyis a hazai vitzekkel) egytt”; a regskkel, sposokkal, kobzosokkal egytt; s ahol „a kzrendûeknek meg a parasztoknak ezst ednyekben hordk fl az telt.” S ebben a betetõzst kifejezõ 46. fejezetben mindenre rcsattan az ige: mindaz, ami a vereckei szoroson val tkels utn vgbement, „h b o r n l k l t r t n t”. Vagyis Anonymus csodamûve a maga teljessgben ellentmond a honfoglalsi elkpzelseknek.
*
(Engedtessk meg itt egy taln kiss idõelõtti megjegyzs: aki mindebbõl nem tudja kivenni, hogy Anonymus a magyar np kt rsznek, gnak rmteli egyeslst rktette meg s gy vli, erõszakos hdts, honfoglals trtnt, az bzvst visszakvetelheti tanraitl az iskolapnzt.)
C) KZAI SIMON KRNIKJA (13.sz.)
„Miutn teht elõadtuk a hunok eredett…most lssuk, mikor trtek vissza ismt Pannoniba; a visszatrõknek kik voltak a kapitnyai”. Kiss albb: „a nyolcszzhetvenkettedik esztendõben a hunok, vagyis a hungarusok jbl Pannoniba indultak…”.
D) KPES KRNIKA (1358) :
„Kezdõdik az elõbeszd a msodik bejvetelrõl:
A magyarok msodzben jttek ki szittyaorszgbl…a magyarok vagy hunok, latuinul pedig ungarusok…ismt benyomultak Pannoniba…”
E) CHRONICA HUNGARORUM (1473):
„A Krniknak ez a msodik rsze szl a magyaroknak Pannoniba trtnt msodik bevonulsrl…”
F) PETRUS RANSANUS MÛVE (1490)
„Sokan elhatroztk kzlk, hogy Szrmcit elhagyva Pannoniba mennek… fiaik s unokik, valamint azok leszrmazottai mindig vgytak arra, hogy Pannoniba menjenek, melyet egykor – mint hallottk – õseik birtokoltak. Gyalzatos dolognak tartottk ugyanis, hogy elfeledjk hres hazjukat”.
***
HIBBANTSD MEG S URALKODJ!
Trjnk vissza a Habsburgokra. Megvesztegetssel, rulk rvn a magyar korona birtokba jutvn, az oszd meg s uralkodj elvnek alapjn a Bcsi Titkos Kamarilla elõnysnek vlte, hogy a befogadott s az õsi magyar felsgterletekre hes nemzetisgeket a magyarok ellen usztsa. Erre azonban csak gy volt lehetõsg, ha a magyar rtelmisgiek kzl is megnyernek nmelyeket ennek az gynek a szolglatra. A nagy magyar 1848-1849 - i szabadsgharc cri segtsggel – teht kt vilghatalom sszefogsval - trtnt leveretse utn, a Bach-fle terrorkorszakban kvetkezett be ez; sikerlt nhny rstudt az gyk mell lltani.
Vilgosan t kell ltnunk az Ausztrin diadalmaskod magyar szabadsg ltal Bcsben keltett pnikot. Ferenc Jzsef, a csszr a lealzkodsig sllyedve knyrgte ki a „minden oroszok crj”-tl a katonai beavatkozst, amelynek aztn, a hazai nemzetisgek fllztsval s osztrk segtsggel vgl is sikerlt eltiporni a magyar szabadsgharcot. A Habsburg-hz knytelen volt vgleg flismerni, hogy nem br a „fkezhetetlen magyarokkal”. Ennek a „fkezhetetlensgnek” a magyar vitzsgi hagyomnyokon tl a magyar hazaszeretetben s szabadsgszeretetben gykerezõ, illetve a nemzeti hagyomnyokra plõ bszkesg, a nemzeti ntudat volt az alapja. A Bcsi Titkos Kamarilla ennek a nemzeti ntudatnak az alssra eszelte ki a „honfoglals” s vele egytt a magyarsg ksei s dicstelen, gykrtelen eredetnek elmlett.
Ekkor koholdott ki a „h o n f o g l a l s” jonnan kpzet, eladdig a magyar nyelvben ismeretlen nyelvjtsi fogalmnak politikai clokra val bevetse, flhasznlsa (rszletes feltrst lsd G. K. E. „Mi az igazsg az rpdi bejvetel krl.” Bp., 1995). Idõ folytn aztn ez a politikailag a 896. vi bejvetelre rerõltetett, rnkprselt, majd ksõbb hagyomnny, rossz hagyomnny fajult fogalmat, gy is mondhatnnk: hagyomnytagad, hagyomnyellenes hagyomnyt a vezets rejtett nemzedki folytonossga, hatalmi, tudomnypolitikai erõltetse szentestette kimondatlan, ratlan trvnny. A megszoks viszont hatalmas nagy r, nem ajnlatos szembeszllni vele. Ha pedig mindenki ugyanazt fjja, lassankint termszetess vlik, mi tbb megszeghetetlenn, olyasmiv, amin mr senki sem rgdik s ez nem is ajnlatos.
Jellemzõ, az idegenuralmak szellemisgre, hogy a bolsevizmus idejn mg a csapbl is „honfoglals” folyt. Ha valaki egy kalyibt, kutyalat tkolt ssze a fal szln, mr arrl is „honfoglals”-knt cikkeztek a lapok. Divatos kzhelly vlt utcn s tudomnyban. S ki merne szembeszllni az rral? Ki tprenkedne azon, vajon helytll-e s vajon rgi ktforrsainkkal szemben megllja-e a helyt az, amit kzvetve llt, hogy nem eredeti birtokosai, õshonosai vagyunk haznknak, de fegyveres erõszakkal hdt elragadi, elfoglali.
***
A „honfoglals” idegenuralmi hatalmi nyomssal elterjesztett elmletnek ppen ez a clja: lenyesni a magyarsg õstrtnett, s ezltal alsni a magyarsg nemzeti ntudatt, sszetartozs-tudatt, bszkesgt.
***
Mindezt ttekintve megllapthatjuk: a „honfoglals”-t vallkkal kapcsolatban a trgyilagossg jegyben flhozott egyetlen llts, egyetlen mentsg sem llja ki sem a trtnelmi, sem a logikai vizsglatot.
A tmhoz kapcsold PPS, A magyar õstrtnet: LETLTS (11 MB)
Megjelent: 2005. december, Frg Kiad
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
