R�szletes vit�ra bocs�tott�k ma L�z�r J�nosnak, a Fidesz frakci�vezet�j�nek t�rv�nyjavaslat�t az Orsz�ggy�l�s alkotm�nyjogi bizotts�g�ban, melynek l�nyege a teljes magyarorsz�gi v�laszt�si rendszer �talak�t�sa. Az �j jogszab�ly – az Alkotm�nyb�r�s�g egyik hat�rozata alapj�n – csak 2014-t�l l�pne hat�lyba, a korm�ny ugyanakkor j� el�re szeretn� bebiztos�tani mag�t azzal, hogy m�g id�n v�gez az �gynevezett sarkalatos t�rv�nyekkel, teh�t bor�t�kolhat�, hogy az �j norm�t a H�z m�g az id�n elfogadja.

Cenzus, nem cenzus

Egyel�re �gy n�z ki, a parlamenti p�rtok nem nagyon sz�vlelik meg a Jobbik konkr�t javaslat�t, hogy a szavazati jogot �ltal�nos iskolai v�gzetts�ghez k�ss�k, pedig figyelemre m�lt� dologr�l van sz�. fideszes elk�pzel�sek szerint amerikai, illetve brit mint�ra a szavazati lehet�s�get el�zetes regisztr�ci�hoz k�tn�k. Ennek a kritik�ja abban foglalhat� �ssze, hogy ez a rendszer mind�ssze az angolsz�sz jogrendben tal�lhat� meg, de ott is t�bb sz�z �v alatt alakult ki, teh�t a magyar v�laszt�jogi rendszert�l teljesen idegen.

K�t partner, egy morg�

M�s-m�s megokol�sb�l, de mind a Jobbik, mind az MSZP r�szben elfogadhat�nak nyilv�n�totta a korm�nyp�rti koncepci�t, de term�szetesen a k�t p�rt k�z�tt jelent�s elt�r�sek mutatkoztak. A nemzeti radik�lis p�rt tov�bbra is fenntartan� a vegyes v�laszt�si rendszert – teh�t, a v�laszt� polg�rok list�ra �s egy�ni jel�ltekre is szavazhatnak. A koal�ci�s p�rtok ezt ugyan�gy k�pzelik el, m�g az MSZP egy tiszt�n list�s verzi�t l�t �dv�snek – ebben a rendszerben annak az es�lye, hogy egy p�rt k�tharmados t�mogatotts�got szerezzen, gyakorlatilag nulla az es�ly, - de a javaslat nem tal�lt nyitott kapukat, teh�t lehets�ges, hogy a posztkommunist�k a k�s�bbiekben nem is vesznek r�szt az egyeztet�sen.

L�tv�nyosan t�vol maradt ugyanakkor a legkisebb, liber�lis ellenz�ki p�rt, az LMP, pedig korm�ny k�zeli forr�sok szerint a Fidesz szeretn�, ha a parlamenti z�r� szavaz�son legal�bb egy ellenz�ki p�rt t�mogatn� az �j t�rv�nyt. Schiffer�k szerint a javaslat teljesen elfogadhatatlan �s ragaszkodnak az elk�pzel�s�kh�z, ami az aj�nl� rendszer teljes megsz�ntet�s�t jelenten� – magyar�n a jel�l� szervezeteknek nem kellene kopogtat�c�dula gy�jt�ssel pepecselni�k �s elvben minden jel�lt biztosan elindulhatna, ami val�ban nagyon demokratikus folyamat. Felmer�l azonban a k�rd�s, mi�rt is lenne az j�, ha az els� fordul�kban ak�r 30 jel�lt k�z�l k�ne kisilabiz�lni a v�laszt� polg�roknak a megfelel� jel�ltet? A mini p�rt ezen k�v�l megtartan� a k�tfordul�s v�laszt�si rendszert.

Jogosan, de kivel is?

A Jobbik ellenben teljesen alternat�v megold�st javasolt az LMP „�njel�ltes” �tlet�re, mivel a radik�lisok szint�n megtartan�k a jog�llam adta lehet�s�get, de nem t�r�ln�k el az aj�nl� rendszert csup�n annyi k�nny�t�st javasoltak, hogy azok a p�rtok, akik a mindenkori el�z� orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon megugrott�k az 1 sz�zal�kos hat�rt, mentes�ljenek az aj�nl�szelv�nyek gy�jt�se al�l �s csup�n az �j form�ci�kra, illetve azokra vonatkozzon a kit�tel, akik enn�l gyeng�bben szerepeltek. Emellett a jobbikosok 4 sz�zal�kra cs�kkenten�k a bejut�si k�sz�b�t is. Az egyfordul�s rendszer bevezet�s�vel azonban a nemzeti form�ci� is egyet�rt, r�szben a k�lts�gek lefarag�sa miatt, r�szben az�rt, mert a rendszer j�val egyszer�bb� v�lna. Az azonban kifog�solhat�, amit L�z�r eredeti tervei k�z�tt is szerepelt, hogy a gy�ztes egy�ni jel�lt fennmarad� szavazatai szint�n t�red�kszavazatk�nt ker�ljenek fel p�rtja list�j�ra, mivel ez ism�t a „t�lnyer�s” es�ly�t hordozza mag�ban.

L�z�r J�nos a bizotts�g �l�s�n meglep�en enged�keny hangnemben besz�lt �s elmondta, p�rtja nyitott mindenf�le javaslatra, ami azzal is magyar�zhat�, hogy a korm�ny koal�ci�, dac�ra a k�tharmados t�bbs�g�nek, egy olyan �rz�keny t�rv�ny kapcs�n, mint a v�laszt�sr�l sz�l�, szeretne min�l magasabb legitim�ci�t felmutatni �s c�lj�nak mindenk�ppen szeretn� megnyerni valamelyik ellenz�ki p�rtot. Legal�bbis egyel�re.

Csan�di G�bor Ferenc – barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s