A magyar �st�rt�net m�ig az egyik legelhallgatottabb k�rd�se, hogy vajon milyen nyelvi eml�keket hagytak h�tra szk�ta �seink. Nagy G�za, jeles t�rt�n�sz�nk m�r a 19. sz�zad v�g�n –antik forr�sok �s a korabeli nyelv�szeti szakirodalom alapj�n - megpr�b�lta tiszt�zni a k�rd�st. 

Nyelvi egys�g

Szerencs�re a monarchia idej�n m�g lehet�s�g�k volt a nem finnugrista n�zetet vall�knak, hogy megjelentess�k �r�saikat a szaklapokban. �gy Nagy G�za h�rom r�szes tanulm�nya 1895-ben l�tott napvil�got az Ethnographia has�bjain. Abban nagyon sok l�nyeges nyelv�szeti �s t�rt�neti adatokat olvashatunk �seinkkel kapcsolatban.  Bevezet�j�ben a szakember r�viden elemzi a hazai nyelv�szeti �llapotokat. Sajn�lat�t fejezte ki, hogy a magyar kutat�k a 19. sz�zad v�g�re teljesen felhagytak a szk�ta �s a magyar kult�ra �sszehasonl�t�s�val �s sz�les k�rben elfogadott� v�lt az a finnugrista n�zet, miszerint a magyars�g el�deinek semmi k�ze nem volt az eur�zsiai t�rs�get az �kort�l eg�szen a k�z�pkorig ben�pes�t� szk�t�kkal. Utal n�h�ny jeles magyar kutat�ra, �gy a magyar �svall�ssal foglalkoz� Csengery Antalra, aki �seink nyelv�t �s hitvil�g�t a szum�rokig vezette vissza. Gr�f Kuun G�za gr�f �s V�mb�ry �rmin turkol�gusok szerint a t�rk n�pek szellemi hagyat�k�ban mutathat�k ki szk�ta nyomok. Ezen ne is csod�lkozzunk, hiszen maguk a perzs�k �rt�k le a Kr. u. 6. sz�zadban a K�z�p-�zsi�ban megjelent t�rk�kr�l, hogy azok a r�gi szaka n�p ut�dai.

Harc a szk�ta �r�ks�g�rt

Ahogyan a magyar finnugrist�k lemondtak a szk�ta rokons�gr�l, �gy m�s n�pek tud�sai azonnal jelentkeztek az �si �r�ks�g�rt, oroszok, szlov�nok �s n�metek b�szk�n v�llalt�k fel, hogy ez az �si harcias n�p vel�k rokon. Ez a folyamat szinte m�ig tart. M�r a 19. sz�zadban megindult a nyelv�szeti �gyesked�s: a n�metek gyorsan az �rj�khoz sorolt�k �ket, m�sok, �gy Cuno, a szl�vok rokonainak v�lte �seinket. Nagy G�z szerint egyed�l Fligier ragaszkodott ahhoz, hogy az �kori harcos n�p az �si ur�l-alt�ji (m�s forr�sokban: tur�ni vagy szk�ta) eredet� volt. Nagy nagyon tal�l�an foglalta �ssze a nyelv�szeti vit�t. Szerinte a n�met kutat�k �ssze akarj�k zavarni az �j meg �j n�v alatt felt�nt ur�l-altaji n�peket, hogy ne tudjuk meg, hogy milyen szoros kapcsolat �llt fent k�z�tt�k. A 19. sz�zad v�g�nek nagy magyar kutat�ja, Munk�csi Bern�t is r�j�tt arra, hogy a magyars�g �seit nem �szakon a tajga rengeteg�ben, hanem a d�li, szk�t�k �ltal lakott vid�ken kell keresni.

Keresztnevek vizsg�lata

A jeles magyar t�rt�n�sz m�r a 19. sz�zad legv�g�n �sszegezte a szk�ta nyelv�szet addigi eredm�nyeit. Kimutatta, hogy a k�lf�ldi tud�soknak nem siker�lt bebizony�tani a szk�t�k ir�ni nyelv�s�g�t, hiszen nem tal�lt�k meg a szk�ta nevek sz�gy�keit az �gynevezett ir�ni nyelvekben. Az �ltaluk felsorolt nevek �s kifejez�sek ugyanis m�s nyelvekb�l, �gy a magyarb�l, is �rtelmezhet�k. Nagy szerint fat�lis t�ved�s volt a szk�ta Aripeithesz, Idanthyrszosz, Szaprgapeithesz �s m�s hasonl� szem�lyneveket is bevonni a vizsg�latba, hiszen azok k�z�tt sok idegen eredet� is lehetett. P�ldak�nt felhozta, hogy az �rp�d-koriak k�z�tt felt�n� L�szl�, K�zm�r vagy Szaniszl� is idegen hat�st mutat, de az nem jelenti azt, hogy az �rp�d-kori magyarok p�ld�ul szl�vok lettek volna. Nagy G�za felh�vta a figyelmet, hogy a szk�t�k sz�rmaz�s�nak eld�nt�s�ben ink�bb a nemzets�gi �s a t�rzsi nevekre, valamint saj�t mondai h�s�kre kellene hivatkozni, mert azok ink�bb az eredeti szk�ta neveket �riztek meg.  A tanulm�ny szerz�je kifejti, hogy a szk�ta nyelvben tal�lhat�, k�sei perzsa kifejez�sek ink�bb azt bizony�tj�k, hogy az ir�ni n�pek a szk�ta birodalom r�szei voltak �s ez�rt l�tezhetett k�lcs�nhat�s k�z�tt�k. Az�ta m�r tudjuk, hogy a perzs�k �tvett�k a t�rs�gben �l� szk�ta n�pek �llamszervezeti elemeit, s�t egyes kifejez�seket is, �gy ink�bb t�nyleg az igazolhat�, hogy a perzsa nyelvben l�teznek szk�ta j�vev�nyszavak.

T�rt�neti adatok h�j�n

Nagy azt is furcs�llotta, hogy egyetlen, a perzs�kat j�l ismer� antik forr�s, de maguk a perzs�k sem tekintett�k a szk�t�kat rokonnak �s senkinek sem t�nt fel a nyelvi hasonl�s�g. Ha lett volna ilyen, akkor bizony�ra lejegyezt�k volna azokat, f�leg Dareiosz szk�ta hadj�rata idej�n, akkor el�g k�zelr�l szeml�lhett�k a f�lelmetes lovasokat, m�gsem fedezt�k fel benn�k a rokont. S�t, H�rodotosz le�r�s�b�l megtudjuk, hogy a t�mad� perzsa er�k m�g a szk�ta k�vetek jelk�pes �zeneteit sem tudt�k �rtelmezni, ahhoz is tolm�csot kellett szerezni�k. 

Egy �si nyelv

Nagy arra a meg�llap�t�sra jut, hogy a szk�t�k nyelve az ur�l-alt�ji nyelvk�z�ss�ghez tartozott �s a szumir �ghoz �llt a legk�zelebb. Ez egybeesik a francia Francois Lenormant megfigyel�s�vel. A 19. sz�zadban alkotott kutat� �gy v�lte, hogy az �si mezopot�miai nyelv a magyarral �ll a legszorosabb kapcsolatban, ami nem m�st jelent, minthogy a leg�sibb civiliz�ci� nyelv�t mi, magyarok �rizt�k meg! Hasonl� eredm�nyre jutott n�h�ny orosz Diankoff, de ma m�r a t�r�k �s azerbajdzs�n kutat�k is egyet�rtenek azzal, hogy a sum�rok a szk�ta n�pek k�z� tartoztak, akik meghat�rozt�k a Foly�v�lgy, de m�g Egyiptom fejl�d�s�t is. De ne lep�dj�nk meg azon, hogy 1913-ban komoly �sszehasonl�t� elemz�s l�tott napvil�got, mely a sum�r nyelvet a korai k�naival vetette �ssze.

OB

barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s