Alapvet� igazs�g: csakis a hatalmi helyzetben l�v�, uralkod� n�pek azok, amelyek k�pesek r�er�ltetni m�toszaikat az al�vetett nemzetekre. S�t, tov�bbmegyek: a h�d�t�k �ltal�ban felt�tlen�l r� is k�nyszer�tik a megh�d�tottakra t�rt�nelemszeml�let�ket. Hiszen tudjuk j�l: aki uralja - vagyis magyar�zza �s �rtelmezi - a m�ltat, az uralja a jelent �s a j�v�t is. Manaps�g ugyanakkor a hatalom igyekszik elrejteni igazi arc�t. A cionista zsid�k a kez�kben l�v� m�dia seg�ts�g�vel �ri�si er�fesz�t�seket tesznek annak �rdek�ben, hogy a t�bbs�g ne vegye �szre: �k tartj�k szoros ellen�rz�s alatt Eur�p�t, Amerik�t �s a vil�gbirodalom csatl�s �llamainak jelent�s r�sz�t. R�gen m�sk�ppen volt, ugyanis sem a kir�lyok, sem az arisztokrat�k, sem az egyh�z nem titkolta hatalm�t �s befoly�s�t. �ppen ellenkez�leg: az uralom szimb�lumait azok viselt�k, akik t�nylegesen is ir�ny�tottak. „Sz�rke eminenci�sok” persze minden korban l�teztek, de ahhoz a t�nyhez k�ts�g sem f�rhetett, hogy a mindig pomp�zatos k�ls�s�gek k�z�tt megjelen� kir�ly, az arisztokr�cia �s a f�paps�g kez�ben van minden f�ldi hatalom.

 

Napjainkban azonban nem azok a hatalom igazi birtokosai, akik a parlamentben vagy a k�perny�k�n oly hangosan �g�lnak. A jelens�g h�tter�ben r�szben persze legitim�ci�s probl�ma �ll: a "n�pfels�g elve” egy�ltal�n nem k�pes olyan jelent�s felhatalmaz�st adni az "eliteknek", mint amilyet az „Isten kegyelm�b�l” uralkod� kir�lyok - �s az isteni elrendel�s folyt�n kiv�lasztott nemesek �s f�papok - �lveztek. A zsid�k pedig az�rt is igyekeznek oly k�ts�gbeesetten rejtegetni kiv�lts�gos helyzet�ket, mert �k is tiszt�ban vannak vele: a sok agymos�s �s a megszerettet�s�kre ir�nyul� er�fesz�t�s ellen�re is jelent�s sz�mban vannak, akik nem kedvelik �ket, �s csak olaj a t�zre, ha mindenki el�tt nyilv�nval�v� v�lik, hogy kik is uralj�k az eg�sz nyugati civiliz�ci�t.

 

De rejt�zk�d�s ide, rejt�zk�d�s oda, az�rt mindenkit m�gsem lehet megt�veszteni. Egy�bk�nt is ezer �s ezer �rulkod� jel utal a zsid�s�gnak a nyugati vil�gban �lvezett eg�szen rendk�v�li befoly�s�ra. Az egyik az „�rulkod� jelek” k�z�l pedig nem m�s, mint a cionist�k t�rt�nelemszeml�let�nek �s m�toszainak d�bbenetes er�szakoss�ggal �s p�khendis�ggel t�rt�n� r�nk er�ltet�se. Alapvet� t�rv�ny: akik k�pesek meghat�rozni a m�lt �rtelmez�s�t, �s akik m�toszaikat k�telez� dogm�v� emelik, azok kez�ben van minden hatalom! A t�rt�nelem tanuls�gainak a meghat�roz�sa �s a mitol�gia k�telez�v� t�tele pedig az�rt l�nyeges a mindenkori uralkod� elit sz�m�ra, hogy az al�vetett t�megeket engedelmess�gre �s urainak tisztelet�re, s�t szeretet�re nevelj�k.

 

A holokauszt megeml�kez�sek sz�nokai – zsid�k �s j� p�nz�rt �s a hatalom�rt a szolg�latukba szeg�d�tt "magyarok" – ism�telten vil�gg� k�rt�lik majd a holokauszt legalapvet�bbnek gondolt tanuls�g�t: „Soha t�bb� ne t�rt�nhessen meg, hogy b�rkit b�rsz�ne, nemzetis�ge, vall�sa alapj�n �ld�znek �s meg�lnek.” Sz�p is lenne, ha ilyesmi nem esne meg a j�v�ben, csakhogy a zsid�k �gy k�pzelik, ebbe a boldog �llapotba akkor fogunk eljutni, ha t�bb� soha, senki nem illeti kritik�val �ket, �s pisszen�s n�lk�l elfogadja vezet� szerep�ket �s kiv�lts�gaikat. Ahogyan a cionista propaganda a maga saj�tos orwelli nyelv�n hirdeti: „harcolni kell az el��t�letek, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a n�cizmus ellen, �s ak�r t�rv�nyi eszk�z�kkel is fel kell l�pni ellen�k!” M�g csak f�l sem mer�l annak a gondolata, hogy a zsid�knak saj�t maguknak kellett volna alapvet�en megv�ltozniuk ahhoz, hogy az „el��t�letek”, valamint az „antiszemitizmus” �s a „n�cizmus” elt�nj�n a vil�gb�l. Persze a vil�gbirodalmak uralkod�, kiv�lts�gos etnikai csoportjaira nem jellemz�, hogy saj�t magukban keresn�k a bajok ok�t. Mi�rt is tenn�k? A h�brisz, a hatalom birtokosaira oly jellemz� magabiztoss�g elvak�tja �ket.

 

A holokauszt-m�tosszal szembeni ellenszenv azonban nem csak az�rt n�vekszik, mert olyan er�szakosan igyekszik a minket leig�z� zsid�s�g a saj�t szenved�st�rt�net�t r�nk er�ltetni. Hanem az�rt is, mert az eltelt k�zel hetven �vben a hivatalos holokauszt-t�rt�net nagyon sok v�ltoz�son esett �t. R�gebben hinni kellett p�ld�ul a n�gymilli�s auschwitzi �ldozati sz�mban, a l�gkalap�ccsal, elektromos �rammal, v�zbe fojt�ssal t�rt�n� t�meges kiv�gz�sekben, a hatmilli� zsid� mellett legyilkolt �tmilli� nem zsid�ban, a buchenwaldi, dachaui, ravensbr�cki stb. g�zkamr�kban, az emberb�rb�l k�sz�lt l�mpaerny� �s az emberi zs�rb�l k�sz�lt szappan �s kolb�sz mes�j�ben, �s m�s hasonl�, teljess�ggel alaptalan t�rt�netekben. M�ra m�r a m�tosz felsorolt elemeit sz�p cs�ndben �tadt�k a feled�snek, s�t eljutottunk oda, hogy a „g�zkamr�kat” is a „hal�lt�borokat” is egyre kevesebb meggy�z�d�ssel emlegetik. A holokauszt-t�rt�net k�z�ppontj�ba egyre ink�bb a deport�l�sokat igyekeznek �ll�tani (�s a holokauszt �j jelk�pe imm�r nem a g�zkamra, hanem a marhavagon), �s Auschwitz, valamint az �gynevezett „hal�lt�borok” helyett a orosz fronton a n�met k�l�nleges egys�gek k�zrem�k�d�s�vel �ll�t�lag legyilkolt „m�sf�l-k�tmilli�” zsid�ra pr�b�lj�k terelni k�ts�gbeesetten a figyelmet. Komoly t�rt�nelmi kutat�sr�l persze sz� sem lehet, mert akkor ny�ltan kellene besz�lni a deport�l�sok val�di ok�r�l, a n�metek partiz�nellenes k�zdelmeir�l, �s egy�ltal�n, a zsid�s�gnak a m�sodik vil�gh�bor�ban �s a megel�z� �vtizedekben j�tszott val�di szerep�r�l. Mivel azonban a val�s�gos t�rt�nelmet elmondani nem lehet, ez�rt igyekeznek igazs�gk�nt elfogadtatni a mitol�gi�t. De mif�le hiteless�ge van egy olyan m�tosznak, mely nem csup�n �lland�an �s folyamatosan m�dosul, de �ppen aktu�lis v�ltozata is s�lyos bels� ellentmond�sokt�l terhes? Mi�rt higgy�k el, hogy a ma hirdetett holokauszt-dogm�k a val�s�got �rj�k le, amikor az elm�lt �vtizedek sor�n a hasonl�k�ppen k�be v�settnek gondolt holokauszt-hitt�telek sokas�ga bizonyult hamisnak?

 

Perge Ott� - Kuruc.info