K�t l�lek

A sztyeppei lovas n�pek �gy v�lt�k, hogy az emberben �l� l�lek nem pusztul el a hal�l ut�n, hanem egy r�sze biztosan tov�bb�l, majd az �jj�sz�letik m�s testben. A t�ltosok m�ig azt tan�tj�k keleten, hogy csak „l�legzet” l�lek haland�, amely hal�l idej�n az utols� lehelettel t�vozik a testb�l. Erre utalnak a k�vetkez�, ma is haszn�lt magyar nyelvi kifejez�sek: „kileheli lelk�t” vagy „kiadja lelk�t”, esetleg „kiszakad bel�le a l�lek”. Ez a l�lekr�sz a testtel szoros kapcsolatban van, akinek test�b�l elt�vozik, az meg is hal. A m�sik, a szabad l�lek viszont a haland� testt�l �tmenetileg f�ggetlenedhet, alv�s idej�n elt�vozhat a testb�l, majd �bred�skor visszat�r. Tal�n a „h�lni j�r bel� a l�lek” kifejez�s erre az �si hitvil�gi elemre utal. Hal�l ut�n pedig �n�ll�sodik �s megvan a lehet�s�ge, hogy �jj�sz�lessen. Nemcsak a mongol �s t�r�k t�ltosok ismernek erre p�ld�kat, hanem a magyar n�pk�lt�szet is tele van olyan t�rt�netekkel, hogyan sz�letik �jj� a szabad l�lek. A n�pmes�inkben a fa�gb�l kib�j� t�nd�rl�ny visszanyeri �let�t, de ugyanezt figyelhetj�k meg azokban a t�rt�netekben, ahol meggyilkolt vagy meghalt kedves s�rj�r�l sz�rmaz� vir�g is �j �letre kelhet. Az embereken �s a t�nd�reken k�v�l a mitikus �llatok, s�rk�nyok, t�ltos lovak is rendelkezik halhatatlan l�lekkel. N�pmes�ink k�z�tt tal�lunk olyat, ahol a meg�lt l� kopony�b�l �jj�sz�lethet maga az �llat. A hunok �s magyarok k�z�tt megl�v� jelk�pes lovas temetkez�s val�sz�n�leg erre az �si hiedelemre vezethet� vissza. A s�rk�nyok ereje sokszor egy dong�ban lakozik, mely egy ny�l kopony�j�ban rejt�zk�dik.

Sz�rnyas �llatok

A magyar hagyom�nyban sok�ig tartotta mag�t az a hiedelem, hogy a l�lek hal�l idej�n sz�rnyas �l�l�nyk�nt t�vozik a testb�l. Sok helyen dong� alakot �lt mag�ra, m�shol �gy v�lik, hogy mad�r alakban rep�l el. Az egyik legkor�bban feljegyzett magyar t�rt�netben, Emese �lm�ban az ut�bbi k�pzet maradt fenn, ott a szellem�s turul alakban jelenik meg �s bejelenti �lmos sz�let�s�t. Dienes Istv�n a honfoglal� magyar s�rokban tal�lt mad�rfejeket erre az �si l�lek k�pzetre vezette vissza. Nemcsak n�lunk, hanem keleti rokonainkn�l szinte a mai napig megvan ez a felfog�s, vagyis a szellem�s mad�rk�nt a t�rzs �let�t fel�gyeli.   

Hal�l ut�ni �let

A szk�ta-hun n�pek �gy v�lt�k, hogy hal�l ut�n a l�lek egy ideig m�g szerettei k�z�tt tart�zkodik �s r�vid ideig m�g �rz�keli a k�r�l�tte lev� esem�nyeket �s van ereje ahhoz, hogy elfogyassza a neki sz�nt �teleket is. �ppen ez�rt sok helyen a felravatalozott halottat ell�tj�k �tellel-itallal, hogy semmiben se szenvedjen hi�nyt. S�t, a kopors�ba az im�ds�gos k�nyvek mellett kedvenc t�rgyait is beleteszik. A l�lek v�gleges t�lvil�gra t�voz�s�nak k�l�nb�z� id�pontjai ismeretesek, van, ahol a temet�s napj�n t�vozik a m�svil�gra, de egyes elk�pzel�sek szerint ak�r negyven napig is a f�ldi vil�gban tart�zkodhat. A negyvenes sz�m nemcsak a hazai hagyom�nyban maradt meg, hanem az iszl�m hitre t�rt kauk�zusi szk�ta ut�dn�pek k�z�tt, de a buddhista hitre t�rt mongolok k�z�tt is. Szinte minden vid�ken tartja mag�t az a szok�s, hogy am�g a halott a f�ldi vil�gban tart�zkodik, nem szabad elaj�nd�kozni kedvenc ruh�it �s haszn�lati t�rgyait, h�tha valamire m�g sz�ks�ge lehet.

K�zvet�t�k szerepe

 A haldokl�k sokszor v�grendelkeztek arr�l, hogy mit temessenek el vel�k a s�rba. A szk�ta �s a hun kurg�nokban pomp�s aranykincseket tal�lhatunk, melyre az elhunytnak sz�ks�ge lehetett a m�svil�gon. A hirtelen hal�llal t�voz�k eset�ben a rokonok nem mindig tudt�k eld�nteni, hogy mit tegyenek mell� a s�rba, ez�rt elmentek a halottl�t�hoz, hogy megtudakolj�k rokonuk utols� k�v�ns�g�t. A keleti szk�ta-hun n�pek mai napig a t�ltoshoz fordulnak, aki egy szertart�s keret�ben kapcsolatba tud l�pni az elhunyt szabad lelk�vel �s a k�zvet�t�k megtudakolj�k az utols� k�v�ns�g�t, amit felt�tlen�l teljes�teni kell ahhoz, hogy a szellem el tudjon t�vozni ebb�l a vil�gb�l. Sokszor a halott lelke kedvelt ruhadarabjait k�ri, de valamely elint�zetlen dolg�t is meg szokta eml�teni. A k�r t�rgyakat temet�s ut�n �get�ssel juttatj�k el az �gi szf�r�ba.

OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s