Magyarok a Kauk�zusban

A mi finnugr�szaink folyamatosan el akarj�k hallgatni azt, hogy a Kauk�zus t�rs�gben �lt magyars�g hossz� ideig fennmaradt �s vir�gz� kult�r�t teremtetett. Ezzel szemben a korabeli k�lf�ldi kr�nik�k �s a 19. sz�zadt�l a legnevesebb orientalist�k sorra a magyarok v�ros�nak azonos�tott�k a helyet. A Kauk�zusban val�sz�n�leg nemcsak egyetlen magyar t�mb l�tezett, hanem a Meotisz-vid�k�n ak�r t�bb centrum ki kialakulhatott �rp�d�k t�voz�sa ut�n. Az egyik, az arab forr�sok �ltal j�l dokument�lt szav�rdok (szevordi) a Kauk�zusont�li ter�leteken �ltek, a mai Nyugat-Azerbajdzs�n �s Kelet-�rm�nyorsz�g k�z�tt, ahol m�g a 13. sz�zadban emlegetik �ket. A m�sik nagy csoport a meotiszi ingov�nyok k�r�l �l�k lehettek, akik �rp�d-magyarjaival szoros kapcsolatban �llhattak, olyannyira, hogy amikor az ottani Szk�ti�b�l az Attila-�g – �rp�d vezet�s�vel - egy r�sze nyugatra vonult, a marad�k t�rzsek, t�rzssz�vets�gek m�g sok�ig meg�rizhett�k �n�ll�s�gukat. Nem elk�pzelhetetlen, hogy �k is �n�ll� fejedelems�get hoztak l�tre �s maguk f�l� egy Attila-�lmos-h�zi fejedelmet vagy kir�lyt v�lasztottak. Lehet, hogy egyik�k volt a biz�nci kr�nik�ban is szerepl� Liutika?

Jeret�ny kir�ly

A 14. sz�zadban, pontosabban 1329-ben biztosan Gyerenyt�ny vagy Jeret�ny kir�ly uralkodott. A p�pai bull�ban sz� esik arr�l, hogy a kauk�zusi magyar fejedelem az �rp�dokkal rokon lehetett. Olvassunk bele a bulla sz�veg�be, mellyel Bendefy ismertette meg a magyar k�z�ns�get: „Kedvelt gyermekeinknek, Jeret�nynak �s minden kereszt�ny magyarnak, malkait�nak �s al�nnak �dv�zlet! Igen nagy �s term�szetes �r�met okozott nek�nk az, hogy a legfels�gesebb �gi Magvet�, aki mindenkit, akit csak k�ny�r�letess�g�nek megismer�s�re kiv�laszt, mindig kegyelmeihez h�v �s �szt�n�z s Egysz�l�ttj�nek az eg�sz vil�gra kiterjed�, sz�val ki nem fejezhet� szeretet�vel minden egyes kereszt�ny csal�dot folytonosan elhalmoz, titeket, kiket meghintett az igaz hit, az evang�liumi tan�t�s �s az apostoli igazs�g vil�goss�g�val a keleti vil�gr�szekben azok k�z�tt, akik m�g nem fogadt�k el a kereszt�nys�g kegyelm�t, �sszegy�jt�tt (t.i. mag�hoz). Ezen fel�k m�rhetetlen nagy �r�met szerez nek�nk az a tudat, hogy Te, Jeret�ny fi�nk, Magyarorsz�g katolikus fejedelmeinek lesz�rmazottja vagy �s hogy Te �s m�s kereszt�nyek, akik az eml�tett vil�gr�szeken tart�zkodtok, telve vagytok a hit igazs�g�val �s szent t�z�vel s v�gy�dtok, hogy katolikus tan�t�tok legyen, ki �dv�s szavakkal a katolikus hitben kioktasson benneteket. Kelt Avignonban a XIV. �v okt. 3-�n."

H�rek a madzsarokr�l

Amikor a domonkos szerzetesek a 13. sz�zad elej�n keletre indultak, hogy megt�r�ts�k a Barcas�gban �l� kunokat, a keletr�l nyugatra h�z�d� t�rzsek vezet�i elmes�lhett�k nekik, hogy a t�volban, a Kauk�zusban m�g �lnek magyarok. Ez ind�totta el a rendhez tartoz� Ott�t, majd Julianus bar�tot, hogy felder�ts�k, vajon t�nyleg laknak-e rokon n�pek ott. De nem �k voltak az egyetlennek, akik besz�moltak a keleten �lt magyarokr�l, hanem m�s keleti forr�sok is besz�moltak a kauk�zusi nagy n�pekr�l. M�g a domonkos misszi� el�tt a t�rs�gbe bet�r� mongol hadakat – a Mongolok titkos t�rt�net�nek inform�ci�ja alapj�n - a k�vetkez� n�pek ellen k�ldt�k: „Ami pedig Sz�b�tej-b�tort illeti, �t �szak fel� k�ldte hadj�ratra, (�g�dej k�n- OB) eg�szen a kanglin, kibcsaut, badzsgirt, oroszut, madzsarat, aszut, szaszut, szerkesz�t, kesimir, bolar, kerel, e tizenegy t�rzs, �llam �s n�p f�ldj�re. �tkelve az Idil meg a Dzsajak v�zben gazdag foly�in, eg�szen Kiva �s Men-kermen v�ros�ig.” A forr�s egy�rtelm�en megadja a madzsarok tart�zkod�si hely�t a kauk�zusi n�pek, �gy a cserkeszek �s j�szok k�zel�ben. A bolar m�r a Duna-vid�kre h�z�dott bolg�rokra utalhat, m�g a kerel a k�rp�t-medencei Magyar Kir�lys�g nev�t hordozza, melyben a kir�ly szavunkat ismerhetj�k fel. A 13. sz�zadi forr�s, a Mongolok titkos t�rt�nete j�l �rtes�lt arr�l, hogy kik �lnek a megh�d�tand� ter�leteken. A hadj�rat sor�n nagy sikert arattak, a t�rs�g n�pei, �gy a mi magyarjaink is tat�r (mongol) fennhat�s�g al� ker�ltek, de a mongolok meghagyhatt�k bels� �nkorm�nyzati rendszer�ket �s m�g n�mi �n�ll�s�gban is r�szes�lhettek.

Mih�ly herceg s�rja

A Karamzin, k�z�pkori orosz kr�nika 1319-b�l k�z�l egy sz�munkra �rt�kes h�rad�st. Eszerint �zbeg, az Arany Horda k�nja kiv�geztette Mih�ly nagyherceget Derbent k�zel�ben �s a halottat a k�zelben, Modgyeri v�rosban temett�k el. A kr�nik�t elemz� Klaproth nem tartotta elk�pzelhetetlennek, hogy a v�ros a t�rs�gben �lt magyarokr�l kapta a nev�t. �zbegr�l egy�bk�nt a 14. sz�zad jeles tud�sa �s utaz�ja, Ibn Battuta azt jegyezte fel, hogy v�rosai k�z�l kiemelkedett Madzsar, ahol a lak�k a 14. sz�zadban m�r �tt�rtek az iszl�m hitre.A h�res tud�snak �s utaz�nak azonban felt�nt, hogy a v�rosban jobban tisztelik a n�ket, mint a f�rfiakat �s ott nem kell kend�t hordani az asszonyoknak, helyette m�v�szien d�sz�tett s�veget hordtak a fej�k�n.

 OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s