A p�nz�gyi sz�ml�k el�zetes adatai szerint az �llamh�ztart�s nett� finansz�roz�si k�pess�ge 2011 harmadik negyed�v�vel z�rul� elm�lt egy �vben a GDP 5,4 sz�zal�k�t tette ki. A finansz�roz�si k�pess�g pozit�v egyenlege els�sorban a 2011 els� negyed�v�ben elsz�molt, mag�nnyugd�j-p�nzt�ri kil�p�sek miatti, a h�ztart�sok �ltal az �llamh�ztart�snak ny�jtott t�ketranszfer k�vetkezt�ben alakult ki. A t�ketranszfer hat�s�t figyelmen k�v�l hagyva az �llamh�ztart�s nett� finansz�roz�si k�pess�ge a GDP -4,2 sz�zal�ka volt az elm�lt egy �vben.

 

Az �llamh�ztart�s brutt�, konszolid�lt, n�v�rt�ken sz�m�tott ad�ss�ga a GDP 82,0 sz�zal�k�t �rte el a negyed�v v�g�n. Az ad�ss�g harmadik negyed�vi n�veked�s�hez, amely az �ves GDP 5,9 sz�zal�ka volt, a forint �rfolyamgyeng�l�s�b�l sz�rmaz� �t�rt�kel�d�sek �s az �j ad�ss�g nett� kibocs�t�s�t jelent� tranzakci�k is sz�mottev�en hozz�j�rultak, k�r�lbel�l 65-35 sz�zal�kos ar�nyban. Az �llamad�ss�g ellen meghirdetett h�bor�ban teh�t egyel�re egy�ltal�n nem �ll j�l a korm�ny.

 

Figyelve a szeptember v�ge �ta lezajlott tov�bbi �rfolyamgyeng�l�st, nem lehet kiz�rni, hogy a h�rom milli�rd eur�s devizahitel-t�rleszt�s (devizak�tv�ny �s eur�pai bizotts�gi hitel) ellen�re is magasabban van most az ad�ss�gr�t�nk. A Portfolio.hu gyors becsl�se szerint a jelenlegi �rfolyam mellett az �t�rt�kel�d�si vesztes�g �s a devizatartal�kb�l val� hitelt�rleszt�s hat�sai nagyj�b�l kiegyenl�thetik egym�st, �gy �v v�g�re nagyj�b�l ugyanitt, azaz 82 sz�zal�k k�r�l lehet a brutt� ad�ss�gr�ta.

 

Ny�ri korm�nyzati jelz�sek szerint az �v m�sodik fel�ben tov�bbi m�rs�kelt ad�ss�gr�ta-cs�kken�s lett volna v�rhat�. Ez azzal f�gg�tt (volna) �ssze, hogy az �llam �ltal �tv�llaland� mag�nad�ss�g (M�V, BKV), illetve PPP-kiv�s�rl�sok hat�s�t meghaladja az �v m�sodik fel�ben t�rlesztend� h�rom milli�rd eur�nyi devizaalap� ad�ss�g, amelynek t�rleszt�s�hez m�r bevonta az �llam a devizaforr�st (teh�t az egyel�re felduzzasztja a kimutatott ad�ss�got). Feltehet�en azonban az ad�ss�gv�llal�sok nem, vagy csak r�szben val�sulnak meg az id�n.

 

Az el�zetes adatok szerint a h�ztart�sok nett� finansz�roz�si k�pess�ge 2011 harmadik negyed�v�vel z�rul� elm�lt egy �vben a GDP -5,6 sz�zal�k�t �rte el. A h�ztart�sok �ltal az �llamh�ztart�snak ny�jtott, a mag�nnyugd�j-p�nzt�ri kil�p�sek miatti t�ketranszfert figyelmen k�v�l hagyva a h�ztart�sok nett� finansz�roz�si k�pess�ge az elm�lt egy �vben a GDP 4,0 sz�zal�ka volt.

 

A szezon�lisan igaz�tott negyed�ves, illetve n�gy negyed�ves g�rd�l� sz�mok is azt mutatj�k, hogy a h�ztart�sok megtakar�t�sai fedezik az �llamh�ztart�s finansz�roz�si ig�ny�t. (A nyugd�jp�nzt�rak �llamos�t�sa sor�n befoly� �ri�si vagyontranszfer hat�s�t�l - az alapfolyamatok �ttekint�se �rdek�ben - mindenhol eltekintett a port�l.)

 

Ad�ss�g �s �rfolyam

 

A p�nz�gyi sz�ml�k el�zetes adatai r�vil�g�tanak arra, hogy milyen nagy vesztes�geket tud okozni az �rfolyamgyeng�l�s az elad�sodott gazdas�gban. Az �v eleje �ta az �llam a k�vetel�sein megnyert �s a k�telezetts�gein elszenvedett (alapvet�en az �rfolyamgyeng�l�sb�l fakad�) �t�rt�kel�d�sen �sszess�g�ben csaknem 500 milli�rd forintot bukott. Pik�ns az is, hogy az �llam nem t�zsd�zik valami j�l (a Mol eset�n biztosan nem): a harmadik negyed�vben a t�zsdei r�szv�nyeken elszenvedett �rfolyamvesztes�g nagyj�b�l a GDP egy sz�zal�ka, 272 milli�rd forint volt. Megj�solhat�, hogy ez a negyedik negyed�vben tov�bb n�tt.

 

A lakoss�g a devizahiteleken szenvedi el a gyenge �rfolyamot, r�ad�sul neki nincs is devizatartal�ka, ami tomp�thatn� ezt a hat�st (vagyis a kitetts�ge j�val nagyobb). �gy azt�n hi�ba l�tjuk, hogy a devizahitelek kapcs�n az operacion�lis tranzakci� 180 milli�rd forintos pozit�v egyenleget mutat (vagyis er�teljesen nett� visszafizet� poz�ci�ban vannak a h�ztart�sok), ek�zben 608 milli�rd forinttal emelkedett a hitel�llom�ny az �t�rt�kel�d�si hat�s miatt.

 

(Portfoli� - InfoR�di�)