A l�thatatlan l�gi�: TEK

Miel�tt vigy�z� szemeinket a NIBEK-re vetn�nk, �rdemes p�r gondolat erej�ig a tavaly szeptemberben korm�nyrendelet �tj�n l�trehozott Terrorelh�r�t� K�zponton elid�zn�nk, amelynek t�rv�nyi szint� rendez�s�t szint�n e jogszab�ly tartalmazza. Az Orb�n Viktor mag�nhadseregek�nt emlegetett szervezetr�l eddig csak azt lehetett tudni, hogy nyomoz�hat�s�gi jogk�rrel nem rendelkezik, el�szeretettel tart viszont raportokat filmforgat�sokon, �s ha �gy j�n ki a l�p�s, a fi�k id�nk�nt a minisztereln�k lencsef�zel�k�be is belek�stolnak. Minderre t�bb mint t�zmilli�rd forint (nem el�r�s: milli�rd) �ll rendelkez�s�kre.

A TEK sz�m�ra h�rom feladatot hat�roz meg a t�rv�ny: Magyarorsz�g terrorfenyegetetts�g�nek elemz�se (ezt a korm�nyv�lt�s ut�n a Nemzetbiztons�gi Hivatal ut�dszervezete, az Alkotm�nyv�delmi Hivatal v�gezte); az orsz�ghat�rokon t�li emberrabl�sok, t�szejt� akci�k, fegyveres konfliktusok magyar �ldozatainak megment�se, evaku�l�sa (a k�lf�ldi titkosszolg�lati tev�kenys�gek felder�t�s��rt kor�bban a K�l�gyminiszt�riumhoz tartoz� Inform�ci�s Hivatal volt felel�s); v�g�l, de nem utols� sorban a korm�nyf� �s az �llamf� testi �ps�g�nek biztos�t�sa (erre volt kor�bban a K�zt�rsas�gi �rezred).

Feladata ell�t�s�hoz a TEK �gynevezett „sz�r�-kutat� titkos inform�ci�gy�jt� tev�kenys�get” v�gezhet, ha ehhez az �gy�szs�g hozz�j�rul, ez esetben az adatszolg�ltat�s „ingyenes �s nem tagadhat� meg”. A Pint�r S�ndor �ltal vezetett Bel�gyminiszt�rium el�terjeszt�k�nt azzal indokolta a Terrorelh�r�t� K�zpont l�gjogosults�g�t, hogy sz�ks�g van egy olyan, modern kor kih�v�sainak megfelel� szervezetre, amely hat�kony fell�p�st biztos�t a hazai �s nemzetk�zi terrorizmus, valamint az annak t�ptalaj�ul szolg�l� szervezett b�n�z�s �s „felfegyverkezve elk�vetett szem�ly elleni b�ncselekm�nyek elk�vet�ivel” szemben. Hogy ez ut�bbi kapcs�n Orb�n Viktor legr�termettebb kal�za nem a cig�nyb�n�z�kre gondolt, abban eg�szen biztosak lehet�nk.

A bel�gyminiszter a Szud�nban elrabolt ENSZ-alkalmazott �s a l�biai forradalomban vesz�lyeztetett magyar konzul�tus eset�vel p�ld�l�zott, hogy milyen �j kih�v�sokkal kell szemben�znie a szuperkommand�nak. A sorb�l term�szetesen a mai napig nem tiszt�zott h�tter� 2001. szeptember 11-i amerikai terrort�mad�s sem maradhatott ki.

Az eg�sz TEK-es miz�ri�val t�bb probl�ma is van. Egyr�szt j�zan paraszti �sszel felfoghatatlan, hogy mi�rt kell terrorizmus elleni harcot hirdetni egy olyan orsz�gban, amely soha nem volt, �s v�rhat�an a k�zelj�v�ben sem lesz terrorist�k c�lpontja. A m�sodik Orb�n-korm�ny alatt n�tt volna az orsz�g terrorfenyegetetts�ge? Kik �ltal �s mi�rt? M�sr�szt a korm�nyp�rti k�pvisel�k t�bb alkalommal kijelentett�k, hogy haz�nkban nincs terrorvesz�ly, a nemzetbiztons�gi szolg�latok kit�n� munk�t v�geznek. Akkor most hazudnak, vagy eddig nem mondtak igazat?

A Nagy Testv�r bemutatkozik: NIBEK

2012. janu�r 1-j�vel �j titkosszolg�lattal lesz�nk gazdagabbak. A Szervezett B�n�z�s Elleni Koordin�ci�s K�zpont (SZBEKK) hely�t �tveszi a Nemzeti Inform�ci�s �s B�n�gyi Elemz� K�zpont (NIBEK), amely el�dj�t�l elt�r�en addig soha nem l�tott jogk�r�kkel �s k�l�n�ll�s�ggal fog rendelkezni. A TEK-hez hasonl�an a NIBEK is Pint�r S�ndor �p�l� fegyveres-titkosszolg�lati „mag�nbirodalm�t” fogja gyarap�tani, ami a korm�nyon bel�l is egyre nagyobb fesz�lts�geket gerjeszt. A t�rv�nytervezet beny�jt�sa el�tt (ahogy azt m�r megszokhattuk) semmif�le szakmai egyeztet�s nem volt, s�t, az akci� m�g a korm�nytagokat is meglepet�sk�nt �rte. K�v�r L�szl� h�zeln�k - aki 1990 �ta tagja, illetve eln�ke az Orsz�ggy�l�s Nemzetbiztons�gi bizotts�g�nak - neki is �llt m�dos�t� javaslatokkal sz�tbomb�zni a csomagot. A Fidesz egykori radik�lis megmond�embere f�k�pp az elektronikus adatokhoz val� korl�tlan �s azonnali hozz�f�r�st, valamint a kor�bban a K�l�gyminiszt�riumhoz tatoz� h�rszerz� tev�kenys�g bel�gyminiszterhez val� �tcsoportos�t�s�t kifog�solta. K�v�r mellett t�bb fideszes politikus is ny�jtott be m�dos�t� ind�tv�nyokat, ezek sors�r�l k�s�bb d�nt a parlament.

De mir�l is fognak szavazni pontosan honaty�ink �s honany�ink? R�viden �sszefoglalva: egy olyan �j titkosszolg�lati szervr�l, amelynek azonnali �s k�zvetlen hozz�f�r�se lesz az �llampolg�rok szem�lyes �s titkos adatait �sszekapcsol� adatb�zishoz. A t�rv�ny pontokba szedi (27.�) azokat az „egy�ttm�k�d� szerveket”, amelyek m�rlegel�si jogk�r n�lk�l, azonnali hat�llyal k�telesek lesznek adatot szolg�ltatni a k�zpontnak (s�t, az elektronikus adatok tov�bb�t�s�hoz sz�ks�ges technika ki�p�t�s�nek k�lts�geit is maguknak kell �llniuk). A legfontosabb „egy�ttm�k�d�sre” k�telezett szervek: rend�rs�g, polg�ri �s nemzetbiztons�gi szolg�latok, idegenrend�szeti, menek�lt�gyi, katasztr�fav�delmi �s k�zleked�si hat�s�g, b�ntet�s-v�grehajt�s, b�n�gyi �s szab�lys�rt�si nyilv�ntart�s, ad�hat�s�g, n�pess�g-nyilv�ntart�s, de ide csatolt�k m�g a kgfb-ket (k�telez� g�pj�rm�-felel�ss�gbiztos�t�s) nyilv�ntart� szervet is.

A java azonban m�g csak most j�n. A NIBEK ugyanis nemcsak azt fogja l�tni, hogy Gipsz Jakab mikor �s hol l�pte t�l a sebess�ghat�rt az M5-�s�n, hanem hogy mennyi p�nze van a bankban, �s melyik orvos kezelte veseprobl�m�kkal. A t�rv�nytervezet 49.�-a enged�lyezi, hogy a hat�s�g �zleti, banki, biztos�t�si �s p�nzt�ri titkokhoz f�rjen hozz�. Az 51.� a kezel�st v�gz� orvost arra k�telezi, hogy a NIBEK �ltal megismerni k�v�nt eg�szs�g�gyi �s szem�lyazonos�t� adatokat azonnal rendelkez�sre bocs�ssa. Hasonl�k�pp k�telesek inform�ci�t szolg�ltatni az elektronikus h�rk�zl�si szolg�ltat�k, �gy b�rkinek b�rmikor lehallgathatj�k �s t�rolhatj�k telefonbesz�lget�s�t, internetes tev�kenys�g�t. Ingyenes adatk�zl�sre vannak k�nyszer�tve tov�bb� a v�mhat�s�gok, a c�ginform�ci�s szolg�lat, az alap�tv�nyok nyilv�ntart�s�t v�gz� szerv, valamint a m�diatartalom-szolg�ltat�k, vagyis minden t�v�, r�di� �s internetes holnap, illetve a nekik dolgoz� szem�lyek.

K�l�n r�sz foglalkozik a l�gik�zleked�ssel, az innen indul� vagy ide �rkez� utasok valamennyi szem�lyes adat�t (lakc�m, telefonsz�m, email c�m, fizet�si tranzakci�k, illetve minden egy�b kapcsol�d� inform�ci�) a jegy�rt�kes�t�st v�gz� szolg�ltat�nak tov�bb�tania kell.

B�rhol, b�rmikor, b�rkir�l, b�rmit

Fontos lesz�gezni, hogy a megfigyel�shez el�g a b�ncselekm�ny gyan�ja, teh�t makul�tlan el��let�, a rend �reivel soha tengelyt nem akaszt�, becs�letes magyar �llampolg�rok is titkos ellen�rz�s al� vethet�k, priv�t szf�r�jukt�l pillanatok alatt megfoszthat�k. A t�rv�ny 13.�-a r�ad�sul kimondja, hogy ha az adott �gyben nem is indul b�ntet�elj�r�s, az inform�ci�gy�jt�s sor�n keletkezett adatok k�t �vig meg�rizhet�ek.

A jogszab�lytervezet sz�mos ponton el��rja, hogy csak olyan adatokat lehet gy�jteni, amelyek az elj�r�s lefolytat�s�hoz sz�ks�gesek, illetve ezeket k�l�nb�z� esetekben ut�lag t�r�lni kell. T�vol �lljon t�lem, hogy megk�rd�jelezzem a titkosszolg�lati szervek dolgoz�inak, vagy feletteseik t�rv�nytisztel� magatart�s�t, de azon �rdemes elgondolkozni, hogy egy olyan orsz�gban, ahol rendszeresen, a lehet� legg�tl�stalanabb m�don hallgatj�k le az ellenz�ki orsz�ggy�l�si k�pvisel�ket (holott ezt a t�rv�ny kifejezetten tiltja!), vajon milyen v�delemre sz�m�thatnak majd az �tlag �llampolg�rok.

Az �leted csak egy gombnyom�s

Az olvas�ban felmer�lhet egy horngyulai „na�s”, vagyis hogy mi�rt lesz nekem att�l rosszabb, ha most egy helyen lesznek meg azok az adatok, amelyekhez eddig az NBH vagy a SZBEKK k�l�n-k�l�n is hozz�f�rt? El�sz�r is nem f�rt hozz�, a NIBEK el�dei csup�n k�relmezhett�k a sz�ks�ges inform�ci�kat, �s nem volt ilyen sz�les az adatk�zl�sre k�telezett szervek sora sem. A t�rv�ny r�ad�sul (ha ebben a form�ban fogadj�k el) olyan adatb�zist fog l�trehozni, ahol a sz� szoros �rtelm�ben n�h�ny kattint�ssal minden kor�bban felsorolt adat lek�rhet� �s megtekinthet� lesz, amely r�v�n soha nem l�tott hatalom fog Pint�r S�ndor kez�ben �sszpontosulni.

A titkos inform�ci�kat elemz�-�rt�kel� k�zpontra az indokl�s szerint az�rt van sz�ks�g, hogy kisz�rj�k „a nemzetbiztons�gi szervek m�k�d�sbeli p�rhuzamoss�gait”, mivel a szimult�n nyomoz�sok „rendk�v�li kock�zattal j�rnak”. A k�zvetlen elektronikus adatkapcsolat az el�terjeszt� szerint „id�szer� �s k�lts�gk�m�l�”. A t�rv�nytervezet azonban semmibe veszi a hatalmi �gak sz�tv�laszt�s�nak elv�t, a NIBEK korl�tlan ura lesz mind a titkosszolg�lati, mind a nyomoz� hat�s�gi szerveknek, mik�zben felette az illet�kes miniszteren k�v�l senki nem �ll. M�g az alapvet� jogok orsz�ggy�l�si biztosa (a kor�bbi ombudsman) is csak f� alatt k�szva, rendk�v�li esetben, k�l�n miniszteri enged�llyel vizsg�l�dhat, hogy az adatkezel�s ter�n minden rendben van-e.

Harc a demokratikus �llamrend megd�nt�se ellen

De az eg�szben nem ez a legdurv�bb. Hanem az, hogy mi lesz a sorsa az �j, szuperinform�ci�s adatb�zisnak. A t�rv�nytervezet sz�vege szerint a NIBEK „t�j�koztat� jelent�seket, h�tt�r- �s kock�zatelemz�seket k�sz�t”, valamint „korm�nyzati t�j�koztat� tev�kenys�get” l�t el. Hogy mi sz�m�t pontosan „korm�nyzati t�j�koztat� tev�kenys�gnek”, arra a 37.� ad v�laszt: „A Nemzeti Inform�ci�s �s B�n�gyi Elemz� K�zpont �ltal a Korm�ny, valamint a Korm�ny tagjai r�sz�re ny�jtott folyamatos t�j�koztat�s a Magyarorsz�g biztons�g�t, illetve szuverenit�s�t fenyeget� kock�zatokr�l, az orsz�g k�zbiztons�gi, nemzetbiztons�gi �s b�n�gyi helyzet�r�l”.

Orb�n Viktor a Terrorelh�r�t�si K�zpont �nnep�lyes alakul� �llom�nygy�l�s�n

Vagyis az �sszegy�jt�tt az inform�ci�k nem maradnak egy z�rt rendszeren bel�l, hanem az eg�sz korm�ny kedv�re lapozgathat benne. Ha ez nem lenne el�g, a t�rv�nytervezet indokl�s�ban le is van �rva, hogy a jelent�sek c�lja „a korm�nyzati �s biztons�gpolitikai d�nt�shozatal seg�t�se, inform�ci�ig�ny�nek (sic!) kiel�g�t�se”. Hogy kell ezt �rten�nk? Orb�n Viktor h�tf�n a reggeli k�v� �s narancsl� mell� megkapja majd kinyomtatva az �llam ellens�geinek teljes �letrajz�t?

Aki pedig egy m�sodpercig is elhitte, hogy ez a t�rv�ny val�ban a magyar �llampolg�rok �let�re t�r� gonosz terrorist�k ellen van sz�let�ben, annak csattan�s v�laszt ad a jogszab�ly indokl�sa, amely az �gynevezett „gy�l�let-b�ncselekm�nyt” �s a „milit�ns, er�szak potenci�llal rendelkez� extr�mizmust” is a kiemelt biztons�gi kock�zatok k�z� sorolja, melyek vesz�lyt jelenthetnek „a demokratikus �llami int�zm�nyrendszerre”. Sz�val a demokratikus �llamrendet meg kell v�deni az er�szakos sz�ls�s�gesekt�l! De kik azok a sz�ls�s�gesek? �s mi sz�m�t a „demokratikus �llami int�zm�nyrendszer” vesz�lyeztet�s�nek? �s honnan ilyen ismer�s ez az eg�sz �rvel�s �s sz�haszn�lat? L�ssuk csak… csak nem a kort�rsak �ltal is csak "h�h�rt�rv�nyk�nt" emlegetett 1946. �vi VIII. t�rv�nyb�l?

T�rt�nelmi id�utaz�s

1946, 1984, 2001 - sok �vsz�m esz�nkbe juthat a TEK-r�l �s NIBEK-r�l. A mostani korm�nyzati l�p�seket tal�n a 2001-es amerikai hazafiass�gi t�rv�nyhez lehet hasonl�tani. Akkor az Egyes�lt �llamokban a terrorvesz�lyre hivatkozva olyan jogszab�lyt fogadtak el (Patriot Act), amely lehet�v� tette, hogy b�rkinek a tudta vagy enged�lye n�lk�l lehallgathass�k telefonj�t, elolvashass�k emailjeit, betekinthessenek p�nz�gyi �s eg�szs�g�gyi irataiba, vagy b�r�i v�gz�s n�lk�l korl�tlan ideig fogva tarts�k. Akkor sokan kir�h�gt�k az amerikaiakat, hogy hagyj�k, hogy vezet�ik alkotm�nyellenes �ton megval�s�ts�k az orwelli vil�got: a szabads�g szolgas�g.

�s most itt vagyunk. Egy h�napon bel�l testet �lt egy olyan gigainform�ci�s titkosszolg�lati szerv, amely a tudta n�lk�l b�rkinek hozz�f�rhet gyakorlatilag b�rmely dokument�lt szem�lyi adat�hoz, k�zvetlen�l, elektronikus �ton, k�ls� k�zrem�k�d�s �s j�v�hagy�s n�lk�l. Egy �llamp�rti id�ket id�z� int�zm�ny, amely felet senki nem �ll, akit nem lehet sz�mon k�rni. �s ez a titkosszolg�lati szerv terrorist�kra fog vad�szi. K�lf�ldiekre �s belf�ldiekre.

A terrorista nagyon k�nyelmes ellenf�l. Sosem l�tjuk, sosincs jelen, n�vtelen, arctalan, de b�rhol, b�rmikor lehet vele riogatni, �s az egy�bk�nt k�nos, antidemokratikus l�p�seket a birkat�relm� n�p tork�n lenyomni. Ha nem lenne, ki k�ne tal�lni. Tal�n most �ppen ez t�rt�nik…

Bencsik J�nos

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s