K�l�nleges szab�lyok szerint dolgoznak janu�rt�l a "multikultur�lis k�rnyezetben" tev�kenyked�, idegenrend�szeti k�rd�sekkel foglalkoz� rend�r�k: az erre vonatkoz� utas�t�st tavaly �v v�g�n adta ki Hatala J�zsef orsz�gos rend�rf�kapit�ny.

 

A Magyar K�zl�nyben december 30-�n megjelent utas�t�s legink�bb a m�r kor�bban is l�tez� kisebbs�gi �sszek�t� szerep�t hangs�lyozza a rend�ri megel�z�-�rt�kel� tev�kenys�gben. Az �sszek�t� feladata az, hogy felvegye a kapcsolatot az "elt�r� kult�r�j� k�z�ss�gek", a gy�m�gyi szervezetek, az idegenrend�szeti �s menek�lt�gyi szervezetek, valamint az �rintett kisebbs�gek "felz�rk�ztat�s�val" foglalkoz� t�rsadalmi szervezetek vezet�ivel. De a kisebbs�gi �sszek�t� a tapasztalatokr�l "legal�bb �vi egy alkalommal" szemin�riumokat is szervez, valamint az �sszegy�jt�tt inform�ci�it megosztja a Nemzeti Nyomoz� Irod�n, a K�szenl�ti Rend�rs�gen, a Rep�l�t�ri Rend�r Igazgat�s�gon, valamint a hat�rrend�szeti kirendelts�geken dolgoz�kkal.

 

A f�kapit�nyi utas�t�s szerint a rend�r�k akkor is ig�nybe vehetik a kisebbs�gi �sszek�t� seg�ts�g�t, ha olyan esem�ny t�rt�nik, amely egy kisebbs�gn�l elfogadott, ugyanakkor a t�bbs�gi t�rsadalom norm�i szerint devi�nsnak sz�m�t. Ak�r �gy, hogy b�n�gyi helysz�neken az �sszek�t� szaktan�csad�k�nt j�rul hozz� a szemle lebonyol�t�s�hoz. Mindezeken t�l a kisebbs�gi �sszek�t�k bekapcsol�dhatnak a b�nmegel�z�sbe is, mondjuk �gy, hogy iskol�kban el�ad�st tartanak a t�bbs�git�l elt�r� viselked�si form�kkal kapcsolatban.

 

A kisebbs�gi �sszek�t� mellett a k�rzeti megb�zottakra is sz�mos feladat h�rul a j�v�ben rend�rs�g b�nmegel�z� �s �rt�kel� tev�kenys�g�ben. Az utas�t�s r�juk test�lja azt, hogy az adott telep�l�sen lak� vagy rendszeresen ott tart�zkod�, "elt�r� kult�r�j� k�z�ss�gekre" k�l�n�s figyelmet ford�tsanak, figyelemmel k�s�rj�k �letviszonyaikat, illetve azt, hogy ezeknek a k�z�ss�geknek a k�pviselet�t ell�t� szem�lyek el�rhet�s�geit tov�bb�ts�k a helyi kisebbs�gi �sszek�t� r�sz�re.

 

Mindenki "el��t�letes" - de persze alaptalanul

 

A b�n�ld�z�, nyomoz� szervekn�l �vek �ta t�ma, hogy mik�nt lehet a rend�r�k kisebbs�gekkel, els�sorban a cig�nyokkal szemben megmutatkoz� "el��t�letess�g�t" (�rtsd: tapasztalatait, azaz ut��t�leteit) "cs�kkenteni". Egy �vtizeddel ezel�tt hatalmas port kavart a Rend�rtiszti F�iskol�n a cig�nys�ggal kapcsolatban v�grehajtott vizsg�lat, amely szerint m�r a hallgat�k is "el��t�letesek" (azaz pontosan tudj�k, mire sz�m�thatnak majd munk�juk sor�n - a szerk.). Szint�n felh�borod�st keltett bizonyos k�r�kben (teh�t az "elt�r� kult�r�j� k�z�ss�gek" zsid� �s cig�ny tagjain�l) az az eset, amikor a rend�rs�g bels� internetes f�rum�n a rend�r�k a cig�nyokr�l cser�ltek v�lem�nyt - �s valamilyen megmagyar�zhatatlan okb�l kifoly�lag egy�ltal�n nem rajongtak az "elt�r� kult�r�j� k�z�ss�gek" tagjai�rt. Ugyanakkor - borzalom - az "el��t�letess�gr�l" sz�l� vizsg�latok azt mutatt�k, hogy nemcsak a rend�r�knek, hanem a magyar t�rsadalom nagy r�sz�nek is fenntart�sai vannak "a rom�kkal szemben". Vajon mi�rt? - tehetn�nk fel a k�lt�i k�rd�st.

 

Agymos�ssal a tapasztalatok ellen

 

A rend�rs�g vezet�i a kipattant �gyeket k�vet�en t�bb m�don igyekeztek cs�kkenteni az �llom�ny "el��t�letess�g�t": felv�telt hirdettek cig�nyok sz�m�ra, seg�tett�k a rend�rnek jelentkez� "roma fiatalok" szakk�z�piskol�kba val� beker�l�s�t. Ezeken k�v�l egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sokat k�t�ttek cig�ny kisebbs�gi �nkorm�nyzatokkal, s k�l�n "roma�gyi referenseket" �ll�tottak munk�ba. Ezzel egy�tt a rend�ri vezet�k folyamatosan hangs�lyozt�k, hogy olyan t�rsadalmi �s szoci�lis k�rd�sekr�l van sz�, amit a rend�rs�g nem tud egyed�l megoldani.

 

A HVG �ltal megk�rdezett kisrend�r�k szerint a k�rzeti megb�zottnak ismernie kell a ter�let�n lak�kat, ez�rt nem igaz�n �rtett�k, hogy mit jelent a kisebbs�gek tagjaira vonatkoz� k�l�n�s figyelem. Ilyen, mint hozz�tett�k, a szolg�lati szab�lyzatban nem is szerepel.

 

"Egy�ttm�k�dni" a b�n�z�kkel

 

A j� sz�nd�k mindenesetre megvan az ORFK utas�t�s�ban, mert azt hangs�lyozza, hogy a kisebbs�gekt�l nem elz�rk�zni kell, hanem egy�ttm�k�dni vel�k, ugyanakkor az el��t�letek levezet�s�hez kev�s egy utas�t�s - mondta a HVG-nek Finszter G�za, az Orsz�gos Kriminol�giai Int�zet f�munkat�rsa.

 

"Ilyen t�pus� utas�t�ssal itthon m�g nem tal�lkoztam, holott szinte minden eur�pai orsz�gban, a multikultur�lis t�rsadalmakban akadnak ilyen megold�sok" - mondta Finszter. P�ldak�nt Hollandi�t eml�tette, ahol jelent�s az elt�r� kult�r�j� bev�ndorl�k sz�ma, ez�rt minden rend�rnek olyan oktat�si programon kell r�szt vennie, amelyen az etnikai csoportok hagyom�nyaival, szok�saival ismerkedik. Amikor az 1990-es �vekben Franciaorsz�gban azt tapasztalt�k, hogy a rend�ri �llom�nyban is fel�t�tte a fej�t az "idegengy�l�let", akkor r�gt�n megold�st kerestek a probl�m�ra. Finszter szerint nev�n nevezt�k a dolgot azzal egy�tt, hogy hangs�lyozt�k, nem t�rik. A helyzet megold�sa pedig az lett, hogy minden rend�ri szolg�lati helyen kitett�k az Emberi Jogok Nyilatkoza�t.

 

"Minden centraliz�lt szervezet sok b�rokratikus elemet vesz fel, ez�rt a probl�mamegold�s az utas�t�sban megfogalmazottn�l bonyolultabb. Szeml�let �s a szakmai kult�ra v�ltoz�sa is sz�ks�ges hozz�, ezekben pedig azonnal nem, csak �vek alatt �rhet� el eredm�ny. Akkor l�tszik majd az is, milyen tov�bbi teend�k vannak m�g" - hangs�lyozta Finszter, aki rem�li, hogy a f�kapit�nyi rendelkez�ssel nem csak "letudni" akarj�k az �gyet a rend�rs�gen.

 

A kriminol�gus azt mondta, kor�bban az ilyen t�pus� ORFK-utas�t�sok �gy sz�lettek, hogy volt egy bevezet� r�sz, amelyben megindokolt�k, hogy mi�rt volt sz�ks�g a rendelkez�sre. "�gy az utas�t�sba beleker�lt egy kis �nkritika is. P�ld�ul az, hogy az el��t�letess�g, amely a kutat�sok szerint jelen van az �llom�nyban, elfogadhatatlan �s tenni kell ellene, ez az int�zked�s c�lja."

 

B�np�rtol�st v�rnak el a kisebbs�gi �sszek�t�t�l a fajt�rsak

 

Egy n�v n�lk�l nyilatkoz� rend�szeti szakember, hivat�sos rend�r szerint viszont a decemberi ORFK-utas�t�s semmit �jat nem mond. "J� lenne tudni, mi�rt adt�k ki az utas�t�st. Ugyanis egy tavaly tavaszi utas�t�s m�r el��rta azt, hogy mik�nt kell a rend�rnek a kisebbs�gekkel tartani a kapcsolatot" - mondta a szakember. Szerinte a kit�z�tt c�l sem �jkelet�, hiszen az, hogy el�zz�k meg a b�nt, nem mostani szlogen.

 

A szakember szerint felesleges erre egy k�l�n utas�t�s, el�g, ha a hivat�sos betartja az etikai k�dexben is szerepl� emberi m�lt�s�g tiszteletben tart�s�t, illetve hangs�lyozta, hogy az a norm�lis eset, ha a rend�r mindenkivel szemben - az egyenl� b�n�sm�d elve alapj�n - int�zkedik, aki megs�rti a t�rv�nyt. Megjegyezte azt is, hogy ha a felder�t�sekbe szakmai tan�csad�k�nt bekapcsol�dik a kisebbs�gi �sszek�t�, akkor a k�z�ss�g�n bel�l elvesz�ti a tekint�ly�t. Mindehhez megosztotta az egyik szakmai tapasztalat�t is. "A kisrend�r�kt�l a f�n�keik - mint arr�l nekem t�bben besz�moltak - kimondva vagy kimondatlanul, azt v�rj�k el, hogy er�teljesen, kem�nyen l�pjenek fel azokkal szemben, akik elk�vetnek valamit, �s sz� sincs arr�l, hogy t�mogat�an, a k�z�ss�g r�szek�nt int�zkedjenek az �llampolg�rokkal szemben."

 

(Kuruc.info - HVG nyom�n)