A 21. sz�zadot meghat�roz� „politikai dr�ma” mindenk�ppen az Egyes�lt �llamok �s K�na k�z�tti harc lesz a hatalom�rt �s a befoly�s�rt. Az amerikai szen�tus a h�ten r�b�lintott az „�rfolyam-manipul�ci�r�l” sz�l� t�rv�nyjavaslatra, amely komoly ellent�tekhez vezethet a k�t orsz�g k�z�tt. Ez a konfront�ci� jelent�s dilemma el� �ll�tja K�na szomsz�djait.

 

Jap�nnak, Indi�nak, Ausztr�li�nak, D�l-Kore�nak jelenleg az �zsiai �ri�s a legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban ezek az orsz�gok az US�-val �polnak szoros katonai kapcsolatokat. Meddig lehet fenntartani azt az �llapotot, hogy a katonai �s a gazdas�gi ir�nyvonalak ilyen m�rt�kben t�rnek el az eset�kben – teszi f�l a k�rd�st a cikk �r�ja.

 

V�lem�nye szerint nem sok�ig, mivel a K�nai Kommunista P�rt hivatalos lapja „bizonyos orsz�goknak” azt �zente, „addig egyens�lyozzanak K�na �s az Egyes�lt �llamok k�z�tt, ameddig ezt szabadon tehetik”. A cikk v�lhet�en annak kapcs�n sz�letett, hogy kor�bban Jap�n �s a F�l�p-szigetek meg�llapodtak arr�l, n�velik a haditenger�szeti egy�ttm�k�d�s�ket a D�l-k�nai tengeren az �zsiai nagyhatalom t�rekv�seinek a kik�sz�b�l�s�re.

 

V�get �rt az intelligens politika?

 

Az elemz� szerint �ppen az ehhez hasonl� „kardcs�rtet�” cikkek vezethetnek el ahhoz, hogy K�na szomsz�dai min�l gyorsabban rohanjanak „Sam b�csihoz”. Mostan�ig K�na egy nagyon intelligens j�t�kot j�tszott azzal, hogy gazdas�gi erej�nek a n�vel�s�vel vonzotta a szomsz�dait az �rdekszf�r�j�ba. Jelenleg az �zsiai hatalom j� �ton halad afel�, hogy egy K�na-ellenes sz�vets�g j�jj�n l�tre k�r�l�tte.

 

A szerz� szerint K�n�nak sokkal t�relmesebb politik�ra lenne sz�ks�ge, mivel 2020-ra v�lhet�en a vil�g legnagyobb gazdas�ga lesz. Ezzel egy id�ben az Egyes�lt �llamok a vil�g domin�ns katonai hatalma marad, r�ad�sul az �zsiai nagyhatalom h�torsz�g�ban is f�l�nyben lesz. Rachman �gy v�li, hogy a politikai �s katonai hatalom mindig egy�tt j�r, ez�rt az USA csendes-�ce�ni dominanci�ja fenntarthatatlannak t�nik. Ez az a pont, amikor a k�nai �llami �js�g vil�gosan arra figyelmeztetett, hogy „egyetlen orsz�g sem k�v�nja visszaadni azt a jegyet, amivel felsz�llt a gyorsvonat sebess�g� k�nai gazdas�g fejl�d�s�re”.

 

Er�s�dik a nacionalizmus

 

Am�g az amerikai korm�ny minden egyes doll�rhoz negyven cent hitelt vesz f�l, addig K�na, mint az orsz�g legnagyobb hitelez�je indirekt m�don j�rul hozz� az amerikai katonai dominanci�hoz a Csendes-�ce�non – szerepel a cikkben. Ezzel egy id�ben K�na a saj�t hadsereg�t is folyamatosan fejleszti, amely miatt szomsz�djai egyre jobban agg�dnak. Az elm�lt p�r �vben K�na tengeri vit�kat folytatott Vietnammal �s Jap�nnal, amely �j „keser�s�get” sz�lt.

 

Az indiaiak szerint a k�naiak l�nyegesen magabiztosabbak lettek abban, hogy indiai ter�leteket k�vetelnek maguknak. A d�l-koreaiak az �szakiakkal val� szoros kapcsolat miatt agg�dnak. A k�nai akci�k s�t�t interpret�l�sa azt mutatja, hogy a nacionalista er�k �s az orsz�g katonai elitje egyre befoly�sosabb Pekingben. Az is egy fontos t�nyez� – �llap�tja meg a publicista, hogy a fiatalabb gener�ci� szerint K�na kor�bban a k�lf�ldi hatalmak beavatkoz�sa miatt gyeng�lt meg.

 

M�g a diplom�cia az �r

 

Rachaman szerint teljesen term�szetes, hogy a k�nai gazdas�g n�veked�s�vel, az orsz�g egyre jobban figyel a vil�gra, �s az egyre nagyobb energiaf�gg�s�g miatt t�bbek k�z�tt sz�ks�ges egy tengeri flotta meg�p�t�se is. Emiatt az �zsiai nagyhatalom region�lis terjeszked�s�t sok orsz�g agresszi�nak �rt�keli.

 

Az elemz� �gy l�tja, hogy K�na �s az Egyes�lt �llamok a j�v�ben egyre ink�bb hajlamos lesz a k�lcs�n�s l�p�seiket fenyeget�snek �rt�kelni. „Ez bizonyos �rtelemben a 20. sz�zadi t�rt�nelmet id�zheti f�l el�tt�nk”.

 

Ennek ellen�re a csendes-�ce�ni t�rs�gben a diplom�ciai t�rgyal�sok �llnak a k�z�ppontban, amit j�l mutat, hogy Obama novemberben r�szt vesz K�na �s az �zsia-Csendes-�ce�ni Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si tal�lkoz�n.

 

(MNO)