Cmlap : Ks a magyar hiedelemvilgban |
Ks a magyar hiedelemvilgban
A magyar npi hagyomny a ksnek bajelhrt szerepet tulajdontott. Az ezzel kapcsolatos si szoksokat Klmny Lajos gyjttte csokorba.
19. szzad vgn Szeged krnykn lk a gyermek szletse eltt elksztettk a Boldogasszony-gyat, mellje kst, bicskt, villt, vasszeget helyeztek, hogy a rgi tltos hit szerint elzi a rosszakat. Az elbeszlsekbl kitnik, hogy ltalban a vasbl kszlt szr, vg eszkzk a legalkalmasabbak erre a clra. Taln klns, de maghoz a vashoz is klns kpzetek trsulnak.

Kelet-Tibetben, a rgi, hun-rokon tibeti kirlyok srjnl a vasdarabokat nagy tiszteletben rszestik, Mongliban a szent halmokra sokszor vasdarabok is kerlnek. A magyar nphagyomny a nem szr-vg trgyakat mr nem tart jaalkalmas bajelhrt eszkznek, gy pldul a puskagoly nem alkalmas erre, Klmny Lajos szerint a szregiek gy vlik, hogy az nem fogja a boszorknyt.
Ks s t
Rgen, a gyermekgyas anya, akit rgen inkbb „boldoggyasnak” neveztek, mindig magnl tartott egy kst, azt leszrta ha lelpett az gyrl s valahol megllt. Attl flt, hogy a gonoszok megkrnykezik s esetleg elapasztjk a tejt, esetleg elvihetik a fit.

De nemcsak k, hanem a vidken l gazdlkodk is megriztk ezt az si babont s a legnagyobb tavasz nnep, Szent Gyrgy napja eltt gombostt szrtak az ajtba, hogy a boszorknyok meg ne ksrtsk ket. Az asztalba is szoktak kst szrni. Klmny szerint akkor, amikor boszorkny a szobban. Ez arra a rgi hitre megy vissza, hogy a kssel leszgezik a boszorknyt s az rt szellemet. Taln ezrt alakult ki az a rgi kzmonds, miszerint: a bicska a templomban is j; a msik szerint magyar ember ks nlkl a kiskapun se lp ki.
Keleti hun hagyomny
A szkta npek utdainak szmt kelet-eurpai kis npek, gy a mordvinok is hasznlnak kst bajelhrtsi clbl. A bels-zsiai eposzi elemeket tartalmaz finn Kalevalban egy csods kard segt a hsnek. A hunok utdainak szmt mongol npek az rt szellemek tvol tartsra frszt hasznlnak, melyet a jurta bejrata felett helyeznek el. Az jszltt fik plyjba is sok helyen nylvesszt tesznek, mert a hegyes szerszm elriasztja a szellemeket. A mongol buddhizmusba is beszivrgott ez az si hit, ma leginkbb gy magyarzzk a trk s ksek hasznlatt, hogy azzal vgjk el az rtk dolgok erejt.
OB
|