A titkosszolg�latok �gyei mindenkit foglalkoztatnak. Sok esetben v�lik �ket a h�tt�rben, a legt�bbsz�r azonban bizony�t�kok hi�ny�ban k�nytelenek megmaradni a felt�telez�sn�l. �gy d�lhetnek meg rendszerek, bukhatnak politikusok, t�rhetnek ki h�bor�k.

Sok esetben azonban napvil�gra ker�l a titkosszolg�lati sz�l, ha m�sk�nt nem, az akci� sikertelens�ge folyt�n.

Nem volt malaca a CIA-nak a Diszn�-�b�lben

Kennedy eln�k �st�k�sk�nt fel�vel� karrierje r�gt�n a megv�laszt�sa ut�n megt�rt egy k�nos kubai kudarc miatt. A tragikus hal�l�val legend�v� v�lt eln�k�t k�s�bb sokan igyekeztek felmenteni a felel�ss�g al�l. Mark White t�rt�n�sz, a BBC History szerz�je szerint Kennedy sokat tehetett volna a katasztr�fa elker�l�s�re.

Az a bizonyos katasztr�fa egy csoport kubai emigr�ns partrasz�ll�si k�s�rlete volt az amerikai korm�ny t�mogat�s�val a Diszn�-�b�ln�l. A c�ljuk az volt, hogy l�zad�st robbantsanak ki, amely azt�n megd�nti Fidel Castr�t.

A CIA azzal a tervvel �llt el�, hogy kik�pez, felfegyverez �s p�nzzel l�t el egy csoport Guatemal�ban tart�zkod� kubait, akik Castro miatt hagyt�k el haz�jukat, majd seg�ts�get ny�jt nekik egy tengeri partrasz�ll�s sor�n. Az akci�t Castro l�giereje elleni csap�sokkal t�mogatt�k volna.

�m a Diszn�-�b�lbeli partrasz�ll�s cs�d�t mondott. A sajt� hamarosan jelentette, �s az ENSZ el�tt is leleplez�d�tt, hogy a t�mad�s m�g�tt az Egyes�lt �llamok �llt.

Sz�vets�gben az alvil�ggal

1975-ben egy amerikai szen�tusi bizotts�g, amely a CIA k�lf�ldi vezet�k elleni gyilkoss�gi k�s�rleteit vizsg�lta, legal�bb nyolc �sszeesk�v�sre der�tett f�nyt, amelyek a kubai vez�r meggyilkol�s�ra ir�nyultak. A CIA a korszak legnagyobb maffiavez�reit - John Rossellit �s Sam Giancanat - is felb�relte Castro likvid�l�s�ra. Rosselli a kubai vezet� likvid�l�s�t nem teljes�tette, viszont ut�lag kider�lt, hogy k�ze lehetett Kennedy hal�l�hoz.

A Blair-bukta

Tony Blair kor�bbi brit korm�nyf� a k�telyek �s t�mad�sok ellen�re kitartott amellett, hogy voltak bizony�t�kok az iraki t�megpuszt�t� fegyverek l�t�re. Bels� kabinetj�nek egyik volt vezet� tagja azonban ny�ltan a k�zv�lem�ny f�lrevezet�s�vel �s a h�rszerz�si adatok manipul�l�s�val v�dolta Tony Blairt.

Clare Short egykori nemzetk�zi fejleszt�si miniszter - aki m�r a h�bor� el�tt nyilv�nosan felel�tlennek nevezte Blair Irak-politik�j�t, �s a h�bor� ut�n le is mondott - szerint politikai beavatkoz�s sz�lte p�ld�ul azokat a h�rszerz�si inform�ci�nak be�ll�tott �rtes�l�seket, amelyek szerint az iraki t�megpuszt�t� fegyverek 45 perces bevet�si k�sz�lts�gben v�rt�k a sz�vets�ges er�k inv�zi�j�nak kezdet�t. Short szerint a titkosszolg�latokt�l ilyen inform�ci� nem �rkezett.

A BBC r�di� minapi �rtes�l�se szerint a brit titkosszolg�latok annak idej�n maguk is er�sen kifog�solt�k a 45 perces k�sz�lts�gr�l sz�l� korm�nyzati �ll�t�sokat. Ezt a kit�telt a londoni r�di� szerint a Downing Street-i minisztereln�ki hivatal egyenes utas�t�s�ra kellett bevenni az egyes h�rszerz�si jelent�sekbe.

Short szerint a h�rszerz�si inform�ci�k eg�sz�t �gy manipul�lt�k, hogy azok "a s�rg�ss�g l�tszat�t kelts�k", �s err�l a politikai d�nt�st Tony Blair hozta meg. A volt kabinetminiszter szerint a korm�nyf� m�r sokkal el�bb eld�nt�tte, hogy hadba vonul Irak ellen, �s folyamatosan f�lrevezette a k�zv�lem�nyt.

Titkosszolg�latok harca

A 2006 augusztus�ban Nyitr�n megvert Malina Hedvig �gye mindenki el�tt ismert. A l�ny szerint az�rt b�ntalmazt�k, mert magyarul besz�lt az utc�n. Az �gyet azt�n Robert Fico korm�nya politikai c�lokra haszn�lta fel, azzal v�dolva az �ldozatot, hogy az eg�szet maga tal�lta ki, hogy lej�rassa Szlov�ki�t.

J�n Slota, a Szlov�k Nemzeti P�rt eln�ke azt �ll�totta, hogy az akci�t a magyar titkosszolg�lat szervezte. K�s�bb azonban az a gyan� er�s�d�tt, hogy az esetnek ink�bb szlov�k titkosszolg�lati h�ttere volt. Peter Gabura kereszt�nydemokrata k�pvisel� irod�ja lehetett az a m�hely, amely r�szt vett az esem�nyek ir�ny�t�s�ban - �ll�totta Malina Hedvig �gyv�dje, Roman Kvasnica.

Malina Hedvig ellen k�t mag�nszem�ly tett feljelent�st 2006-ban hamis tan�z�s�rt, �s ezek alapj�n indult meg ellene a b�ntet�elj�r�s. Az egyik feljelent� �ngyilkos lett, miel�tt a rend�rs�g kihallgathatta volna, a m�sik pedig az a Peter Korcek volt, aki Gabura asszisztensek�nt dolgozott. Korcekr�l csakhamar kider�lt, hogy Ivan Lexa idej�n a szlov�k titkosszolg�latn�l, a SIS-n�l dolgozott. (Lexa 1998-ig, a Me�iar-korm�ny idej�n ir�ny�totta a SIS-t.) Korceknek �s Gabur�nak k�z�s c�ge is volt.

A k�pvisel� k�t tov�bbi munkat�rsa szint�n a titkosszolg�latokn�l tev�kenykedett: Peter T�th a SIS bels� elh�r�t�s�nak volt az igazgat�ja, Igor Cibula pedig a kilencvenes �vek k�zep�ig a h�rszerz�s vezet�je volt - ma a Volt H�rszerz� Tisztek Sz�vets�g�nek vezet�je.

Cibula sz�m�t�g�p�r�l k�ldt�k sz�t a Cs�falvay P�l nev�vel f�mjelzett, Harm�nia AT polg�ri t�rsul�s alapszab�ly�t, amely auton�mi�t k�vetelt a szlov�kiai magyaroknak. Ez nyilv�nval� provok�ci� volt, hiszen minden szlov�k politikus sz�m�ra az auton�mia kifejez�s t�bb mint ingerl�. A magyarellenes megnyilv�nul�sok nem is maradtak el.

A SIS viselt dolgai a Me�iar-korm�ny buk�sa ut�n, 1998-ban kezdtek kisziv�rogni. Amint a pozsonyi parlamentnek k�sz�lt jelent�sb�l kiolvashat�, a szlov�k titkosszolg�lat destabiliz�lni akarta az eg�sz t�rs�get, s Magyarorsz�g ellen igyekezett hangolni a k�rnyez� �llamokat. Ennek egyik m�dszere volt, hogy el akart�k hitetni: haz�nk kedvez�bb elb�n�sban r�szes�l az Egyes�lt �llamok r�sz�r�l, mint a k�rny�kbeli t�bbi orsz�g.

Hazai p�ly�n

Ahogy az eml�tett p�ld�k is mutatj�k, a titkosszolg�latokat sz�mos esetben nem egy adott nemzet, hanem a hatalom aktu�lis birtokl�j�nak �rdekei szerint haszn�lj�k fel. Az aktu�lis korm�nyzatoknak mindig defini�lniuk kell az aktu�lis ellens�get, ez lehet a szeg�nys�g, egy nemzetk�zi szervezet, amely befoly�solni akarja az adott orsz�g bels� viszonyait, vagy �ppen egy orsz�gon bel�li t�rsadalmi r�teg vagy csoportosul�s.

Magyarorsz�gon a titkosszolg�latok r�sz�r�l kiemelt figyelmet kapott a 2007-ben alakult Magyar G�rda �s az akkoriban egyre ink�bb politikai t�nyez�v� v�l� Jobbik. 2010-ben t�meg�vel ker�ltek el� „titkos anyagok” a p�rt politikusair�l, jel�ltjeir�l, olyan adatok, melyeket az „ablakon bef�jt” a balzsamos tavaszi szell�. A g�pezet m�k�d�tt �s m�k�dik, csak a parancsad� szem�lye v�ltozik, az „ellens�g” v�ltozatlan.

(folytatjuk)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s