Ekk�ppen b�cs�zott gr�f dr. Klebelsberg Kun�, a Bethlen-korm�ny legend�s kultuszminisztere (1922-1931) a szegedi egyetem professzori kar�t�l 1931. okt�ber 5-�n. Ezer�ves �llamis�gunk kiemelked� politikusa t�z�ves miniszters�ge alatt az egyetemes kult�rt�rt�netben is kiemelked� programot val�s�tott meg, t�bbek k�z�tt h�rom egyetemet, huszonegy klinik�t, h�rom f�iskol�t �s �tezer n�piskol�t �p�tett fel, miniszters�ge utols� �v�ben a nemzeti j�vedelem 15 sz�zal�k�t (!) ford�totta kult�r�ra, oktat�sra, tudom�nyra. Szent Istv�n-i l�pt�k� alkot�sa �zenet a harmadik �vezrednek, �s ir�nyt��l szolg�lhat napjaink �tkeres�s�ben.

A kult�ra nemzetment� szerepe

Klebelsberg Kun� k�ldet�ses ember volt. A vesztes vil�gh�bor� �s a trianoni trag�dia ut�n katasztrof�lis helyzetben l�v� orsz�g sz�m�ra kiutat tal�lt �s mutatott, felismerte a kibontakoz�s m�dj�t, a kultur�lis �p�tkez�s �tj�t:

"Mert lehet egy nemzetet szeg�nny�, kolduss� tenni, de ha a nemzetben lakoz� szellemi �s erk�lcsi er�ket megtartani �s gyarap�tani k�pesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, �s mindent vissza lehet szerezni."

Az eur�pai nemzetek karakterol�giai jegyeit tanulm�nyozva jutott arra a meg�llap�t�sra, hogy a legfontosabb tulajdons�g a m�vel�d�si k�pess�gre val� hajlam. T�rt�nelmi p�ld�kon kereszt�l mutatott r�, hogy politikai �s gazdas�gi felemelked�s�nket mindig a kultur�lis felemelked�s�nk el�zte meg, buk�sunk a kult�ra elhanyagol�s�t k�vette: ha a politikai demokr�ci�t nem el�zi meg kultur�lis demokr�cia, akkor annak a hat�sa katasztrof�lis.

Szent Istv�n az orsz�g megszervez�se el�tt felvette a kereszt�nys�get, M�ty�s nagyvonal� nyugati politik�j�hoz sz�ks�g volt a renesz�nsz m�v�szet behozatal�ra. A magyar m�ltb�l azt olvasta ki, hogy nemzet�nk, "a katasztr�f�k nemzete" a legs�t�tebb helyzetekben is megtal�lta �nmag�ban a talpra �ll�shoz sz�ks�ges forr�sokat. Ezer �v megtan�tott benn�nket, hogy mik�nt kell a mostoha sorsot t�rn�nk �s a katasztr�f�kat t�l�lni. Vallotta, hogy pesszimista hangulat� nemzet nem tud emelkedni. Rend�thetetlen optimizmusa �tsug�rzott k�rnyezet�re. Emelked�s�nkh�z sok munka, er�fesz�t�s �s alkot�sok kellenek.

"Eg�szs�ges nemzetek, mint a visszanyesett fa, a katasztr�f�k ut�n k�tszeres er�vel fejl�dnek."

Ahhoz, hogy a Nyugat rokonszenv�t vissza tudjuk szerezni, a t�rs�g kiemelked�en legm�veltebb orsz�g�v� kell v�lnunk:

"Ne feledj�k, hogy a nemzetk�zileg ellen�rz�tt �s elismert magyar tudom�nyos �s m�v�szeti munka a leghatalmasabb eszk�ze a j� �rtelemben vett propagand�nak!"

Politikai hitvall�sa

Klebelsberg politikai hitvall�s�ban a legfontosabb erk�lcsi elem a jogok �s a k�teless�gek �sszhangja (T�k�czki L�szl�). A hatalommal b�r�knak, a vagyonosoknak erk�lcsi k�teless�g�k, hogy t�bbet teljes�tsenek, a vagyonhoz csak akkor van jogalapjuk. (...)

A tudom�nypolitikus

Klebelsberg dolgozott ki el�sz�r haz�nkban tudom�nypolitikai koncepci�t �s val�s�tott meg kult�rdiplom�ci�t. A kutat�sok �sszehangolt fejleszt�s�re hozza l�tre az Orsz�gos Term�szettudom�nyi Tan�csot (1934), az anyagi t�mogat�s biztos�t�s�ra az Orsz�gos Term�szettudom�nyi Alapot, a Sz�chenyi Tudom�nyos T�rsas�g (1927) megalap�t�s�val az �zleti vil�g befoly�sos embereit hozta kapcsolatba a tud�sokkal, a kutat�sok t�mogat�s�ra. Az Akad�mia politik�t�l val� f�ggetlens�g�t �s t�mogat�s�t t�rv�nnyel biztos�totta. Megsokszorozta a kutat�i �ll�sok sz�m�t: 1913-ban 839 volt, a harmad�ra zsugorodott orsz�gban 1926-27-ben 1165. (...) Klebelsberg �ta besz�lhet�nk tudatos �s tervszer� kutat�spolitik�r�l:

"Azok a nemzetek, amelyekn�l nem folyik eredeti kutat�s, amelyek f�iskol�i is csak arra szor�tkoznak, hogy az idegen n�pek �ltal felkutatott igazs�gokat tov�bb terjessz�k, nagy nemzetnek nem nevezhet�k. Egy nemzet naggy� csak akkor lehet, ha kebel�ben �n�ll� kutat�s folyik" - �rja.

Az egyetem�p�t�

Klebelsberg amerikai gyorsas�ggal �p�ttetett fel h�rom egyetemet: a Pozsonyb�l menek�lt p�csit, a Kolozsv�rr�l menek�lt szegedit �s a debrecenit, 21 klinik�t, tov�bb� h�rom f�iskol�t: a testnevel�sit Budapesten, a szegedit �s a soproni erd�szetit, valamint a Tihanyi Biol�giai Int�zetet.

Az egyetemek fel�p�t�s�t minden�tt a gyermekklinik�kkal kezdte:

"Nincs s�rget�bb, mint az itteni sz�l�szeti �s gyermekklinik�kat ki�p�teni, amelyek a gyermekhaland�s�g �s gyermekbetegs�gek ellen
veszik fel a harcot... hiszen Magyarorsz�gon egyenesen megd�bbent�k
a csecsem�hal�loz�sra vonatkoz� statisztikai adatok." (...)

Az iskola�p�t� �s iskolareformer

A tudom�nyok fejleszt�se mellett kult�rpolitik�j�nak m�sik pill�re a tudom�nyok terjeszt�se, a n�poktat�s �s n�pm�vel�s:

"Nem n�piskola vagy egyetem, hanem n�piskola �s egyetem" - mondja
Szegeden az egyetem alapk�v�nek let�telekor 1926. okt�ber 5-�n.

Kultuszminiszters�ge idej�n �s ir�ny�t�sa alatt zajlott le a magyar k�zoktat�s egyik legnagyobb �s legsikeresebb reformja az �vod�t�l az egyetemig, a tan�gyi reformt�l az iskolaorvosi rendszer ki�p�t�s�ig, melyek hat�sa m�g ma is �rezhet�. Klebelsberg �ri�si n�piskola-�p�t�si programot ind�tott el az Alf�ld�n, kevesebb mint h�rom �v alatt 5784 tantermet �s 2278 tan�t�i lak�st, �sszesen 8062 �j iskolai objektumot �p�ttetett. (...)

Az iskola�p�t�ssel p�rhuzamosan �j, modern, az eur�pai reformpedag�giai t�rekv�sek minden pozit�vum�t �rv�nyes�t� tantervet vezet be, mert iskolarendszer�nknek alkalmasnak kell lennie az eur�pai m�velts�g� polg�ri �rtelmis�gi k�z�poszt�ly felnevel�s�re �s kik�pz�s�re (M�sz�ros Istv�n). Az 1924. �vi XI. t�rv�ny biztos�tja, hogy:

"a tanul�t vall�sos alapon erk�lcs�s polg�rr� nevelje, hazafias
szellemben, �ltal�nos m�velts�ghez juttassa". (...)

Vid�kfejleszt�s

Klebelsberg "decentraliz�ci�s" kult�rpolitik�j�ban a vid�k, a Dun�nt�l �s k�l�n�sen a t�r�kt�l sokat szenvedett �s h�tr�nyos helyzetbe ker�lt Alf�ld elmaradotts�g�nak m�rs�kl�se meghat�roz� elv volt. Ennek �rdek�ben hozta l�tre a vid�ki egyetemeket is, melyeknek feladat�ul sz�nta az Alf�ld speci�lis probl�m�ival (gyermekhaland�s�g, tuberkul�zis, �nt�z�s, csatorn�z�s, �rvizek, kubikosk�rd�s, tulajdonviszonyok, munkan�lk�lis�g stb.) val� tudom�nyos foglalkoz�st. Ekkor indulnak el a Duna-Tisza-csatorna el�munk�latai, melynek meg�p�t�s�vel a magyar b�za versenyk�pess�g�t lehetne biztos�tani a nemzetk�zi haj�z�sba val� bekapcsol�d�ssal. Szeged �lelmez�s�t halastavak �p�t�s�vel akarta seg�teni. A n�piskola-�p�t�si program is az Alf�ld elmaradotts�g�t k�v�nta enyh�teni. Ekkor �p�lt a vid�ki m�zeumok, sportp�ly�k �s uszod�k nagy r�sze. Szegeden �p�tteti meg K�z�p-Eur�pa legszebb ter�t, a D�m teret �s a Nemzeti Panteont, kezdem�nyez�s�re indulnak el a szabadt�ri j�t�kok stb.

A magyar gyermek �s a sport minisztere

Klebelsberg �letm�v�nek k�zponti eszm�nye a gyermek. A gyermek oktat�sa, testi �s lelki eg�szs�g�nek meg�rz�se.

"A magyar anya, aki vil�gra hozza az �jsz�l�ttet �s a magyar tud�s, aki kutat �s tan�t, ugyanazt a c�lt szolg�lja: Magyarorsz�g felt�mad�s�t." (...)

Klebelsberg val�s�totta meg el�sz�r haz�nkban a tudatos sportpolitik�t �s sportdiplom�ci�t, felismerve a sport testi �s jellemform�l� erej�n k�v�l a sportteljes�tm�nyek propagandisztikus �rt�k�t. A testnevel�s mint kiemelt korm�nyzati �g a k�lts�gvet�sben k�l�n keretet kap. L�trehozza a Testnevel�si F�iskol�t, a Magyar Olimpiai Bizotts�got, megrendezteti az els� testnevel�si kongresszust, meg�p�tteti a margitszigeti Nemzeti Sportuszod�t, a k�z�piskol�kban bevezeti a harmadik testnevel�si �r�t, a kiv�lts�gosok balatoni f�rd�z�s�t demokratiz�lni akarja. Sportpolitik�j�nak eredm�nye hamarosan megmutatkozott: a berlini olimpi�n a harmadik helyen v�gzett az orsz�g a nemzetek verseny�ben. Ett�l kezdve �ri el a magyar sport m�ig is tart� sikersorozat�t.

Hencz P�ter - barik�d.hu