Enn�l m�g rosszabb adatokra sz�m�thatunk a v�gt�rleszt�s miatti forintgyeng�l�s miatt. Ha ezen az �ton haladunk tov�bb, nem hogy h�bor�t, m�g csat�t sem nyerhet�nk. K�zismert t�ny, hogy a k�lts�gvet�s minden �vben deficites, azaz t�bbet k�lt, mint amennyi bev�tele van. Ez azonban �nmag�ban nem vezet sz�ks�gszer�en az �llamad�ss�g GDP-ar�nyos n�veked�s�hez.

Az �rthet�s�g kedv��rt a blog szerz�je egy egyszer� p�ld�n kereszt�l mutatja be, mi�rt. A p�lda szerint ha a GDP adott �vben 100 forint �s az ad�ss�g 80 forint, akkor a GDP-ar�nyos ad�ss�gunk 80 sz�zal�k.
Ha a k�vetkez� �vben a GDP 105 forintra n� (infl�ci�val egy�tt) az ad�ss�gunk meg p�ld�ul 83-ra, akkor 83/105 = 79 sz�zal�kra cs�kken a GDP-ar�nyos ad�ss�g, pedig felvett�nk nem is kev�s hitelt. A hivatalos n�veked�si adatot korrig�lt�k az infl�ci�val, de nek�nk ezt nem kell megtenn�nk. Olyan ez, mintha valakinek tartozn�k 1000 forinttal, ami a havi 100 ezer forintos fizet�sem 1 sz�zal�ka, de csak �t �v m�lva kell megadnom, amikor m�r a magasabb, mondjuk 150 ezer forintos fizet�semnek, csup�n 0,6 sz�zal�ka lesz a tartoz�som.

A II. Orb�n korm�ny a mag�n-nyugd�jp�nzt�ri megtakar�t�sok �llamos�t�s�val tudta csak �rdemben cs�kkenteni az �llamad�ss�got az elm�lt m�sf�l �vben. A probl�ma ezzel csak az, hogy ezt az �sszeget majd a j�v�ben vissza kell fizetni, �s csak egyszer lehet elvenni - kicsit a csal�di ez�st elad�s�hoz lehetne hasonl�tani. Azt is csak egyszer lehet �rt�kes�teni, az �rte kapott �sszeget pedig elk�lteni, ut�na nincs t�bb� - A j�v�ben vagy kevesebb lesz a nyugd�j ennyi p�nzzel, vagy hitelfelv�telre k�nyszer�lnek a majdani korm�nyok, hogy a most fel�lt forr�sokat vissza tudj�k fizetni. R�ad�sul a korm�ny m�g �gy sem j�rt sikerrel, a leg�jabb �KK jelent�s alapj�n a k�zponti k�lts�gvet�s nett� ad�ss�ga 700 milli�rd forinttal t�bb, mint az �v elej�n �s 1000 milli�rddal, mint a korm�nyv�lt�skor.

A kor�bbi szocialista-liber�lis korm�nyzatok, pedig az �llami vagyon �rt�ken aluli elherd�l�s�val, �s �jabb hitelek felv�tel�vel „foltoztak” a k�lts�gvet�st, r�szben ennek is k�sz�nhet�, hogy az egekbe sz�k�tt az �llamad�ss�g.

Sokan elmondt�k m�r, hogy „az �llamad�ss�got nem legy�zni kell, hanem ki kell n�ni azt”. Ennek azonban n�lk�l�zhetetlen el�felt�tele a dinamikus gazdas�gi n�veked�s el�r�se. Haz�nk jelenlegi kond�ci�i - k�ls� t�nyez�kt�l f�gg�en - k�r�lbel�l  n�gy-�t sz�zal�kos n�veked�st tesznek lehet�v�. A struktur�lis reformok r�v�n, ez a sz�m ak�r hat-h�t sz�zal�k is lehetne. Egy ilyen m�rt�k� tart�s n�veked�s, rendezett �llamh�ztart�ssal, alacsony k�lts�gvet�si hi�nnyal – lehet�v� tenn�, hogy hossz� t�von kin�j�k az �llamad�ss�got. Ez lenne hossz� t�von az egyetlen m�dja az �llamad�ss�g cs�kkent�s�nek.

A jelenlegi �llamad�ss�g t�rleszt� r�szletei, �ves szinten azonban akkora �sszegeket em�sztenek fel, ami szinte megfolytja a magyar gazdas�got. Az ad�ss�g �t�temez�se, vagy �jrat�rgyal�sa n�lk�l, nincs lehet�s�g a gazdas�g felp�rget�s�re, �gy a tartoz�sok visszafizet�s�re sem. Teh�t a korm�ny �llamad�ss�g elleni h�bor�ja eleve kudarcra van �t�lve.

T�nyt�r blog nyom�n – barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s