�gy t�nik, a korm�ny imm�ron hivatalosan is feladta az egymilli� �j munkahely �lm�t. A Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium legut�bbi el�rejelz�se ugyanis m�r azzal sz�mol, hogy egymilli� helyett mind�ssze 400 ezer munkahely j�n l�tre t�z �v alatt, ebben a korm�nyzati ciklusban pedig mind�ssze 200 ezer – r�ad�sul ut�bbiak majdnem mindegyike k�zmunk�b�l.

 

Ez bizony azt jelenti, hogy a saj�t maga �ltal ind�tott munkahelyteremt�si harcban a korm�ny tot�lis veres�get szenvedett.

 

A Fidesz 2010-es v�laszt�si kamp�ny�nak emblematikus programpontja volt a t�z �v alatt egymilli� �j munkahely megteremt�s�re tett �g�ret. Mint gyakran a fideszes javaslatok eset�ben, ezen szlogen m�g�tt is alapvet�en egy helyes felismer�s �llt. Magyarorsz�g val�ban �ri�si aktivit�si probl�m�val k�zd: eg�sz egyszer�en a munkak�pes kor� n�pess�g megengedhetetlen�l kis r�sze akar csak dolgozni. Ezen mutat� tekintet�ben a fejlett orsz�gok k�z�l Magyarorsz�gn�l csak a n�i munkav�llal�s kapcs�n k�zismert h�tr�nyokkal terhelt T�r�korsz�g �ll rosszabbul.

 

A magyar gazdas�gnak val�ban k�r�lbel�l egymilli� �j munkahelyre lenne sz�ks�ge ahhoz, hogy az aktivit�si r�t�ja (az akt�v n�pess�g r�szesed�se a teljes n�pess�gb�l) a nyugat-eur�pai �tlag szintj�t el�rje. �s k�zben persze ne felejts�k el azt sem, hogy ez az el�rend� c�l azon orsz�gok �tlag�t jelenti, amelyek Orb�n Viktor megfogalmaz�sa szerint elfelejtettek dolgozni �s nem becs�lik el�gg� a munk�t.

 

A korm�ny �gy h�t kit�zte az egymilli� �j munkahely l�trehoz�s�nak c�lj�t. Sajn�latos m�don azonban a sz�ban forg� munkalehet�s�gek megteremt�se meg is rekedt a jelszavak szintj�n. 2010-ben m�g azt hallottuk, hogy majd az egykulcsos ad� fogja meghozni a magyar v�llalkoz�sok munkahelyteremt�si kedv�t. B�r a vonatkoz� elemz�sek mind azt mutatt�k, hogy egy ilyen eredm�nyben legfeljebb egy nagyon radik�lis j�rul�kcs�kkent�s eset�n lehetne rem�nykedni, a korm�ny kitartott a „mi jobban tudjuk, majd nek�nk lesz igazunk”-retorik�ja mellett. Most azonban a korm�ny, pontosabban a Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium is bel�tta, hogy mindebb�l t�nyleg semmi nem lesz.

 

K�zben eltelt �gy m�sf�l �v, hogy nem sz�lettek meg azok a tervek �s int�zked�sek, melyek val�ban lehet�v� tett�k volna a munkahelyek sz�m�nak meredek emelked�s�t, vagy legal�bbis mindennek a rem�ny�t. S�t a korm�ny megannyi, a minisztereln�k �ltal formabont�nak nevezett int�zked�se teljes m�rt�kben al��sta a beruh�z�si hajland�s�got az orsz�gban. Beruh�z�sok n�lk�l pedig val�di munkahelyteremt�sr�l sz� sem lehet – legfeljebb a politikai kommunik�ci� kedvenc csodafegyver�r�l, a k�zmunk�r�l.

 

Mi a sikertelens�g oka?

 

A fentiek sajnos ism�t nagyon j�l kirajzolj�k azt a cselekv�si mint�t, mely rendre megism�tl�dik a korm�ny gazdas�gpolitikai kudarcai kapcs�n: a helyes probl�mafelismer�st nagy�v�, mozg�s�t� erej� szlogenek k�vetik, majd gyeng�cske els� pr�b�lkoz�sok t�rt�nnek a deklar�lt c�l ir�ny�ba, hogy azt�n azok kudarca ut�n j�jj�n a kapkod�s �s a probl�ma tagad�sa, v�g�l pedig a c�l �s a szlogenek csendes felad�sa. Eml�kszik m�g valaki a nagy b�rokr�ciacs�kkent�si tervekre? A vil�g legegyszer�bb ad�rendszer�re, a s�ral�t�t nagys�g� ad�bevall�sra? Az 5-7 sz�zal�kos gazdas�gi n�veked�s �g�ret�re? A haz�nkba �z�nl� �ri�si k�nai t�k�re? A nagy oroszorsz�gi �lmokra?

 

Megfelel� elsz�nts�g �s megval�s�t�si k�pess�g n�lk�l m�g a legjobb �tletek is hal�lra vannak �t�lve, a legjobban kommunik�lt jelsz�nak sincs semmi es�lye a megval�sul�sra. Att�l, hogy gazdas�gpolitik�nak pr�b�lj�k h�vni, mindez sajnos m�g nem lesz t�bb szlogenek hangos ism�telget�s�n�l majd csendes elfelejt�s�n�l.

 

(V�lem�nyvez�r - Portfolio)