Figyelem! Ne is olvassa tov�bb, ha politikai h�v�. Nem �rdemes azoknak olvasni, akik szerint Orb�n Viktor (vagy �ppen Gyurcs�ny Ferenc) az isten �s a megv�lt�. Ne olvassa tov�bb, aki igazat ad K�v�r L�szl�nak, miszerint az orsz�g utols� rem�nye ez a korm�ny. A politikai vakhit, az ellens�gkeres�s, a kommunist�z�s, a fasiszt�z�s �s a cig�nyoz�s, zsid�z�s nem visz el�bbre. N�zz�k meg a val�di elnyom�kat �s a „rendszer” m�k�d�s�t. Aki vel�nk tart az fogja meg a sz�k karf�j�t, mert szok�s szerint – els�re - nem fog hinni nek�nk.

N�zz�k h�t! El�sz�r is, itt az egyik legnagyobb hazugs�g, amivel megt�vesztenek minket. �gy sz�l: A bankok a bet�tesek p�nz�t helyezik ki hitelbe! Nos, kapaszkodjon meg, de ez nem igaz. Amit �nnel elhitetnek az a k�vetkez�. A bet�tesek beviszik a bankba a p�nz�ket. Tegy�k fel 1 milli� forintot, amire a bank fizet (az egyszer�s�g kedv��rt) 10% �ves kamatot. Azut�n a bank fogja mag�t �s kihelyezi ezt az 1 mill�t 20%-os kamatra. A k�zte l�v� k�l�nbs�g a bank haszna. Hazugs�g!

Ebb�l ugyanis egy bank sem �lne meg, hiszen nem tudna el�g bet�tet gy�jteni. Ez�rt teh�t a F�ld bolyg�n, mintegy 100 �ve, az US�-b�l kiindulva �s imm�r minden demokr�ci�ban haszn�lva kialakult a tartal�kr�ta int�zm�nye. Mit jelent ez? A t�rv�ny szerint minden banknak joga van (a tartal�kr�t�t figyelembe v�ve) a bet�tek t�bbsz�r�s�t kihelyezni hitelk�nt. Ez egy nagyon elhallgatott dolog, m�g sokszor a banki alkalmazottak sincsenek vele tiszt�ban. M�g �k is azt hiszik, hogy a bet�tesek p�nz�t helyezik ki hitelbe. Magyarorsz�gon jelenleg ez a tartal�kr�ta 2-5% k�z�tt mozog.

A bankok saj�t maguk v�lasztj�k meg f�l�vente. De mit jelent ez pontosan? P�lda. A bank ugye gy�jt�tt 1 milli� forint bet�tet. Tegy�k fel az 5 % tartal�kr�t�t v�lasztja, az azt jelenti, hogy ehhez a tartal�khoz k�pest helyezhet ki 100% hitelt. Egy kis 4. oszt�lyos matematika anyag. Ha egy bank gy�jt 1 milli� forint bet�tet (ez lesz a sz�zal�k�rt�k), a sz�zal�kl�b (percent) 5%, akkor mennyi az alap, jelen esetben mennyi p�nzt helyezhet ki hitelbe?  A k�plet szerint ugye, az alap egyenl� a sz�zal�k�rtek szorozva 100-zal, osztva a sz�zal�kl�bbal. (elfelejtette m�r ugye?). Az eredm�ny 20 milli� forint. Ez teh�t azt jelenti, hogy egy bank 1 milli� forint bet�tre 20 milli� forintot jogosan �s t�rv�nyesen helyez ki hitelbe. (Mellesleg, ha 2% pontos tartal�kr�t�t v�laszt, akkor 50 milli�t. Hopp�!) Na, ezen m�r lehet persze haszon.

(Figyelem! Ut�lagos kieg�sz�t�s. Nagyon sokan �rtak e-mailt, hogy a fenti sz�zel�ksz�m�t�s rossz! H�t igen! Annyira nem hihet� a dolog, hogy sokaknak egyszer�en nem megy bele a fej�be �s keverik a sz�zal�k�rt�ket �s az alapot. Mint matematika tan�rnak, szomor� a sz�vem, sajnos nem tud az orsz�g sz�zal�kot sz�molni. 4. oszt�lyos anyag, ugye annak idej�n sz�veges feladat volt. Az 1 milli� forintot kell tartal�kolni �s a k�rd�s �gy hangzik. Mennyi p�nznek az 5%-a 1 milli� forint, �s nem az, hogy 1 milli� forintnak mennyi az 5%-a. Nagyon fontos k�l�nbs�g. �ppen ez a csapda l�nyege!) 

Hihetetlen, igaz? Igen �m, csap a homlok�ra a Kedves Olvas�, de nem j�! Honnan van a banknak 19 milli� forintja, amit kihitelez? Ez az, ez az, ez az! Ez itt a csapda! Mi most az �gynevezett kereskedelmi bankokr�l besz�l�nk. Honnan veszik a p�nzt? Nagyon egyszer�, egy m�sik bankt�l. Ezt a h�rad�sokban �gy emlegetik, hogy anyabankjukt�l (vagy esetleg egy m�sik nagyobb kereskedelmi bankt�l - bankk�zi hitelz�s). Igen �m, de ezekre a bankokra is ugyan�gy vonatkozik a tartal�kr�ta szab�lya. H�t akkor �k honnan veszik a p�nzt? A v�lasz, a jegybankjukt�l. Illetve norm�l esetben a saj�t jegybankjukt�l. �gy m�k�dne egy norm�lis, nemzetgazdas�gban a bankrendszer. V�gs� soron, ugyeb�r az �llam (akinek elvileg a tulajdona a saj�t nemzeti bankja) �gy teremt p�nzt, a forgalomba l�v� �ruk fedez�s�re. Ezt h�vjuk p�nzkibocs�jt�snak, vagy p�nznyomtat�snak.

Term�szetesen nem kell nyomd�ban kinyomtatni a p�nzeket. A teljes p�nzk�szletnek �ltal�ban 3-4%-a csup�n a k�szp�nz �llom�ny, a t�bbi �n. elektronikus vagy sz�mlap�nz. Soha nem fogjuk meg, soha nem l�tjuk, csak egy bankkivonat vagy egy SMS form�j�ban. Egy norm�l �llam teh�t a jegybankj�n kereszt�l szab�lyozza a forgalomban l�v� p�nz mennyis�g�t �s azokat hitelek form�j�ban juttatja el a gazdas�gba.
K�t hiba van mind�ssze! Maga a rendszer mag�ban foglalja a p�nzroml�st, azaz az infl�ci�t. Ugyanis a bankok kamatos kamatot sz�m�tanak fel a hitel�rt, persze �k is fizetnek �rte, de nyilv�n kisebb kamatot. �s ez az � igazi hasznuk - felvenni a „bankk�zi” piacon mondjuk 10% �ves kamat�rt 10 milli�t �s kihelyezni azt 30% kamatra (THM-re) hitelk�nt. A bet�tgy�jt�s csak �lca, mind�ssze az�rt kell, hogy meglegyen a tartal�kr�ta �sszege �s az�rt, hogy minket megt�vesszenek azzal a dum�val, hogy bet�tesek p�nz�t helyezik ki.

Az a p�nz, amit �n felvesz b�rmelyik bankban, akkor �s ott nem is l�tezik m�g. �n k�rv�nyezi, a bankja egy m�sik bankt�l k�rv�nyezi, �s az a bank a nemzeti bankt�l k�r. Annak meg nincs p�nze, de joga van l�trehozni �s nyomtat �nnek p�nzt, ill. ugye j�v��rja egy sz�ml�n. Teh�t �gy keletkezik a p�nz. �n a semmit veszi fel hitelk�nt.
�gy m�k�dik a kapitalizmus. �gy m�k�dik a bankrendszer. De ez belef�r! Ez m�g m�k�dhet is. Ez m�g toler�lhat�!

De vigy�zat! A vil�got el�rult�k! Egy sz�k p�nzhatalmi „elit”, p�r csal�di dinasztia kihaszn�lva a vil�g minden demokr�ci�j�ban a politikusok hatalom�hs�g�t r�vett�k ezeket a fick�kat egy k�z�s �rul�sra. Sz�pen lassan a vil�g �sszes orsz�ga be lett sz�ve, senki sem menek�lhetett. Kezdt�k az US�-val mintegy 100 �ve, �s most m�r minden nemzet benne van. Mi is! De mi is ez a vil�gm�ret� �rul�s? Nos, a k�vetkez�! Ma m�r nagyon kev�s �llamnak van a saj�t kez�ben a p�nzkibocs�t�s�nak a joga. Az eredetileg az �llam �ltal tulajdonolt, vagyis k�zvetve a nemzetek saj�t maguk �ltal birtokolt nemzeti bankok f�ggetlens�ge megsz�nt �s imm�r mag�nkezekben vannak. (A legnagyobb hazugs�g meg az, hogy szerint�k �rizni kell a nemzeti bankok f�ggetlens�g�t, de nem t�l�k, hanem t�l�nk �llalpolg�rokt�l!) Az USA nemzeti bankja, a FED p�r csal�d (Rothschildok, Rockefellerek) tulajdona. A FED kereszt�l ellen�rzik az Eur�pai k�zponti bankot.

Az amerikai jegybank szerep�t bet�lt� - magyarul mag�nk�zben l�v� - FED �p�lete

Ahhoz, hogy ezt el�rj�k, r�er�ltett�k a k�z�s p�nzt, az eur�t az Uni�ra. Imm�r �k ellen�rzik az eur�pai p�nzkibocs�t�s m�rt�k�t. Az Eur�pai K�zponti Bank tulajdona t�bbek k�z�tt imm�r a Magyar Nemzeti Bank is. Az US�-ban, Eur�p�ban, Magyarorsz�gon teh�t b�rki hitelt vesz fel, v�gs� soron a Rothschildoknak, Rockefellereknek fizet kamatos kamatot. Minden �llam, akinek tartoz�sa van, nekik tartozik. Az IMF, a Vil�gbank a k�zponti bankokon kereszt�l az � ir�ny�t�suk alatt �ll. 
�s mindezt mi�rt? Mert ha valaki hitelt vesz fel a vil�gon nem a saj�t nemzete, �llama, korm�nya nyomja meg a bank�pr�sen a gombot, hanem �. Ez a vil�g n�peinek legnagyobb el�rul�sa. A nemzetek rabszolgasorba d�nt�se.

David Rothschild, David Rockefeller, Nicholas Rockefeller. Nem nagyon szerepelnek nyilv�nosan.

Mi meg azt hissz�k, hogy a „befektet�ket” kell megnyugtatni. Nincsenek, nem is l�teznek befektet�k. Az eg�sz egy nagy k�b�t�s. Term�szetesen v�llalati szinten keletkezhetnek nagy vagyonok. Mi t�rt�nik ilyenkor? Amennyiben ezek az elnyom�k �gy �rzik, hogy n�h�ny v�llalat, vagy ipar�g t�lzottan meger�s�d�tt �s vesz�lyezteti hatalmukat, akkor csin�lnak egy kis v�ls�got. Egy ideig nem nyomtatnak elegend� mennyis�g� p�nzt. Ett�l egy sor c�g cs�dbe megy, a jobbaknak meg zuhan az �ruk. �k azt�n sz�pen suttyomban felv�s�rolnak ipar�gakat. A 2008-as v�ls�gban p�ld�ul megszerezt�k a teljes napenergia ipart. �gy azt a p�nz, amit hitel form�j�ban nek�nk adnak, azt n�luk is tudjuk csak elk�lteni.
T�rjen mag�hoz, vegyen egy m�ly l�legzetet, mert most felteszem a k�rd�st! Hogyan akar Orb�n Viktor (�s a mindenkori magyar korm�ny) b�rmit is tenni, ha az alapok nincsenek meg?

Ne feledj�k Nathan Rothschild h�res mond�s�t is: "Add a kezembe egy orsz�g p�nzkibocs�t�s�nak jog�t, s �n nem t�r�d�m vele, hogy ki hozza a t�rv�nyeit". �s sajnos odaadtuk, odaadt�k. R�ad�sul �gy, hogy nem mondt�k meg nek�nk, eltitkolt�k. Nek�nk csak a kiszolg�ltatotts�g maradt.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s