E fennmaradt magyar nyelv�szetileg nagy �rt�k� �r�sos eml�k�nk, m�r ebben a korai korban is egy t�k�letesen �rthet�, �sszecseng� magyar nyelvi ereklye, amely bizony�tja nyelv�nk fejletts�g�t a t�bbi indo-eur�piai nyelvekkel szemben, kialakult, szinte t�k�letesnek mondhat�, minden sallangt�l �s idegen behat�st�l mentes �si form�ja.  Ezt a nyelvi erekly�t „tud�saink,” a MTA nyelv�szei nem �gy ismertett�k, mint egy kiforrott nyelvi bizony�t�kot, amelyre az eg�sz magyars�g b�szke lehetett �s hivatkozhatott volna  �s minden m�s nemzet b�szke lehetne, ha ilyennel rendelkezne.  Hisz minden szakasza tiszt�n �rthet� a ma ember�nek is.  Ez k�l�n�s�n kiemel�, elismer�sre m�lt� lehet abban a tudatban, hogy a Chaucer-i angol, amely a XIV. sz�zadban �r�dott �s amely vil�gnyelvv� forrta ki mag�t, a mai kor angol nyelve szerint kev�sb� �rthet� �s �j megfejt�st, magyar�zatot k�vetel. 

            Nyelv�szeink e kiforrottnak mondhat� nyelvre mindenf�le elmarasztal� jelz�t aggattak, hogy az indo-eur�pai nyelvek fejletts�g�t kimutathass�k.  G�nyolt�k �s barb�r zagyval�knak, idegenekt�l �sszelopott irom�nynak nevezt�k, a kij�r� megillet� felmagasztal�s helyett. 

            Nem vett�k figyelembe, helyesebben mondva elhallgatt�k, hogy az �gynevezett s�t�tkorban, Eur�p�ban a g�r�g�k�n k�v�l csak nek�nk volt �r�sunk, a sz�kely magyar rov�s�r�s, amit mint barb�r pog�ny �r�st betiltottak, t�zzel, vassal irtottak, ugyanakkor a „val�ban pog�ny r�mai �r�st” (Tomory Zsuzsa) r�nk �s eg�sz Eur�pa n�peire er�szakolt�k, amely el�gtelen volt a magyar hangok r�gz�t�s�re.

            A finn-ugor elm�let �s annak f�leg magyar tollnokai szerint, a 896-ra  �vsz�mozott m�sodik honvisszat�r� �seink, amikor a harcias beseny�kt�l �ld�zve, csapot-papot visszahagyva a K�rp�t-medenc�be botlottak, m�g teljes tudatlans�gban �ltek.  M�g nyelv�k sem volt, ez�rt a sokkal fejlettebb nyugati n�pekt�l �s a K�rp�t-medenc�ben t�meg�ben �l� szl�v n�pt�l kellett ellopnia sz�kincs�t, hogy a kutyaugat�st – mert ha nem besz�ltek, akkor tal�n ugattak, egyesek ez�rt is neveztek kutyafej�nek – felcser�lj�k valamivel emberibb sz�egyvelegre.  �gy sz�letett meg barb�r nyelv�nk, de r�sz�kr�l �rthetetlen, hogy mik�nt sz�lethetett meg sok sok �vezreddel ezel�tt – amit nem is mernek hirdetni – a sz�kely-magyar rov�s�r�s.

            Mint kis nebul�, nagy �h�tattal hallgattam tan�t�m magyar�zat�t az 1200-�vb�l sz�rmaz� Halotti Besz�dr�l.  Kifejtette a nyelv akkori fejletlens�g�t, felmagasztalva a sokkal m�veltebb nyugati n�pek el�bbrehaladotts�g�t.

            Akkor m�g nem tudtam, hogy mi�rt, de bel�l valami nagy f�jdalmat �s kifejezhetetlen igazs�gtalans�got �reztem.  Tudva, vagy tudatlanul �n az idegen sz�rmaz�s� papokat okoltam a helytelen r�gz�t�s�rt – amit nem mondhattam �s nem is tudtam volna kifejezni – tan�t�m biztos kinevetett volna.   Id�vel, ahogy megvil�gosult a l�t�k�r�m, r�j�ttem az eml�tett bels� fajdalom okoz�j�ra.  Meggy�z�dtem arr�l, hogy a magyars�gtudati tan�t�s, saj�t haz�nkban nemzetellenes �s ellens�geinknek ad lovat a tov�bbi ocsm�rl�sra.

            Az otthoni tan�t�s nem emeli ki azt a nemzetre n�zve nagy szerencs�tlens�get, hogy mivel j�rt a n�p k�r�ben sz�lesen elterjedt �si sz�kely magyar rov�s�r�s eltilt�sa �s annak, mint barb�r-cs�kev�nynek a kiirt�sa, megsz�ntet�se,  amely I. Szilveszter P�pa sugallat�ra Szent Istv�n rendelet�ben teljesedett ki.

              N�h�ny ok, ami indokolta ezt a tudatos puszt�t�st.  Az els� c�l, hogy minden nyomot elt�ntessenek, ami az �si “pog�ny” hittel kapcsolatos.  J�s Andr�s (Nyiregyh�zai M�z�um 1969 �s 1971-es kiad�s) napl�j�ban olvashatjuk, hogy Vit�z Andr�s a rozsny�i v�ros kanonokja, G�m�r �s Kishont megye b�r�ja tal�lt egy okm�nyt 1816-ban a Szilassy csal�d k�nyvt�r�ban.  Ez okm�ny jelzete “Vatican 1000, C. A. L. Oct. Diefesto L.A. C. AP” melyet magyarra ford�tott.

            “I. Istv�n kir�ly tan�csbelieivel al��ratott egy t�rv�nny� tett rendeletet, melynek �rtelme szerint: Domonkos esztergomi �rseknek a magyar kereszt�ny egyh�zn�l leend� kereszt�lvitel �s egy�ttal �ltala Szilveszter P�p�val leend� k�zl�s�l kiadatott: mely szerint Szilveszter P�pa tan�csol�sa folyt�n hat�roztatott, hogy a magyarok, sz�kelyek, kunok, valamint az egyh�zi magyar kereszt�ny paps�g �ltal is haszn�lt r�gi magyar bet�k �s v�setek, a jobbr�l balra pog�ny �r�s megsz�ntet�dj�k, �s hely�be a latin bet� haszn�ltassanak.  Itt rendeltetik, hogy a paps�g azok haszn�lat�ra, jutalmaz�s mellett betan�ttass�k, �s a pog�ny �r�st�l, valamint tan�t�st�l papi �ll�s�nak veszt�se �s h�sz arany pensasnak b�ntet�se, fizet�se mellett eltiltass�k.  Tov�bb�, hogy az egyh�zakban tal�lhat� pog�ny bet�kveli fel�r�sok �s imak�nyvek megsemmis�ttessenek, �s latinval felcser�ltessenek.  Valamint pedig azok, akik r�gi pog�ny iratokat beadnak, 1-t�l 10 den�rig kapjanak jutalmat.  A beadott iratok �s v�setek pedig t�zzel �s vassal puszt�ttassanak el, hogy ezek kiirt�s�val a pog�ny-vall�sra eml�kez�s, visszav�gy�d�s megsz�ntet�dj�k.”

            Ez �r�s elt�rl�s�vel nemzet�nket legal�bb ezer �vvel tasz�tott�k h�tr�bb a fejl�d�sben.  K�pzelj�k el, az id�ben m�g sehol a vil�gon iskolarendszer nem l�tezett.   Csak a kocsi �s a l� volt az egyetlen forgalmi eszk�z, az is �ttalan utakon.  Ez�rt a latin bet�s r�mai �r�s elsaj�t�t�sa rendk�v�li neh�zs�gekbe �s sok id�be ker�lt. Az �si �r�sunkt�l val� megfoszt�s, �r�studatlann� tette n�p�nket.  Egyenl�v� a t�bbi eur�pai n�ppel.  Ez volt a R�mai Katolikus Egyh�z c�lja, hogy hirdetni tudja az Egyh�z fels�bbrend�s�g�t, amely m�velts�get, �r�stud�st sug�roz Eur�pa n�pei sz�m�ra.  Ezzel a tettel mint az emberis�g j�tev�je tetszeleghetett. 

            Az ezredfordul� ut�ni id�kben Eur�p�ban, az �r�studom�ny kiz�r�lag a paps�g, az Egyh�z kez�ben volt.  Amikor az idegen szerzetesek hall�s ut�n r�gz�tett�k az eml�tett Halotti Besz�det, most felmentem �ket az akkor v�lt v�d al�l, hogy b�n�s�k lenn�nek, vagy tudatlans�gb�l jegyezt�k le a tanulm�nyban megism�telt �s vall�si elm�lked�st. 

            Azt hiszem nem �k voltak a hib�sak a torz �s hall�sra nagyon kezdetleges nyelvi r�gz�t�s�rt, hanem az el�gtelen latin-r�mai �r�srendszer, amelyb�l hi�nyoznak az al�bbi hangjegyek. 

            �, cs, �, gy, �, ly, ny, �, �, �, sz, ty, �, �, �, zs 

            A szerzetesek nem besz�ltek magyarul, nem ismert�k a rov�s�r�st �s m�g kev�sb� annak �sszevon�sait (ligat�r�j�t).  Hogy megk�zel�t�en visszaadhass�k a magyar hang�rt�keket m�r ekkor, ebben a korban elkezd�d�tt a bet�k �sszevon�sa, hogy az el�gtelen hangjelz�kb�l l�trehozz�k a rov�s�r�sban minden hangra l�tezett hangjegyz�st.   

R�ma, vagy helyesebben a R�mai Katolikus Egyh�z k�vetett el egy �vezredre kiterjed� b�nt, igazs�gtalans�got az igazs�g ellen, amikor a „val�ban pog�ny r�mai �r�st fogadta el terjeszt�s�l” (Tomory Zsuzsa) amit el kell, hogy fogadjunk, mert R�ma vall�sa pog�ny vall�s volt.

            Badiny-J�s Ferenc Az Istenes Honfoglal�k c�m� tanulm�nya alapj�n hitelt �rdeml�en bizony�tottuk, hogy �seink egy Isten h�v�k voltak, csak a mindennek teremt�j�t im�dt�k. 

            Az Egyh�z a nem pog�ny n�pet �s �r�s�t pog�ny-barb�r-nak nyilv�n�ttatta �s mint ilyent, irttatta.  Ugyanakkor elfogadta a val�ban pog�ny n�p �r�s�t.  Ki �rti ezt? 

V�lem�nyez�s a Halotti Besz�d-r�l:

            „A Halotti Besz�dnek, els� fennmaradt �sszef�gg� nyelveml�k�nknek els� r�sze meglep�en fejlett sz�veg, pedig 1200 k�r�l, teh�t Anonymus Geszt�j�val egy id�ben keletkezett.  A hal�llal val� fenyeget�st szinte k�lt�i nyelv fordulattal, ugyanannak a sz�t�nek h�romszori megism�tl�s�vel fejezi ki:  Hal�lnak hal�l�val halsz.  Mindez a korabeli magyar nyelv viszonylagos fejletts�g�re vall, annak erej�t, t�m�rs�g�t bizony�tja.  A temet�si besz�d kev�sb� idegenszer�, latinos, mint a legt�bb r�gi sz�veg�nk.  Ez bizony�ra annak k�sz�nhet�, hogy els� le�r�ja nem tartotta szem el�tt a latin eredetit.  Eml�kezetb�l, „fejb�l” jegyezte le a sokszor elmondott latin besz�d szabad ford�t�s�t, �s �gy jobban tudott szabadulni a latin sz�veg hat�s�t�l.” (Dr. Mih�ly Ferenc) 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s