Th�ry J�zsef a 19. sz�zad v�g�n csokorba szedte a magyar �sk�lt�szetre vonatkoz� korai feljegyz�seket, hogy ezzel is bizony�tsa: �seink m�r fejlett m�velts�ggel rendelkeztek �s nem m�sokt�l csipegett�k �ssze legszebb k�ltem�nyeink t�ma- �s dallamvil�g�t. A h�res magyar turkol�gus a t�rk n�pekkel val� �kes bizony�t�k�t l�tta a r�gi magyar n�pk�lt�sekben.

Korai eml�kek

Th�ry a magyar �nekkel kapcsolatos els� h�rad�st a 7. sz�zad legelej�re helyezi, amikor egy biz�nci szerz�, Theophylactos Simocatta a k�vetkez� feljegyz�st k�sz�tette: „A turkok rendk�v�l tisztelik a t�zet, tisztelik a leveg�t �s a vizet, a f�ldnek �nekeket zengnek.” A magyar turkol�gus ezt a magyar �sk�lt�szet els� �r�sos eml�t�s�nek v�lte, amely nem m�s, mint a pog�ny-kori vall�sos k�lt�szet egyik megnyilv�nul�sa. �seink, a t�ltos szertart�sok alatt �ldoztak az �gnek �s a F�ldnek, valamint a helyi szellemeknek. Az�ta ismertt� v�ltak a k�nai kr�nik�kban feljegyzett hun dalsz�vegek, s�t a Tarim-medenc�b�l el�ker�lt szaka sz�vegek �seink p�ratlan m�v�szet�re vil�g�tottak r�.

A k�vetkez� fontos eml�ket Anonymus geszt�ja hagyta r�nk. A jeles magyar �r�stud� a magyarok bej�vetele kapcs�n a 46. fejezetben meg�r�k�tette, hogyan vett�k birtokba �rp�d�k Attila v�ros�t. �ll�t�lag annyira meg�r�ltek, hogy megtal�lt�k dics� �s�k f�v�ros�t, hogy h�sz napon �t vigadoztak. A geszta a k�vetkez�k�pen foglalta �ssze az ott zajl� esem�nysort: „Ott lakom�ztak mindennap nagy v�gan Attila kir�ly palot�j�ban, egym�s mellett �lve. Mind ott sz�ltak sz�pen �sszezengve a kobzok meg a s�pok a reg�s�k valamennyi �nek�vel egy�tt.”

Szent Istv�n sirat�sa

A magyar t�rt�net�r�s �gy �ll�tja be Szent Istv�n kor�t, mintha az v�zv�laszt� lett volna a magyars�g t�rt�net�ben. Ezzel szemben k�z�pkori kr�nik�ink teljesen m�s k�pet festenek els� kereszt�ny kir�lyunk kor�r�l. Tudni v�lt�k, hogy Szent Istv�nt pog�ny szok�s szerint b�cs�ztatt�k el. A K�pes Kr�nika �rtes�l�se alapj�n eg�sz Hung�ri�ban gy�szba borult, a jokul�torok, vagyis a kobzos vagy heged�s �nekmond�k nem zen�ltek �s az eg�sz n�p, gazdagok �s szeg�nyek h�rom �vig siratt�k a nagy kir�lyt.

Th�ry hozz�teszi, hogy minden bizonnyal �si sirat�kkal vettek v�gs� b�cs�t �s felsorolt�k a kir�ly dics� tetteit. Ehhez hasonl� m�ly gy�szt tal�n csak Attila kir�ly hal�lakor �ltek �t �seink.

Igricek �s jokul�torok

Felmer�lhet a k�rd�s, hogyan h�vt�k �si �nekmond�inkat �s a zen�szeket. A Magyar N�prajzi Lexikon szerint �rp�d-h�zi kir�lyainknak hivatalos �nekmond�i z igricek voltak, akik a kir�lyi udvarok megbecs�lt tagjai voltak. A jokul�torok pedig olyan �nekesek voltak, akik dalukat hangszerrel k�s�rt�k.

Val�sz�n�leg valamely h�ros hangszerrel k�s�rt�k a dics� �nekeket, ez lehetett koboz vagy ak�r heged�, hasonl�an �neklik h�si �nekeket ma is a k�z�p-�zsiai dalnokok. A jokul�torokat is birtokadom�nyban r�szes�tett�k uralkod�ink. III. Endre kir�lyunk 1292-ben kiadott oklevele p�ld�ul arr�l rendelkezik, hogy egy, kor�bban a heged�s�k birtok�ban l�v� telek, melyet Igrihnek h�vtak, ker�lj�n Doroszl� mester tulajdon�ba. Elk�pzelhet�, hogy a kor�bban igricek �ltal lakott birtok el�bb a zen�szek� lett. Nem kiz�rt, hogy a k�tf�le dalnoki c�m a 13. sz�zad v�g�re m�r �sszemos�dott.

Egyh�zi v�lem�nyek

A 11. sz�zad els� fel�ben az idegen sz�rmaz�s� Szent Gell�rt csod�lattal hallgatta a magyar n�pdalokat. Legend�ja besz�mol arr�l, hogy a szent �let� p�sp�kre milyen nagy hat�st gyakorolt egy k�zelben dolgoz� n� �neke. Gell�rt nem tudott tov�bb olvasni, hanem �nk�nt a dallamra figyelt. K�s�r�j�nek a k�vetkez�t mondta „Boldog az az asszony, ki m�s hatalma al� v�ttetve, tartoz� szolg�lat�t �ly �desdeden, morg�s n�lk�l, v�gan teljes�ti.”

A r�gi magyar n�pdal nemcsak a szentet ihlette meg, hanem az eg�sz kereszt�ny egyh�zat, val�sz�n�leg a vid�ki egyszer� pl�b�nosok j�l ismert�k �s dalolhatt�k az �si magyar n�pdalokat. Ezt azonban az egyh�zi vezet�k nem n�zt�k j� szemmel �s 1279-ben, a budai zsinaton megtiltott�k, hogy hist�ri�s �nekeket, heged�s�ket hallgassanak.

OB

barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s