F�ra r�ttak

A hun �r�ks�get lekicsinyl� nyugati kutat�k legt�bbsz�r a k�nai kr�nik�k azon feljegyz�seire hivatkozva tagadt�k a hun �r�s l�tez�s�t, ahol a kr�nik�sok arr�l �rtekeztek, hogy a hunoknak �s a vel�k rokon top�knak nincs �r�suk, hanem f�ra jeleket r�nak. Ezt a mondatot sokan �gy �rtelmezt�k, hogy �seink nem is ismert�k az �r�st. A fenti feljegyz�sek azonban nem arr�l sz�lak, hogy �seink egy�ltal�n nem tudtak �rni, hanem ink�bb arr�l, hogy nem a k�naiakhoz hasonl� jelrendszert haszn�ltak, valamint nem pap�rra �rtak, hanem f�ra r�tt�k mondand�jukat.

Az els� leletek

M�r a mong�liai t�rk rov�sjeleket megfejt� d�n Thomsen �gy v�lte, hogy a t�rk rov�s el�zm�nyei a hun korba vezetnek. A kutat� a k�nai Si Csi, vagyis a T�rt�neti feljegyz�sek nev�, Kr. e. 2. sz�zadban keletkezett kr�nik�ra hivatkozva �gy v�lte, hogy a nagy hun f�kir�ly, Maodun (B�tor) falapokra v�sett rov�sjeles �zenetet k�ld�tt a k�nai udvarba. Az elm�let sok�ig nem kapott visszhangot nyugaton.  Thomsen elm�let�t k�s�bb a bels�-�zsiai r�g�szeti leletek igazolt�k. A 20. sz�zad els� fel�ben megindul� hun r�g�szeti �sat�sok sor�n b�mulatos leletek ker�ltek el�. 1924-ben Kozlov �szak-Mong�li�ban hatalmas hun fejedelmi kurg�nokat t�rt fel �s a leletek egy r�sz�n –sisakokon, cs�sz�ken - r�vid rov�sjelek szerepeltek. A k�zel kilencven �v alatt a hun s�rokb�l el�ker�lt r�vid rov�sjeleket a mongol, t�r�k, kazak kutat�k �sszevetett�k a t�rk rov�sjelekkel �s meg�llap�tott�k, hogy 14 jel megegyezik.

Szogd vagy hun?

1932-ben a Talasz-v�lgyben, Kazahszt�n �s Kirgizia hat�r�n k�r�lbel�l harminc rov�sfeliratra bukkantak. A kutat�k megpr�b�ltak v�laszt adni, hogy az �korb�l sz�rmaz� kincsek vajon mely n�phez tartoztak? Mivel a t�rs�gben az ir�ni n�pekhez sorolt, val�j�ban szk�ta-faj� szak�k �s szogdok jelent�keny szerepet j�tszottak, hozz�juk kapcsolt�k az �r�s megalkot�s�t. Egyes orosz kutat�k a 20. sz�zad els� fel�ben �tl�tt�k ki azt az elm�letet, miszerint a rov�sjelek az ar�mi �r�s alapj�n k�sz�ltek, majd a szogdok terjesztett�k el keleti ir�nyba. Val�j�ban, ahogyan a hun r�g�szeti felt�r�sokb�l nyilv�nval�v� v�lt, a rov�st nagyj�b�l egy id�ben alkalmazt�k a k�z�p-�zsiai szk�ta n�pek, valamint a bels�-�zsiai hunok. Nem az ar�mi alapj�n alkott�k meg �r�srendszer�ket, hanem a rov�s v�lhet�en a sztyepp�n m�r �sid�k �ta haszn�lt nemzets�gi jelekb�l, tamg�kb�l fejl�d�tt ki. A t�rk�k el�tt a hunokkal rokon tabgacsok is azt haszn�lhatt�k az �szak-k�nai ter�letek kancell�ri�n, melyet csak 425-ben cser�ltek le egy �j �r�sra.  

 
OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s