A horv�t-magyar ellens�gesked�s nem volt jellemz� az elm�lt �vezred sor�n. Horv�torsz�g a magyar kir�lys�g, pontosabban a magyar korona orsz�gai k�z� tartozott, de auton�m m�don korm�nyozta mag�t, perszon�luni�ban Magyarorsz�ggal. A k�t, �n�ll� nemess�ggel rendelkez� K�rp�t-medencei nemzet v�llvetve k�zd�tt a t�r�k�k ellen �vsz�zadokon kereszt�l. A k�t orsz�g egyar�nt h�sk�nt tiszteli a k�t Zr�nyi Mikl�st, s a Frangep�n (horv�tul: Frankopan) csal�d is be�rta a nev�t a magyar �s a horv�t t�rt�nelemk�nyvekbe.

A XIX. sz�zadban, az �ledez� nacionalizmusok kor�ban azonban sz�tv�lni l�tszott a k�t nemzet �tja. Magyarorsz�gon a polg�ri forradalom 1848 m�rcius�ban er�teljes f�ggetlens�gi t�rekv�sekkel p�rosult, amit a horv�tok gyanakodva szeml�ltek. Kezdetben csak figyeltek, de n�h�ny h�nap m�lva szervezkedni kezdtek, s ennek a mozgalomnak az �l�re Jellasics horv�t b�n �llt. Jellasics a Batthy�ny-korm�ny egyik f� ellens�g�nek sz�m�tott, �s a b�csi udvar folyamatosan bujtogatta a d�lszl�v t�bornokot.

A magyar korm�ny kompromisszumra k�sz�lt, �s 1848 augusztus�ban k�s�rletet tett arra, hogy elh�r�tsa a k�sz�l�d� horv�t t�mad�st, amelyr�l Batthy�ny�k is tudom�st szereztek. A magyar kabinet ez�rt augusztus 27-�n olyan nyilatkozatot tett, hogy hajland� elismerni Horv�torsz�g f�ggetlens�g�t, az orsz�g teljes elszakad�s�t is. Batthy�ny, a korm�nyf� m�g aznap a „haza b�lcs�t”, De�k Ferenc igazs�g�gyi minisztert k�ldte B�csbe azzal az utas�t�ssal, hogy Magyarorsz�g k�sz elismerni Jellasics b�ns�g�t �s Horv�torsz�g elszakad�s�t, ha B�cs visszatartja Jellasicsot.

De�k k�ldet�se azonban nem j�rt sikerrel: a b�csi udvar ekkor m�r a harct�ren szerette volna eld�nteni a k�zdelmet, nem a t�rgyal�asztaln�l, �gy nem is fogadt�k a minisztert. B�cs viselked�s�re �s reakci�j�ra magyar�zat, hogy augusztusban levert�k a pr�gai felkel�st, �s az olasz szabads�gmozgalom is hanyatl�ban volt, a Habsburgok teh�t joggal hihett�k, hogy a magyarokkal is k�nnyen elb�nnak. A nemzetk�zi er�viszonyok nem kedveztek teh�t a magyar f�ggetlens�gi t�rekv�seknek, �s Jellasics tov�bb folytatta provok�ci�it.

�gy p�ld�ul 1848. augusztus 31-�n Jellasics bevonult Fium�ba, �s megsz�llta a v�rost. A magyar hader� ezt kezdetben t�tlen�l szeml�lte. Szeptember 10-�n lemondott az els� felel�s magyar korm�ny, �s ezen a napon gr�f Teleki �d�m, a dun�nt�li sereg �j parancsnoka a Dr�v�t�l, a horv�t hat�rt�l Keszthelyig vonult vissza, mert nem akart a b�nnal csat�roz�sokba keveredni.

P�kozdi csatajelenet egykor� metszeten (forr�s: �j K�pes T�rt�nelem)

Szeptember 11-�n �gy Jellasics gond n�lk�l �tl�pte a Dr�v�t, �s megindult a f�v�ros ellen. A t�mad�s h�r�re lemondott Batthy�ny, aki egy�ttal egy �j korm�ny �ssze�ll�t�s�n f�radozott, �s n�pfelkel�st hirdetett a Dun�nt�lon. Szeptember 15-�n Batthy�ny a k�pvisel�h�z el� t�rta Teleki �rul�s�t, �s javasolta, hogy Istv�n n�dor vegye �t a hatalmat. Ezt a t�rv�nyhoz�s j�v� is hagyta, de a n�dor mell� v�lasztott egy hattag� bizotts�got. Ez lett a k�s�bbi Honv�delmi Bizottm�ny, amelynek �l�re ker�lve fokozatosan Kossuth vette �t a hatalmat Magyarorsz�gon. M�snap Batthy�ny ism�t lemondott a minisztereln�ks�gr�l, �s ekkor v�lasztott�k be Kossuthot �s Ny�ry P�lt a bizottm�nyba.

Miut�n a b�csi udvar figyelmeztette a n�dort, hogy ne �lljon ellen Jellasicsnak, Istv�n f�herceg, a Habsburg csal�d tagja szeptember 22-�n elhagyta Magyarorsz�got.

K�t nap m�lva Kossuth toborz��tra indult az Alf�ldre, de szeptember 26-�n m�r Jellasics bevonult Sz�kesfeh�rv�rra. Magyar oldalon �jabb zavart keltett, hogy szeptember 25-�n B�csben gr�f Lamberg Ferenc alt�bornagyot nevezt�k ki a hadsereg f�parancsnok�v�. Szeptember 27-�n a magyar k�pvisel�h�z Kossuth javaslat�ra �rv�nytelen�tette Lamberg kinevez�s�t, a sereget pedig ellen�ll�sra sz�l�totta fel Jellasiccsal szemben. A pesti n�p szeptember 28-�n a haj�h�don meg�lte Lamberget, ezzel a liber�lis nemess�get is k�sz helyzet el� �ll�tva.

Szeptember 28-�n, egy nappal a sorsd�nt� �sszecsap�s el�tt a magyar orsz�ggy�l�s k�ld�ttei �rkeztek a p�kozdi t�borba, ahol a sereget biztatt�k az �tk�zet megv�v�s�ra. M�snap, szeptember 29-�n P�kozd �s Sukor� k�z�tt meg�tk�z�tt Jellasiccsal a honv�dsereg, �s gy�zelmet aratott a b�n felett. Jellasics ekkor h�romnapos fegyversz�netet k�rt, amelyet M�ga alt�bornagy, a magyar sereg vez�re meg is adott. Jellasics ekkor a menek�l�st v�lasztotta. Miut�n a n�pfelkel�k a horv�torsz�gi vissza�t lehet�s�g�t elv�gt�k el�le, Kom�rom v�ra pedig Klapka Gy�rgy els� komolyabb (akkor m�g ink�bb katonadiplom�ciainak min�s�thet�) k�ldet�se hat�s�ra a magyarok mell� �llt, ez�rt Jellasics okt�ber elsej�n k�nytelen volt B�csig h�tr�lni. Okt�ber harmadik�t�l kezdte csak meg az �ld�z�s�t M�ga, de akkor sem l�pett fel t�mad�lag, mert Jellasicsot a b�csi udvar okt�ber negyedik�n a magyarorsz�gi hadak f�parancsnok�v� nevezte ki.

A p�kozdi csata �gy a magyar honv�dsereg egyik legf�nyesebb diadala lett ugyan, de a politikusok �s a hadvez�rek k�ptelenek voltak kihaszn�lni az ebb�l ad�d� t�rt�nelmi lehet�s�geket. B�csben ugyan p�r nap m�lva forradalom t�rt ki, de a magyar sereg k�s�n reag�lt, �s amikor a forradalmi megmozdul�s t�mogat�s�ra indult, akkor m�r k�s� volt: okt�ber 30-�n Schwechatn�l veres�get szenvedett. Ezut�n m�g k�zel egy �vig folyt a k�zdelem a reakci� �s a forradalmi er�k k�z�tt, v�g�l azonban a Szent Sz�vets�g kereteit nem tudta a gyenge Magyarorsz�g sz�tt�rni: az osztr�k �s az orosz seregek 1849-ben levert�k a szabads�gharcot.

T�rt�nelemport�l