A fegyverlet�tel

1849. augusztus 10-�n minisztertan�csi megbesz�l�sre h�vt�k az Aradon t�boroz� G�rgeyt, aki akkor m�g nem volt a magyar hadak f�vez�re. Kossuth �s G�rgey k�zt d�nt� megbesz�l�s zajlott, mik�zben Temesv�r alatt Dembinszky �s Bem d�nt� csat�t v�vtak az osztr�k f�sereggel. A csat�t elvesztett�k.

1849. augusztus 11-�n Aradon k�t ki�ltv�nyt tettek k�zszeml�re. Az egyikben Kossuth Lajos tudatta a nemzettel, hogy a nemzet �let�nek megment�se egyed�l a hadsereg f�vez�r�t�l, G�rgeyt�l v�rhat�, akinek a korm�ny �tadta a legf�bb polg�ri �s katonai hatalmat. „Az igazs�g �s a kegyelem istene legyen a nemzettel!”-fejez�dik be Kossuth ki�ltv�nya. A m�sik hirdetm�nyben G�rgey tudatta mindenkivel, hogy a korm�ny lemondott, �s minden hatalom az � kez�ben �sszpontosul. Augusztus 12-�n m�r egyeztet�sek folytak Vil�goson a Bohus kast�lyban a c�ri hadi k�vettel a felt�tel n�lk�li fegyverlet�telr�l, a fegyverlet�telt G�rgey k�z�lte a t�bor tisztjeivel is.

M�snap 1849. augusztus 13-�n G�rgey t�borkar�val R�digerhez indult, hogy t�j�koztassa a felt�tel n�lk�li fegyverlet�tel elfogad�s�r�l. M�r naplemente volt, amikor R�diger meg�rkezett a k�t harcvonalba f�l�ll�tott sereghez. Ellentmond�s nem lehetett. A gyalogs�g g�l�kba rakta fegyvereit, a husz�rok lesz�lltak lovaikr�l, az �gy�k leg�nys�g n�lk�l egym�s mellett sorakoztak. Az annyi k�zdelmet, veres�get �s gy�zelmet l�tott „M�ria-z�szl�k” a lefegyverzett magyar csapatok el�tt a f�ld�n hevertek.

Ett�l a pillanatt�l kezdve a magyar f�sereg nem volt t�bb�, foglyok lettek. A lefegyverzett leg�nys�get a sz�mukra kijel�lt t�borba k�s�rt�k. G�rgeyt 13-�n a kisjenei orosz f�hadisz�ll�sra k�s�rt�k, ide �rkeztek meg m�snap a tisztek is. Innen – a terv szerint -15-�n Nagyv�radra, Paskievics orosz f�vez�r f�hadisz�ll�s�ra kellett volna �rkezni�k. G�rgeyt oda is k�s�rt�k, a tiszteket azonban Nagy-Szalont�r�l Sarkadra, majd B�k�s-Gyul�ra k�s�rt�k, �s az �sszes tisztet �tadt�k az osztr�koknak. G�rgey p�ld�j�t – m�s v�laszt�s nem l�v�n - el�bb-ut�bb k�vette a t�bbi hadtestparancsnok is. Damjanich is f�lt�tel n�lk�l f�ladta az aradi v�rat a muszk�knak, akik kiszolg�ltatt�k �ket az osztr�koknak.

A bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�r� fegyverlet�tel az eg�sz nemzetet megr�zta.

Utols� napok az aradi v�rban

A vil�gosi fegyverlet�tellel meghalt a szabads�gharcunk. Gyul�r�l m�r a hatalmas gy�szmenet indult, amikor a tiszteket az osztr�kokhoz vitt�k, hogy �tadj�k nekik. Aradon pedig m�r megt�rt�nt a nagy temetkez�s.

Az aradi v�r Arad v�ros�t�l keletre a Maros foly� bal partj�n ter�l el. H�rom oldalr�l a foly� kanyarulata �vezi. Akkoriban Magyarorsz�g egyik leger�sebb v�ra volt. A v�r d�li oldal�n l�v� kazamat�kba a vil�gosi fegyverlet�tel ut�n t�bb sz�z foglyot b�rt�n�ztek be, k�z�l�k sokan rabs�gukat is itt t�lt�tt�k le. Sok el�t�lt, vagy kegyelmet kapott hal�lra�t�lt, Kufsteinben �s m�s cs�sz�ri b�rt�nben raboskodott.

A 13 t�bornok a v�r k�zep�n tal�lhat� n�gysz�gletes emeletes �p�letbe, a f��rh�z n�gysz�gbe ker�lt. Ezzel szemben volt a v�r- �s t�rparancsnoks�g, innen 50 l�p�snyire a templom.

Mindegyik�ket k�l�n szob�ban helyezt�k el. A hatl�p�snyi hossz� deszka padl�zat� szob�kban t�bori �gy, egy sz�k, egy fi�kos asztal (melyen ettek), egy kis asztal, melyen mosd�t�l s egy kancs� v�z �llott, valamint egy t�k�r volt. Szolg�latukra �t megb�zhat� k�zleg�nyt rendeltek ki, akiknek k�teless�g�k volt mindenr�l jelent�st tenni a f�porkol�bnak, amit nekik a t�bornokok esetleg mondtak.

A t�bornokokat a hadb�r�s�g szeptember 21-�n �s 26-�n hallgatta ki, ahol p�ld�s m�lt�s�ggal viselkedtek. Ernst hadb�r�s�gi eln�k p�ld�s b�ntet�st �g�rt, mivel a cs�sz�rhoz h�tlenek lettek. Mindk�t napon �t�letet hoztak.

21-�n: Kiss Ern�t goly�ra, V�csey K�roly gr�fot akaszt�f�ra �t�lt�k. 26-�n a t�bbiek f�l�tt �t�lkeztek. Schweidel J�zsef kiv�tel�vel mindenkit akaszt�f�ra �t�ltek. Mind a 13 t�bornokot fels�g�rul�s�rt �t�lt�k el. A Haynauhoz eljuttatott kegyelmi k�rv�nyeket elutas�tott�k. Mind�ssze annyi v�ltoz�s t�rt�nt, hogy kegyelemb�l Dessewffy Aristid �s L�z�r Vilmos hal�los �t�let�t goly� �ltalira v�ltoztatt�k.

1849. okt�ber 5-�n 9 �rakor a Haynau �ltal meger�s�tett hadb�r�s�g �t�letet felolvast�k. Az el�t�ltek mell� lelk�szeket rendeltek, �s a v�rban rendk�v�li int�zked�sek l�ptek �letbe. Teljes k�szenl�tet, kij�r�si tilalmat, megkett�z�tt �rs�get rendeltek el. A m�snap v�grehajtand� hal�los �t�letekhez negyed 6 �r�ra a Wocher-z�szl�aljat rendelt�k ki. A v�rban m�g a hely�rs�g is abban a hiszemben volt, hogy mind�ssze k�t szem�lyt fognak kiv�gezni. Ennyi gyilkoss�gra senki sem gondolt, arr�l csak a hadb�r�k tudtak.

Okt�ber 5-�n d�lut�n 2 �rakor a minorita aty�k megjelentek a v�rban, �s az el�t�ltekhez vezett�k �ket. Kiv�tel n�lk�l valamennyien lev�l�r�ssal foglalkoztak, hogy utols� b�cs�t vegyenek szeretteikt�l. A szob�kban k�t �r volt, az asztalokon k�t-k�t �g� gyertya k�z�tt fesz�let adott n�ma, k�s�rteties, �nnep�lyes l�gk�rt a s�t�t b�rt�nszob�knak. Damjanich kiv�tel�vel – akinek l�bt�r�se ezt nem tette lehet�v� – mindenki t�bori �gy�r�l felugorva, az ajt�ban fogadta a lelk�szeket, akikkel t�bb �rai bar�ts�gos besz�lget�st folytattak.

Damjanich J�nos t�bornok els� k�rd�se Kossuthtal volt kapcsolatos, de a pap nem tudott r� v�laszt adni. „Csak legal�bb �t �vja meg Isten a mi sorsunkt�l, �gy legal�bb m�g marad n�mi rem�ny, hogy haz�nknak m�g egyszer f�lvirrad!” „El vagyok k�sz�lve, lelkem tiszta s az Isten a tan�m, hogy amit tettem, nem magam�rt, hanem mint becs�letes patri�ta a haz��rt s mindny�junk�rt tettem. Elvak�tottak, megcsaltak benneteket. Bocs�ssa meg nektek az Isten!” Nemsok�ra �t is megl�togatt�k a minorit�k, akiket lelkes�lten fogadott, Kossuthr�l, Klapk�r�l, Bemr�l �s a haza sors�r�l besz�lgettek egyfolyt�ban.

Nagy-S�ndor J�zsef t�bornok l�ngol� gy�l�lettel nyilatkozott G�rgey elj�r�s�r�l �s az osztr�kokr�l. „Eleget figyelmeztettem Kossuthot, f�jdalom � nem hitt nekem, m�g ideje volt…”

Leiningen-Westerburg K�roly gr�f, t�bornok szeretett feles�g�r�l, rokonair�l besz�lgetett a lelk�sszel, �s n�met�l a k�vetkez�t is mondta: „Sz�zszor ink�bb a csat�ban elesni, mint egy percig osztr�k fogolynak lenni!”

V�csey K�roly gr�f, t�bornok im�dott feles�g�r�l �s eg�szs�gi �llapot�r�l besz�lgetett t�bbnyire, �s megjegyezte: ”hogy ink�bb meghalni akarok, mint e helyen egy esztendeig �lni”.

L�z�r Vilmos t�bornok is gy�ng�den, szeretettel legink�bb feles�g�r�l �s gyermekeir�l besz�lgetett, �s t�bb t�bornok-t�rsa fel�l tudakoz�dott.

Lahner Gy�rgy �s P�ltenberg Ern� t�bornokok utols� gondolatai a csal�djukhoz sz�ltak.

Kn�zich K�roly t�bornok volt tal�n a legkomorabb, alig sz�lt. Im�dkozott.

T�r�k Ign�cz t�bornok saj�t, v�rer�d�tm�nyekr�l sz�l� munk�j�t olvasta n�met�l. A lelki aty�t�l Kom�rom sorsa fel�l �rdekl�d�tt. De mivel a minorita-atya nem tudta, hogy el�z� nap m�r letett�k a fegyvert, csak annyit mondott, hogy �k is letenni k�sz�lnek a fegyvert. T�r�k Ign�cz fels�hajtott, �s megjegyezte:”H�t hi�ba er�s�tettem meg �gy!”

Kiss Ern� t�bornok volt a legkev�sb� nyomott hangulatban. Utols� k�v�ns�gai k�zt az szerepelt, hogy „csak legal�bb egy csat�ban vez�nyelhetne m�g...” � is Kossuth sors�r�l tudakoz�dott.

Schweidel J�zsef t�bornok k�nnyezve, �lel�ssel fogadta Bard�cz-aty�t. Elmondta, mint rendel� a b�csi f�haditan�cs Bud�ra, hogy harcoljon Jellassich serege ellen. Pesten letette az esk�t a magyar korm�nyra katon�ival egy�tt, �s mint igaz, h�, magyar hazafi harcolt az esk�j�hez �s a magyar nemzethez h�ven. �rtatlannak tartotta mag�t. Aggodalommal t�lt�tte le, hogy fia, aki kapit�nyk�nt harcolt, szint�n az � sors�ra jut majd, �s �gy feles�g�nek �s gyermekeinek nem marad t�masza. Fia t�le nem messze volt beb�rt�n�zve, de nem kapott enged�lyt, hogy elb�cs�zhasson t�le. N�la l�v� p�nz�t – miut�n a pap az �r�ket kik�ldte - �tadta a papnak, aki azt a k�s�bbiekben eljuttatta a csal�dj�nak.

Aulich Lajos t�bornok a gyertyal�ng mellett Horatiust olvasott. Hallgatag volt, �t�let�vel nem foglalkozott. Amikor lelk�sz-vend�g�t meg akarta k�n�lni szivarral, l�tta, hogy mind�ssze egy szivarja maradt. „Sajn�lom, ezzel meg nem k�n�lhatom, kell a reggeli �tra.”

M�r d�lut�n 5 �ra volt, amikor a lelk�szek elv�gezt�k a lelki gyakorlatokat. Mindannyian �h�tattal im�dkoztak, �s arra k�rt�k a papokat, hogy m�snap reggel amennyire lehets�ges kor�n j�jjenek. A papok Howiger v�rparancsnokn�l jelentkeztek, aki frivol hangon �rdekl�d�tt, a „pacienseikr�l”, majd tr�f�lkozva megjegyezte, m�r csak egy alkalom van h�tra.

Ezt k�vet�en Damjanich, Lahner, �s V�csey t�bornokok feles�geinek megengedt�k, hogy f�rjeiket megl�togathass�k. Ekkor tudt�k meg a szerencs�tlen asszonyok, hogy utolj�ra l�thatj�k f�rjeiket, mert m�snap kiv�gzik �ket.

(Folytatjuk)

Orb�n �va
barik�d.hu