A hullad�kot a sutba v�g� �rt�kes videointerj� a v�g�n. (Sz�ntait�l egy�bk�nt rettegnek a s�t�t er�k, s miut�n vit�ba sz�llni k�ptelenek az empirikus m�velts�g� �s rendk�v�l prec�z tud�ssal, agyonhallgatj�k, tud�st�rsaival egyetemben. Vagy feljelentik �s beperelik, ami�rt Pap G�borral k�z�sen "volt k�pe" �jra kiadni reprintben a nemzet�nk kincs�t k�pez� K�pes Kr�nik�t, az eredeti latin mellett kieg�sz�tve magyar �s angol ford�t�ssal!, szakmai magyar�zatokkal �s k�t tanulm�nnyal. A pert azonban a komcsik cs�fosan elvesztett�k, r�szletek itt)

Feh�r M�ty�s Jen� domonkos rendi t�rt�n�sz, k�s�bb emigr�ci�ban �l� �r�, az �ltala leford�tott 12-13. sz�zadi inkviz�ci�s jegyz�k�nyvek alapj�n jut arra a meggy�z�d�sre, hogy a magyarok �seinek hitvil�g�ban is a legnagyobb �nnep a kar�csony volt, m�r j�val J�zus sz�let�se el�tt, �s ennek az �nnepnek a jelleg�re a kar�csony sz� utal, amely kerecsens�lymot jelent.

Hivatalos "nyelv�szeink", akik nagy igyekezettel bizonygatj�k, hogy minden szavunkat m�sokt�l vett�nk �t, a kar�csony sz�t ismeretlen vagy szl�v eredet�nek hat�rozz�k meg, A Magyar Nyelv T�rt�neti �s Etimol�giai Sz�t�r�b�l (r�viden TESZ, Akad�miai Kiad� 1970), amely n�gy vaskos k�tetb�l �ll, megtudhatjuk, hogy a kar�csony sz� szl�v eredet�, a kerecsen pedig �orosz, ami ugyanaz. A kerecsenn�l m�g ezt olvashatjuk: "a szl�v sz� hangalakja a kerecsennek, illet�leg a kab�c�nak a hangj�t ut�nozza." A madar�szok �s rovar�szok hely�ben tiltakoztam volna, b�r sz�rnya mindkett�nek van. A Magyar �rtelmez� K�zisz�t�r (Akad�miai Kiad� Budapest – 1975, 1985) megism�tli a TESZ szl�v – �orosz meghat�roz�s�t.

Halasy-Nagy Endre szerint kar�csony szavunk a Kara asszony – s�t�t asszony, fekete asszony – sz��sszet�telb�l sz�rmazik, amely az �v legs�t�tebb napj�ra utal. A t�li napfordul� �seink �let�ben is jelent�s �nnep volt, �sszegy�ltek, magukkal hozva a Nap madarakat, a kerecsens�lymokat. Ekkor r�ptett�k fel �ket el�sz�r a leveg�be, a t�ltosok �ld�sa ut�n. Ezt nevezt�k kerecseny �nnepnek, amelyet k�s�bb betiltottak a t�ltos vall�ssal egy�tt.

"A Kar�csony �nnepe az �si hitvil�g legnagyobb napjai k�z� tartozott, �pp�gy mint a kereszt�nys�gn�l az ige megtestes�l�s�nek... megeml�kez�se. A t�ltos perek folyam�n sokszor felbukkan a vallat� k�rd�s a pog�ny magyars�g �nnepeire vonatkoz�lag, sokszor pedig a tan�vallom�sok egy-egy elejtett mondata vil�g�t r� a Kar�csony fogalm�ra... �gy vallotta 1245-ben Dala fia Undo per�ben Rufus segesv�ri polg�r: Krisztus sz�let�se �nnep�n a r�gi magyarok a s�lyom �nnep�t tartj�k. Obol v�rjobb�gy szavai szerint pedig: Ekkor (Kar�csonyr�l van sz�) a s�lymokat vad�szatra eresztik �s sok n�p viszi oda madarait, amiket a t�ltosok meg�ldanak... Kisszer Mih�ly szerint: A r�gihit�ek Urunk sz�let�se napj�n tartj�k a s�lyom �nnep�t... �gota �zvegy Ithe t�ltosr�l vallja a k�vetkez�ket: Amikor Kar�csonykor a fiatals�g az els� �j s�lymokat felrepteti, szokott �nekelni �s buzd�tani azt ifj�s�got, hogy ezeket a dolgokat soha eml�kezet�b�l kiveszni ne hagyja... Boksa t�ltos v�delm�re felsorakozott tan�k egyike, egy bizonyos Kozma a k�vetkez�ket mondja: A solym�rok �nnep�n, amelyet r�gi nyelven Kar�csonynak neveznek." (Jegyz�k�nyv r�szletek Feh�r M�ty�s Jen� K�z�pkori magyar inkviz�ci� c�m� k�nyv�b�l.)

 

R�kay F�l�p - Kuruc.info - Friedrich Kl�ra-Szak�cs G�bor - Echo Tv  nyom�n