– Arra k�rt�k, v�zolja, mire jutottak j� t�z �v ut�n a szakemberek? T�rt�nt-e v�ltoz�s a nyelv�szek �ll�spontj�ban?

– 1995-ben el�gg� korl�tozott volt a publik�ci�s lehetõs�g, Magyarorsz�gon p�ld�ul nagyon kevesen vettek tudom�st arr�l, mirõl �rtekeztem val�j�ban. A vil�gh�l�n terjedt egy tanulm�nyom, amibõl k�vetkeztet�seket vontak le, �s amibõl t�j�koz�dtak a v�lem�nyemrõl a finnugor nyelv�szettel kapcsolatban. Magyarul A finnugor elm�let tarthatatlans�ga nyelv�szeti szempontb�l c�mû tanulm�nyomban foglaltam �ssze megl�t�saim: a finnugor nyelv�szet nem haszn�lja fel a magyar nyelv alapegys�geit – a gy�k�ket, �s emiatt nem hiteles. Nyelvrokons�gi t�m�ban ez kiss� bonyolultabb, mert �n soha nem javasoltam m�s rokonnyelveket. V�lem�nyem szerint elõsz�r fel kell t�rni a gy�krendszert, �s ha errõl eleget tudunk, akkor lesz�nk k�pesek a magyart m�s ragoz�nyelvekkel �sszehasonl�tani. A 19. sz�zadban kidolgozott gy�krendszer-kutat�st kellene folytatni, mert ezzel a kutat�ssal kor�ntsem vagyunk olyan szinten, hogy biztosat mondjunk a nyelvrokons�gr�l.

– Azt is mondhatn�nk, hogy a magyar nyelv egyed�l�ll�?

– Azt mondhatjuk, hogy a magyar nyelvnek õsnyelv-tulajdons�gai vannak. T�m�r �s egyszerû szerkezete van, az alapegys�geket nem lehetett k�lcs�n�zni m�s nyelvektõl, �s nem is fejlõdtek ki m�s szerkezetekbõl. A magyar nyelv ebbõl a szempontb�l egy „primigena” nyelv, nem val�sz�nû, hogy egy m�sikb�l fejlõd�tt ki. A finnugor nyelv�szet egyik sarokt�tele, hogy a magyar m�s õsnyelvekbõl fejlõd�tt ki, m�rpedig erre semmif�le bizony�t�k nincs, �s nem igazolj�k az elm�letet a magyar nyelvi szerkezetek.

– Sz�mszerûen is meghat�rozhat� a magyar nyelv sz�gy�k-k�szlete?

– A Czuczor–Fogarasi sz�t�r szerint 2000 sz�gy�k�t tartalmaz, kb. 150 k�pzõ, rag, jel vagy �sszetevõ rag l�tezik. Tudjuk, hogy ez a sz�t�r egy elsõ pr�b�lkoz�s, �s m�g l�teznek nyitott k�rd�sek, amelyek v�laszra v�rnak a nyelvtud�sokt�l.

– Kolozsv�ron az Erd�lyi M�zeum-Egyes�let Matematika-Informatika Szakoszt�ly�nak a Magyar Tudom�ny Napja tisztelet�re szervezett konferenci�j�n professzor �r Bolyai J�nos „a magyar mint t�k�letes nyelv”- rõl alkotott elm�let�t mutatta be. �sszecseng az �n v�leked�s�vel. M�r kor�bban is ismerte?

– Nem. Meglepet�semre 1999-ben fedeztem fel, hogy Bolyai is ezen az �ton j�rt. Akkor kezdtem tanulm�nyozni k�ziratait a Teleki T�k�ban, �s a kutat� koll�g�kkal egyeztetve, t�nyleg kider�lt, hogy az õ munk�ja ezen a ter�leten nagyon fontos volt. J�llehet, soha nem tette k�zz�, ma is k�zirat form�j�ban l�that�. Ezekbõl kider�l, hogy a matematikus Bolyai nagyon vil�gosan l�tta a magyar nyelv szerkezet�t, tudta, mit kell tenni, hogy egyetemes nyelvk�nt lehessen haszn�lni. Bolyai J�nos k�s�rlete egy t�k�letes, egyetemes nyelv megalkot�s�ra a magyar seg�ts�g�vel, a posteriori nyelvek kateg�ri�j�ba illik, �s megfelel Umberto Eco (1997) kiindul�si pontjainak a posteriori nyelveket illetõen. Javaslata Giuseppe Peano olasz matematikus Latino sine flexione-j�val (1903) is �sszehasonl�that�. Peano kigondolt egy leegyszerûs�tett latint, amit nemzetk�zi tudom�nyos jelent�sekben haszn�ltak volna, �s ami kiz�r�lag �rott nyelv volt. Az elk�pzel�s egy olyan sz�kincs volt, ami egy nagyon ismert term�szetes nyelv gy�kein alapul, �s szinte semmi nyelvtant nem tartalmaz. Ahogy a Latino sine flexione elhalt kital�l�j�nak, Pean�nak hal�l�val, �gy Bolyai javaslata a magyarr�l mint t�k�letes nyelvrõl, sajnos, soha nem �rt t�volabb a helyi k�nyvt�rn�l.

– Professzor �r mintegy feladatul szabta az erd�lyi tudom�nyos kutat�k sz�m�ra, hogy a mûszaki, ezen bel�l is az informatika nyelv�ben pr�b�lj�k meg a sz�gy�k�kre alapul� ford�t�st, magyarra val� �t�ltet�st haszn�lni.

– Sokf�le alkalmaz�s lehets�ges. A sz�gy�k�k fontos szerepet t�lthetnek be abban, hogy sz�vegfelismerõ, g�pies programok mûk�d�s�t fejleszteni lehessen. A gy�k�k tiszt�z�s�val azonban k�nnyû lenne az idegen szavakat informatikailag kezelni. Meg lehetne n�zni, hogy az idegen szavak statisztikailag milyen szerepet j�tszanak a mai magyar nyelvben, mennyire haszn�ljuk az alapsz�k�szletet, �s milyen m�rt�kben az idegen szavakat. A magyar nyelv legfõbb tulajdons�ga, hogy t�m�r �s egy�rtelmû, �s nagyon egyszerû egys�gekbõl tevõdik �ssze. Az sms-ben (Short Message Service – r�vid�zenet-szolg�ltat�s) p�ld�ul 134 karaktert lehet �tk�ldeni. N�zz�k meg, ugyanazt a sz�veget angolul �s magyarul, a magyar t�m�rebb, kevesebb sz�val lehet ugyanazt le�rni.

– Professzor �r Utrechtben sz�letett, hogy lett a magyar nyelv kutat�ja?

– Sz�leim ’56-os magyarok, a forradalom ut�n emigr�ltak Hollandi�ba. A csal�dban term�szetesen magyarul besz�lt�nk, a magyar kult�r�t �poltuk, �s a ’60-as �vektõl rendszeresen j�rtunk haza Magyarorsz�gra. Soha nem j�rtam magyar iskol�ba, mint szakk�pzett nyelv�sz foglalkoztam ezekkel a k�rd�sekkel. Kutat�k�nt n�ha bel�lrõl, n�ha k�v�lrõl n�zem a magyar nyelv�szeti kutat�sokat, �s ez�rt olyan dolgokat veszek �szre, amit nem venne �szre az, aki benne �l.

(Ol�h-G�l Elvira, Cs�ki H�rlap)