V�g�l a harmadik nagy t�rt�nelmi konfliktus a 14. sz�zad elej�t�l bontakozott ki a k�t civiliz�ci� k�z�tt, az oszm�n-t�r�k hatalom felemelked�s�vel p�rhuzamosan az ortodox egyh�z fennhat�s�ga al� tartoz� Balk�non, s ez a k�zdelem tev�dik majd �t a k�s�bbiekben a K�rp�t-medence ter�let�re. A t�r�k�k 1328-ban �thaj�ztak a Boszporuszon �s a Dardanell�kon, majd 1354-ben megkezdt�k a Balk�n-f�lsziget h�doltat�s�t.1389-ben Kosovo Polj�n�l (Rig�mez�) a szerb �llamra m�rtek v�gzetes csap�st, az 1396-ban, az eur�pai lovagok seregei felett aratott nik�polyi gy�zelem ut�n Bulg�ria sorsa is megpecs�tel�d�tt. A balk�ni n�pek sok�ig ellen�lltak ugyan, de a 15. sz�zad k�zep�re minden itteni �llam t�r�k uralom al� ker�lt t�bb mint 400 �vre. H�d�t�saira a t�r�k azzal tette fel a koron�t, hogy II. Mohamed (1451-81) szult�n uralkod�sa idej�n, 1453-ban elfoglalta az egykori Keletr�mai Birodalom f�v�ros�t, a t�bb mint ezer �ve bevehetetlen Biz�ncot. Az ostrom hadt�rt�neti �rdekess�ge, hogy strat�giai v�rostromn�l itt kaptak el�sz�r komolyabb haditechnikai szerepet a t�zfegyverek, els�sorban az �gy�k. II Mohamed politikai hitvall�sa a k�vetkez� volt: „Egy az Isten az �gben, egy fejedelem uralkodj�k a f�ld�n!” Ez a t�r�k szult�n indult meg verhetetlen, vil�gh�d�t� hadaival �s modern t�zfegyvereivel felszerelkezve Biz�nc bev�tele ut�n h�rom �vvel Magyarorsz�g elfoglal�s�ra.

 

A haz�nkra t�mad� t�r�k �rm�di�val szemben – k�s�bbiekben r�szletezend� okok miatt – a Hunyadi J�nos vezette n�h�ny d�lvid�ki z�szl�s�r �s v�rmegye band�riumaira, illetve Kapisztr�n kereszteseire h�rult a h�sies feladat: megv�deni Magyarorsz�got a h�doltat�st�l. Hunyadi m�g�tt 1456-ban m�r tekint�lyes hadvez�ri �s politikusi m�lt �llott. A csal�d eredete a mai napig nem tiszt�zott egy�rtelm�en. Kor�bban makacsul tartotta mag�t az a hagyom�ny, miszerint Hunyadi J�nos Zsigmond (1387-1437) kir�lyunknak Morzsinai Erzs�bet, erd�lyi nemes kisasszonyt�l h�zass�gon k�v�l sz�letett t�rv�nytelen gyermeke volna, a m�sik verzi� szerint a Hunyadi-csal�d �sei Havasalf�ldr�l, a mai Rom�nia ter�let�r�l �rkeztek Magyarorsz�gra. Ennek bizonys�gak�nt szoktak hivatkozni Zsigmond 1409. okt�ber 18-�n kelt oklevel�re, melyben Vajk udvari vit�z�nek h� szolg�latai�rt �s �rdemei�rt az erd�lyi Hunyadv�rat �s a hozz� tartoz� uradalmat adom�nyozta. Az eml�tett Vajk Hunyadi J�nos apja lehet. (Ne feledkezz�nk meg azonban arr�l, hogy ez a t�r�k eredet� szem�lyn�v volt Szent Istv�n kir�lyunk eredeti neve is.) Itt kell megeml�ten�nk azt is, hogy az ol�h (rom�n) „t�rt�net�r�s” (helyesebben: m�toszteremt�s) a fent eml�tettekb�l a mai napig azt a k�vetkeztet�st vonja le, hogy a Hunyadiak ol�hok (rom�nok) voltak. T�r�kver� hadvez�r�nk fi�nak, M�ty�s kir�lynak kolozsv�ri sz�l�h�z�n angol �s ol�h nyelven azt az arc�tlanul provokat�v feliratot olvashatjuk, miszerint ebben a h�zban sz�letett a rom�n Hunyadi M�ty�s, akit a magyarok legnagyobb kir�lyukk�nt tisztelnek. A t�rt�nelmi tiszt�nl�t�s v�gett nem �rt meg�llap�tanunk, hogy Havasalf�ld�n a nemesi-vezet� r�teg a 14-15. sz�zadban kun-t�r�k etnikum� �s nyelv� volt �s mind etnikai, mind politikai �rtelemben elk�l�n�lt az ol�hs�gt�l, vagyis a Hunyadi-csal�d �seinek, amennyiben val�ban Havasalf�ldr�l sz�rmaznak, nincsen semmi k�z�k az eml�tett n�phez.

 

Hunyadi J�nos ragyog� tehets�g�nek k�sz�nhet�en gyorsan haladt el�re az orsz�gos m�lt�s�gok rangsor�ban. 1439-ben az els� hazai Habsburg-uralkod�, I. Albert (1438-39) sz�r�nyi b�nn� nevezi ki. Az Al-Duna-Olt vid�k�n (a mai Rom�n-alf�ld nyugati r�sze) elter�l� b�ns�g vezet�jek�nt mindennapjai r�sz�v� v�lik a porty�z� t�r�k alakulatokkal val� harc. 1440-ben – nem el�sz�r, de nem is utolj�ra t�rt�nelm�nkben – kett�s kir�lyv�laszt�s t�rt�nik Magyarorsz�gon: egy sz�k b�r�i csoport Habsburg Albert csecsem� �r�k�s�t, V. L�szl�t (1440-1457) v�lasztja kir�lly�. Sz�m�ra anyja, az �zvegy kir�lyn�, szinte krimibe ill� kalandos �ton egyik udvarh�lgy�vel, Wolframn� Kottaner Ilon�val ellopatja Visegr�dr�l a Szent Koron�t, �gy meg is koron�zz�k az �jsz�l�tt Habsburgot. (Szent Koron�nkat majd 1464-ben M�ty�s kir�ly v�ltja ki 80 ezer arany�rt Habsburg III. Frigyestt�l.) A b�r�k �s a nemesi t�rsadalom nagyobbik r�sze – Hunyadi J�nost is bele�rtve – azonban a lengyel Jagell�-h�zbeli I. Ul�szl� (1440-1444) kir�lys�ga mellett voksol, akit alkalmasnak tart arra, hogy haz�nk f�ldj�t a v�rhat� t�r�k t�mad�st�l megv�dje. Hunyadit az �j uralkod� 1441-ben erd�lyi vajd�v�, majd r�videsen temesi isp�nn� �s n�ndorfeh�rv�ri f�kapit�nny� nevezte ki, s ezzel az �j f�m�lt�s�g nyak�ba szakadt az eg�sz d�li hat�rvid�k megv�d�s�nek minden gondja. Hunyadi m�r 1456 el�tt t�bb jelent�s t�r�k elleni gy�zelmet aratott. 1442 szeptember�ben Brass�t�l d�lre a Jalomica foly� fels� foly�s�n�l a T�r�k Birodalom rum�liai, vagyis eg�sz eur�pai (balk�ni) haderej�t gy�zte le. Majd ezt k�vet�en Eur�pa minden orsz�ga �nnepelte h�res, 1443-44 tel�n lebonyol�tott t�li hadj�rat��rt. A nagy gy�zelem ok�n IV. Jen� p�pa „a kereszt�nys�g pajzs�nak �s v�d�b�sty�j�nak” nevezte nyilv�nosan Magyarorsz�got, s ez a szellemi-kultur�lis toposz k�s�bb a nemzeti tudat legfontosabb identit�s-meghat�roz� t�nyez�j�v� v�lik a magyars�g sz�m�ra a 16-18. sz�zadi t�r�kellenes �lethal�lharcai sor�n. ( Elegend� itt csup�n Bornemisza P�ter, Balassi B�lint �s Zr�nyi Mikl�s m�veire utalnunk.) Term�szetesen Hunyadi J�nos sem lehetett mindig csak gy�zedelmes, �gy � is szenvedett veres�geket a t�r�k�kt�l, a legs�lyosabb a v�rnai kudarc volt 1444-ben, ahol a csatat�ren a kir�ly, I. Ul�szl� is h�si hal�lt halt. Az 1440-es kett�s kir�lyv�laszt�s miatt – mik�nt fentebb m�r eml�tettem – volt ugyan az orsz�gnak egy, a Szent Koron�val megkoron�zott t�rv�nyes uralkod�ja, V. L�szl� (1440-1457) szem�ly�ben, �m � m�g ekkor is csup�n n�gy esztend�s volt. A v�ls�gos belpolitikai helyzet megold�s�ra, a kir�ly feladatainak ell�t�s�ra az orsz�ggy�l�s 1446-ban megv�lasztotta Hunyadit korm�nyz�nak, aki 1453. janu�r 1-j�ig �llt az orsz�g �l�n ebb�li min�s�g�ben.

 

A korm�nyz�i tiszts�g let�tele ut�n mintegy f�l �vre k�vetkezett be a – m�r szint�n eml�tett – vil�gpolitikai fordulat: Biz�nc t�r�k �ltali elfoglal�sa. A balk�ni �llamok �s Biz�nc bekebelez�se ut�n a t�r�k k�lpolitika k�vetkez� c�lpontja haz�nk lett. II. Mohamed szult�n elk�pzel�se szerint 1456-ban a d�li v�gv�ri v�delem strat�giai fontoss�g� pontj�t, „Magyarorsz�g kulcs�t”, N�ndorfeh�rv�rt kellett volna a szult�ni hadaknak elfoglalniuk.

 

Ami a korabeli eur�pai k�lpolitikai felt�telrendszert illeti, megeml�tend�, hogy Biz�nc eleste �ta a p�pai �llam diplom�ci�ja egy nagy, eur�pai �sszefog�ssal v�grehajtand� t�r�kellenes keresztes hadj�ratot tervezett, �m ebb�l – mint annyiszor kor�bban, s m�g t�bbsz�r ezt k�vet�en – szok�s szerint semmi nem lett. A keresztes hadj�rat eszm�j�t csak a p�p�k vett�k komolyan, az eur�pai uralkod�knak kisebb gondjuk is nagyobb volt ann�l, mintsem Magyarorsz�g �gyeivel foglalkozzanak. Anglia �s Franciaorsz�g �pp Biz�nc buk�s�nak �v�ben fejezte be a sz�z�ves h�bor�t (1337-1453), az ekkor m�g nem egys�ges kisebb-nagyobb spanyol kir�lys�gokat lek�t�tte az arabok ki�z�se az Ib�riai-f�lszigetr�l, vagyis a – kor�bban m�r szint�n eml�tett – reconquista, III. Frigyes (1440-1493) n�met-r�mai cs�sz�rnak, aki ez id�ben m�g a Szent Koron�t is a birtok�ban tartotta, esze �g�ban sem volt a vet�lyt�rs Magyar Kir�lys�got megseg�teni. Ily m�don egyetlen k�lf�ldi seg�ts�gk�nt III. Callixtus p�pa Magyarorsz�gra k�ldte diplomat�j�t, Carvajal b�borost, valamint a lobog� lelkesed�s� ferences rendi szerzetest, Kapisztr�n J�nost, abb�l a c�lb�l, hogy a honv�delemhez kereszteseket toborozzon.

 

Ezen t�lmen�en haz�nk csup�n saj�t katonai erej�re s anyagi er�forr�saira t�maszkodhatott �s sz�m�thatott, amikor 1456 tavasz�n a szult�n �ri�si hadi g�pezettel megind�totta Magyarorsz�g elleni hadj�rat�t mintegy 70 ezer harcos k�s�ret�ben. E had leg�rt�kesebb r�sz�t a 15 ezer f�t sz�ml�l� lovass�g, a szp�hik, illetve a 6-7 ezer f�t kitev�, pusk�kkal felfegyverzett gyalogs�g, a janics�rs�g alkotta. A had t�bbi r�sz�t a katonai szempontb�l �rt�ktelenebb, �n. irregul�ris er�k alkott�k, melyek k�z�l a legismertebbek – m�r csup�n az Egri csillagok alapj�n is – a k�nny�lovas, fosztogat�, a lakoss�got terroriz�l� akindzsik voltak. Tov�bb� a padisah gy�zhetetlennek hitt sereg�t 200 �gy�, 200 folyami hadihaj�, t�bb t�zezer sz�ll�t�szek�r �s egy�b seg�dszem�lyzet k�s�rte. 1456 m�rcius�ban m�r haz�nkban is tudt�k, hogy II. Mohamed N�ndorfeh�rv�r elfoglal�s�ra indul. A t�r�k�k �ltal nemes egyszer�s�ggel csak „�tkozott Jank�k�nt” emlegetett Hunyadi mint Magyarorsz�g f�kapit�nya az orsz�gos sereg megszervez�s�n f�radozott. Sikertelen�l. Az uralkod�, V. L�szl� semmif�le seg�ts�get nem adott, noha az orsz�g �si t�rv�nyei, p�ld�ul az Aranybulla (1222) szerint is az � feladata lett volna a haza v�delm�nek megszervez�se, ehelyett azonban m�sodik Habsburg-uralkod�nk B�csbe szaladt – a korabeli kr�nik�s szavaival – „vad�szni”(!). A v�rv�delem �gy Hunyadira �s s�gor�ra, Szil�gyi Mih�lyra v�rt. Katonai seg�ts�get mind�ssze a lelkes , Kapisztr�n �ltal toborzott, mintegy 25-30 ezer f�nyi keresztes had jelentett. E sereg harci �rt�ke azonban meglehet�sen k�tes volt, hiszen j�r�szt a hadi mesters�gben j�ratlan egyszer� parasztokb�l, k�zm�vesekb�l, szeg�ny emberekb�l �llott. Hunyadi kb. 10 ezer f�nyi haderej�vel N�ndorfeh�rv�rt�l �szakra, Szal�nkem�nn�l vert t�bort, mag�t a v�rat pedig Szil�gyi Mih�ly parancsnoks�ga alatt kb. 7000 f�nyi katonas�g v�dte. A szult�ni had m�g a Balk�non vonult, a magyarok pedig k�sz�ltek a vele t�rt�n� �sszecsap�sra, amikor 1456. j�nius k�zep�n III. Callixtus p�pa kiadott egy bull�t, amelyben arra k�ri az egyetemes kereszt�ny gy�lekezetet, hogy minden nap im�dkozzanak az�rt, hogy Isten ford�tsa el a t�r�k veszedelmet az eur�pai kereszt�nys�g feje fel�l, adjon gy�zelmet a magyarok fegyvereinek, s ennek jelek�nt d�lben minden kereszt�ny templom harangjai konduljanak meg. Enn�lfogva teh�t nem igaz az az �ll�t�s �s k�zhiedelem, miszerint a p�pa a n�ndorfeh�rv�ri gy�zelem eml�k�re rendelte el a d�li harangsz�t, viszont k�ts�gtelen�l meg�llja a hely�t az a kijelent�s, hogy az 1456-os diadal eml�k�re sz�lnak d�lben a harangok.

 

A II. Mohamed vezette t�r�k sz�razf�ldi hadsereg, valamint a dunai flotta j�nius v�g�n N�ndorfeh�rv�r al� �rkezett. Az er�viszonyok rem�nytelennek t�ntek a magyarok sz�m�ra: a szult�n mintegy 70 ezer f�nyi haddal �rkezett (b�r egyes forr�sok 150-300 ezer f�t is eml�tenek, ami nyilv�nval� t�lz�s, illetve a harci �rt�ket nem k�pvisel�, hadi, kiseg�t� szem�lyzetet, szolg�kat stb. is mag�ban foglalja), az akkori vil�g leg�t�k�pesebb �rm�di�j�val, ezzel szemben magyar r�szr�l �sszesen – a j�r�szt fegyver n�lk�li kereszteseket is belesz�m�tva – legjobb esetben 40 ezer f� �llt fel. Miut�n a t�r�k had �s a flotta hermetikusan k�r�lz�rta a v�rat, 1456. j�lius 4-�n megkezd�d�tt az ostrom. T�znapos kem�ny k�zdelem ut�n, j�lius 14-�n Hunyadi megsemmis�tette a dunai t�r�k flott�t, �gy a haj�z�r megsz�nt�vel bejutott a v�rba, s az ostromlottaknak er�s�t�st vitt, illetve b�tor�t� szavakban r�szes�tette �ket. Az ostrom legv�ls�gosabb napja j�lius 21-�n �rkezett el. A v�r ekkorra m�r a t�r�k�k kitart� �gy�z�s�t�l romhalmazz� v�lt, Hunyadi szavai szerint „m�r ink�bb mez� volt, semmint er�ss�g”. II. Mohamed ezen a napon elrendelte az �ltal�nos rohamot az eg�sz t�r�k sereg sz�m�ra. Napnyugtakor a t�r�k t�bor megindult a v�r fel�. A k�zdelem reggelig tartott. A t�r�k�k h�romszor ind�tottak rohamot a v�r ellen, s ennek sor�n a v�ros, illetve az als� v�r a birtokukba ker�lt, s m�r az a vesz�ly fenyegette a v�d�ket, hogy az oszm�n h�d�t�k a bels� v�rat is elfoglalj�k. V�g�l azonban mind a h�romszor meg kellett h�tr�lniuk, a v�rba nem jutottak be. A szult�n elvesz�tette gyalogs�ga sz�ne-jav�t. A siker a v�rv�d�k h�siess�g�nek – k�z�l�k is kiemelkedik az ellens�ges z�szl� kit�z�s�t �lete �r�n megakad�lyoz� Dugovics Titusz tette – a n�pfelkel� keresztesek elsz�nt k�zdelm�nek �s nem utols�sorban Hunyadi szem�lyes p�ldamutat�s�nak, ir�ny�t�, szervez� tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�. M�snap, j�lius 22-�n zajlott le a d�nt� �tk�zet. A Kapisztr�n vezette keresztesek Hunyadi tilt� parancsa ellen�re kit�rtek a v�rb�l �s a Sz�va sziget�r�l, s a t�r�k �gy��ll�sok ellen indultak. Ekkor m�r – a kereszteseket mentend� – Hunyadi is k�nytelen volt beavatkozni. Teh�t sereg�vel kit�rt a v�rb�l, �s elfoglalta az ellens�ges �gy��ll�sokat, majd ezt k�vet�en saj�t fegyvereikkel vonta t�z al� a t�r�k�ket. A szult�ni hadsereg olyan s�lyos vesztes�geket szenvedett, hogy II. Mohamed k�nytelen volt menek�l�sszer�en visszavonulni. A szult�ni hadat a teljes katasztr�f�t�l a Sz�va partj�t �rz� 6 ezer szp�hi bevet�se mentette meg csup�n. Mindenesetre a vil�gh�d�t� II. Mohamed m�g �gy is egyenesen Sz�fi�ig futott sz�gyenszemre. Az eg�sz t�r�k t�bor, az �gy�parkkal �s m�s hadifelszerel�sekkel Hunyadi, illetve a keresztesek zs�km�nya lett. Az ostrom sor�n elesett mintegy 10 ezer oszm�n harcos, majd a menek�l�s sor�n szint�n ugyanennyien vesztek el. Ez 30 sz�zal�kos vesztes�get jelent. A 15. sz�zad legkiv�l�bb magyar kr�nik�sa, Thur�czy J�nos �gy foglalta �ssze az 1456-os, vil�grasz�l� gy�zelem l�nyeg�t: II. Mohamedet, „ki maga akart uralkodni az eg�sz f�ldkereks�gen, paraszti k�z verte le, j�ratosabb a kapa, mint a fegyver forgat�s�ban. (…) S ki sok k�rt, harcidob mellett nagy vigass�ggal j�tt, b�san, �j csendj�ben r�tul futamodott meg”. A n�ndorfeh�rv�ri diadal j� alkalmat k�n�lt a t�r�kellenes t�mad� hadj�ratra a Balk�non, amit Hunyadi komolyan tervezett is, �m r�viddel vil�grasz�l� gy�zelme ut�n, 1456. augusztus 11-�n �ldozatul esett a t�borban kit�rt pestisj�rv�nynak, �gy a tervezett hadm�velet is elmaradt.

Eg�sz Eur�pa �nnepelt �s megk�nnyebb�lt Hunyadi gy�zelm�nek hallat�n. Akkor m�g nem t�nt az eur�pai orsz�gok hatalmass�gainak �s alattval�inak olyan mag�t�l �rtet�d� dolognak a t�r�k�k K�rp�t-medencei jelenl�te, mint ut�bb, a 16-17. sz�zadban. A legt�bb eur�pai orsz�gba – az akkori k�zleked�si �s h�rk�zl�si viszonyokat figyelembe v�ve – egy id�ben �rkezett meg az eml�tett p�pai bulla a n�ndorfeh�rv�ri diadal h�r�vel, �gy a k�ztudatban az a v�leked�s alakult ki, hogy Hunyadi gy�zelm�nek eml�k�re rendelte el a katolikus egyh�zf� a d�li harangoz�st. Ha ez ilyen form�ban – mik�nt fentebb m�r utaltam r� – t�rt�nelmileg nem is igaz teljesen, m�gis t�ny, hogy a d�li harangsz� �s a n�ndorfeh�rv�ri diadal sz�tv�laszthatatlanok egym�st�l, hiszen III. Callixtus is abban a tudatban adta ki bull�j�t, hogy tudta: a t�r�k�k t�mad�s�nak c�lpontja Magyarorsz�g, s ehhez el�sz�r haz�nk „kulcs�t”, N�ndorfeh�rv�rt kell elfoglalniuk. Teh�t val�j�ban – kimondatlanul – a p�pa Isten �ld�s�t k�rte Hunyadi �s katon�i fegyver�re, hiszen j�l tudta, hogy az �sszeur�pai keresztes hadj�rat meghi�sul�sa ut�n csup�n a magyarok �llnak fegyverben, s v�dik – a kereszt�nys�g v�d�b�sty�jak�nt – eg�sz Nyugat-Eur�p�t. Hunyadi t�r�k�k f�l�tti diadala egyetemes hadt�rt�neti jelent�s�ggel b�r. A T�r�k Birodalom t�rt�nete sor�n szult�ni hadsereget, amely mag�ban foglalta az eur�pai �s �zsiai tartom�nyok mozg�s�that� regul�ris katonas�g�t, vagyis a rum�liai �s az anat�liai hadseregeket, csup�n Timur Lenk gy�z�tt le Ankar�n�l 1402-ben, s Hunyadi 1456-ban N�ndorfeh�rv�rn�l. Az �jabb gy�zelmekre t�bb mint k�t �vsz�zadot kell majd a kereszt�ny Eur�p�nak v�rnia, a 17. sz�zad v�gi, nagy t�r�kellenes felszabad�t� h�bor�ig, Montecuccoli 1664. �vi, szentgotth�rdi gy�zelm�ig.

 

A n�ndorfeh�rv�ri diadalra m�lt�n lehet�nk b�szk�k ma is. Az akkor �lt h�s�k haz�juk v�delm�n t�l az eg�sz nyugati kereszt�nys�get v�dt�k, ak�r �let�k fel�ldoz�s�val, vagyis m�lt�k�ppen feleltek a kor nagy kih�v�s�ra. A gy�va, korcs ut�dok – K�lcsey szavait id�zve – nemzed�k�r�l ez aligha mondhat� el. Ma, egy dekadens korban, sajnos ott tartunk, hogy a f�rfias mentalit�s, a harci er�ny, a virtus teljesen kiveszni l�tszik a nyugati t�rsadalmakb�l. Hely�t a gy�vas�g, a lap�t�s, az elvtelen megalkuv�s vette �t. K�lt�i a k�rd�s: vajon Hunyadi�k dics� nemzed�ke – ha valamilyen megmagyar�zhatatlan csoda folyt�n abban a korban egy�ltal�n hatalomra ker�lhettek volna – vajon meddig t�rte volna el a ma regn�l�, nemzetveszt�, f�rfiatlan, feminin jelleg� diktat�ra marionettfigur�inak tobz�d�s�t Magyarorsz�gon? S ebben semmif�le k�l�nbs�g nincs az 1990 �ta regn�l� korm�nyok k�z�tt, lett-l�gyenek azok b�rmilyen sz�nezet�ek is. Tal�n enn�l is szomor�bb azonban, hogy m�g a sz�troncsolt nemzeti eml�kezetb�l is kiveszni l�tszik azoknak a h�roszoknak az eml�ke, akiknek tetteit nap, mint nap illen�k felid�zni. Ism�t csak egy k�lt�inek sz�nt k�rd�s: vajon ez �vben (is) a jelenlegi, �lnemzeti, IMF-vazallus korm�ny mif�le �llami �nneps�gsorozattal fog a n�ndorfeh�rv�ri diadal 555. �vfordul�j�ra eml�kezni? A k�lts�gvet�sb�l e c�lra h�ny forintot k�l�n�tettek el? ( Ha m�r – a szok�sos leny�l�sokon t�l – a k�l�nf�le devi�ns „m�ss�gcsoportok”, „vonul�sok” rend�ri biztos�t�s�ra, prostitu�ltak �s a holomitol�gia, no meg a magyargy�l�l� Lantos Int�zet finansz�roz�s�ra �sszess�g�ben �vi sz�zmilli�k �llnak rendelkez�sre k�zp�nzb�l, term�szetesen az �rintett, ad�fizet� �llampolg�rok megk�rdez�se n�lk�l.) K�pzelj�k csak el: mif�le grandi�zus, magyar filmeposzt lehetett volna p�ld�ul az �t �vvel ezel�tti, kerek, 550. �vfordul�ra elk�sz�teni, vagy ak�r a jelenlegi, 555-re is, amely a jelenkori, hiszteriz�lt vil�gpolitikai l�gk�rben (az USA vezette nyugat �s az iszl�m vil�g szemben �ll�sa) bor�t�kolhat�an vil�gsiker lett volna, illetve lenne ma is!

 

Szer�ny �ll�spontom szerint ezek ne is �nnepelj�k a n�ndorfeh�rv�ri diadal �vfordul�j�t! Rem�lj�k, k�zeleg az id�, amikor majd �llami szinten, m�lt�k�ppen megtehetj�k mi, igaz magyarok, akiket ez megillet!

 

Lipusz Zsolt – Kuruc.info