M�rpedig egy ilyesfajta tudom�nyos eszmecsere sor�n a r�sztvev�knek tiszt�ban kell lenni�k azzal, hogy ugyanannak a dokumentumnak az �rt�kel�se ellent�tes k�vetkeztet�sekre vezethet. Ungv�ry tov�bbra is azt hiszi, ha �n m�s tanuls�gokat vonok le bizonyos iratokb�l �s esem�nyekb�l, mint a hivatalos t�rt�n�szek, akkor �n „hamis�tok”, �s „csalok”.

 

De m�g ha csak be�rn� a szidalmaz�sommal! Ungv�ry egy kor�bbi �r�s�ban azzal r�misztgetett, hogy „a Moszad reggeli �s t�z�rai k�z�tt elint�zhetn�” a Kuruc.inf�s „bag�zst”, most pedig azt javasolja nekem, tartsak „egy demonstr�ci�t” annak a v�lem�nyemnek az al�t�maszt�s�ra, mely szerint a d�zel-motorokkal t�rt�n� kiv�gz�s meglehet�sen bonyodalmas �s neh�zkes....Sz�pen vagyunk.

 

Moszad �s a cionista lobbi: Ungv�ry azt �rja, „komolyan elgondolkodott azon”, hogy �n szerinte „mindenhat�nak” tartom a Moszadot �s a cionista lobbit. �rdekes megjegyz�s, ann�l is ink�bb, mivel el�z� �r�s�ban Ungv�ry kezdte emlegette az izraeli titkosszolg�latot, m�gpedig az�rt, hogy vegy�k m�r �szre, mi Kuruc.inf�sok, milyen jelent�ktelen senkih�ziak vagyunk. (Ha ugyanis sz�m�tan�nk valamit, a Moszad sim�n elint�zhetne, sugallta Ungv�ry, de mivel az �n „�rveim vil�gszinten a kuty�t sem �rdeklik”, ez�rt a Moszad is nagy �vben tesz r�nk.) Ami pedig a cionista lobbit illeti, eszembe sem jutott volna sz�ba hozni azonban m�gis k�nytelen voltam megeml�teni, mivel kor�bban Ungv�ry azon �rtetlenkedett, mi�rt nem fedem fel val�di kil�temet. De ha m�r sz�ba ker�lt a k�rd�s, akkor az�rt tiszt�zzuk. Ha a cionista lobbi nem is l�tezik, akkor hogyan lehets�ges, hogy Izrael ellen nem hirdetnek szankci�kat, noha ENSZ-hat�rozatok t�mkeleg�t s�rti meg? Ha az izraeli lobbi nem l�tezik, hogy lehets�ges, hogy a „nemzetk�zi k�z�ss�g” eln�zi Izraelnek az 1967-ben elfoglalt palesztin ter�letek f�l�tti brut�lis uralmat? Ha az izraeli lobbi nem l�tezik, mik�ppen tarthatja a zsid� �llam – a nemzetk�zi jogot s�lyosan megszegve – blok�d alatt a G�zai �vezetet? Ha az izraeli lobbi nem l�tezik, mik�ppen n�zheti el a vil�g Izraelnek a palesztinok ellen elk�vetett s�lyos b�ncselekm�nyeket? Ha az izraeli lobbi nem l�tezik, hogyan t�rt�nhet meg, hogy t�bb orsz�gon kereszt�l rep�lnek izraeli felder�t� g�pek, �s az eg�sz �gyet eltussolj�k? Ha az izraeli lobbi nem l�tezik, hogyan k�pesek a cionist�k t�rt�nelemszeml�let�ket a Nyugat n�peire r�er�szakolni, �s a „holokauszt tagad�s�t” sz�mos orsz�gban b�ncselekm�nny� nyilv�n�tani? A k�rd�seket a v�gtelens�gig sorakoztathatn�m, de vit�nk v�g�l is nem a zsid�s�gnak a mai nyugati vil�gban j�tszott szerep�r�l sz�l.

 

Zsid�s�g, antiszemitizmus: A zsid�s�ggal kapcsolatos v�lem�nyemet sz�mtalan alkalommal kifejtettem. Tal�n legvil�gosabban a Kuruc.inf�n kor�bban zajl� „zsid�vit�ban”. (ITT) Azonban megmondom �szint�n, kiss� zavar, hogy Ungv�ry �lland�an valamif�le „�ll�sfoglal�st” akar kicsikarni bel�lem, melynek f�ny�ben � eld�nti, hogy �n „antiszemita vagy rasszista” vagyok-e. Ha pedig � „antiszemit�nak �s rasszist�nak” �t�l, akkor a vit�t befejezettnek nyilv�n�tja. Mindez �ppen olyan, mint amikor a kommunizmus idej�n nyilv�nos eszmecser�k alkalm�val a felek csak akkor kaphattak sz�t, ha el�bb kifejezt�k h�s�g�ket a „p�rthoz �s a szocializmushoz”. Egy�bk�nt azzal gondolom Ungv�ry is tiszt�ban van, hogy nem ugyanazt jelenti sz�munkra az „antiszemitizmus” sz�. � nyilv�n �gy gondolja, antiszemita az, aki csak �gy ok n�lk�l, zsigerb�l gy�l�li a zsid�kat, �nszerintem viszont az antiszemit�nak b�lyegzett emberek jelent�s r�sze egyszer�en csak harcot folytat vagy legal�bbis berzenkedik a zsid�k t�lhatalma ellen. Eg�szen biztosan m�st gondolunk tov�bb� a „faj” �s a rasszizmus” fogalm�r�l is. Mindamellett ha azt k�ri t�lem, nyilv�n�tsam ki, hogy a „zsid�k erk�lcsi szempontb�l ugyanolyan emberek, mint a nem zsid�k”, akkor �n ezt term�szetesen megteszem. De mi�rt tesz fel nekem ilyen k�rd�seket? Milyen alapon vonja k�ts�gbe a tisztess�gemet? Alighanem valamilyen s�lyos f�lre�rt�s lehet a r�sz�r�l, mert – mint arra m�r t�bbsz�r r�mutattam – egy�ltal�n nem arr�l van sz�, hogy a zsid�k „f�rgek” vagy „bacilusok” vagy „alacsonyabb rend� l�nyek” lenn�nek. Hogy egy p�ld�val �ljek, a oszm�n uralom idej�n �l� el�deinknek sem az volt a baja a t�r�k�kkel, hogy „nem emberek”, „f�rgek”, hanem az, hogy uralni akart�k Magyarorsz�got, melynek k�vetkezt�ben s�lyos bajok szakadtak a magyars�g nyak�ba.

 

Forr�sok, lev�lt�r: Sz�p, sz�p, hogy Ungv�ry, mint �ll�tja, gyakran kutat lev�lt�rban (nem mintha sokat sz�m�tana, de t�ved, ha azt hiszi, hogy „�n nem j�rok lev�lt�rba”, �letem jelent�s r�sz�t t�lt�ttem el benn�k), de nem el�g be�rni a „n�psz�ml�l�sok adataival” �s a zsid�knak a „sz�ls�s�ges p�rtokban val� sz�zal�kos r�szv�tel�t” mutat� sz�mokkal sem kellene megel�gednie. Aj�nlan�m a korabeli sajt� �s az irodalom alapos tanulm�nyoz�s�t is. (A Kuruc.info rendszeresen k�z�l lapszeml�t a 30-as �vek v�g�r�l �s a 40-es �vek els� fel�b�l, tov�bb� a zsid�t�rv�nyek parlamenti vit�j�nak jegyz�k�nyveib�l is gyakran olvashat�k r�szletek. Mindk�t sorozat roppant tanuls�gos.)

A megsemmis�t�s m�dszerei a tettesek szempontj�b�l: R�gi-r�gi holokausztos t�tel, hogy a g�zkamr�s kiv�gz�seket az�rt is „tal�lt�k ki” a n�cik, mert k�nny�teni akartak a kor�bban �ldozataikat lel�v�ld�z� katon�k lelki terhein. „A g�zkamra t�k�letesen szem�lytelen gyilkol�si megold�s, ahol az elk�vet�knek nem kell szem�lyesen, pl�ne „szemt�l-szemben” r�szt venni�k a borzalmakban” – �rja Ungv�ry. Ezzel szemben p�ld�ul a DEGOB (Deport�ltakat Gondoz� Orsz�gos Bizotts�g) honlapj�n sz�mos olyan egykori t�l�l� besz�mol�ja olvashat�, akik elmondj�k: az SS-�r�k korb�ccsal, kuty�kkal, ver�ssel terelt�k az �ldozataikat a g�zkamr�k fel�. Ez lenne a „szem�lytelen gyilkol�si m�d”? V�gign�zni, amint a kisgyerekek, asszonyok �s id�sek vonulnak a v�gzet�k fel�, �ll�t�lag nem is sejtve, hogy milyen sors v�r r�juk? (Egyesek azonban azt �ll�tj�k, tudt�k, hov� viszik �ket. E t�ren nagy a z�rzavar a holokausztos berkekben.) Vitaind�t� cikkem 16. k�rd�se (aprop�: 26 k�rd�st tettem fel, melyekb�l Ungv�ry 10-re k�s�relt meg v�laszt adni) �gy sz�lt, hogy miut�n a „g�zkamr�ba” betuszkolt t�bb sz�z, net�n ezer ember r�j�tt, hogy a 14 zuhanyr�zs�val �tvert�k �ket, �s p�nikba esett, hogyan reag�lt a m�g kint v�rakoz� kb. 1000 fogoly a bent l�v�k k�ts�gbeesett seg�lyki�lt�saira �s esetleges ellen�ll�si k�s�rleteire? Ha az SS-�r�knek kellett fenntartaniuk a rendet, �s a g�zkamr�ba er�szakkal terelt�k be a m�g kint v�rakoz� 1000 foglyot, majd hossz� perceken kereszt�l hallgatniuk kellett a sz�rny� seg�lyki�lt�sokat, akkor mif�le „szem�lytelen kiv�gz�si m�dszer” volt ez?

A Sonderkommand�val nem lehets�ges mindent megmagyar�zni, mert ezeket az egys�geket a l�gerlak�k soraib�l toborozt�k �ssze, ez�rt komoly n�met katonai fel�gyelet n�lk�l aligha tev�kenykedhettek. Egy�bk�nt a t�l�l�k (k�zt�k a DEGOB honlapj�n „eml�keiket” feleleven�t� t�l�l�k) gyakran �rnak a foglyokat lel�v�ld�z�, korb�ccsal �tlegel� �s m�s m�don gyilkol� �s kegyetlenked� SS �r�kr�l. Az � eset�kben mi lett a „szem�lytelen kiv�gz�ssel”?

Amikor el�sz�r hatalm�ba ker�tett engem a k�telked�s b�n�s szelleme, �ppen az�rt t�rt�nt, mert �gy �reztem: t�megesen az SS-katon�k nem hajthatt�k v�gre a gyerekek, �regek �s n�k g�zkamr�ba terel�s�nek �s meg�l�s�nek borzalmas feladat�t. Term�szetesen minden�tt vannak szadista vad�llatok, de ilyen menyis�gben sehol nincsenek. Tudom, persze, a katonai fegyelem mindent fel�l�r. Egy sz�, mint sz�z: a g�zkamr�s kiv�gz�seket fel�gyel�, a foglyokat er�szakkal a g�zkamr�kba terel� SS-�r�knek is az „�ldozataik szem�be kellett n�zni”. K�l�n�snek tal�lom, hogy k�z�l�k – ellent�tben az Einsetzgruppe-k tagjaival – senki sem kapott ideg�sszeoml�st.

Ungv�ry a k�vetkez�ket �rja: „Azt meg, hogy a holttestek elsz�ll�t�s�t fel�gyelni kellett, szerintem Perge sem gondolta komolyan: mi�rt, ha agyonl�vik �ket, akkor a holttestek magukt�l elp�rolognak?” De h�t pontosan err�l van sz�: mindk�t kiv�gz�si m�d borzalmas, �s s�lyos lelki pr�bat�tel el� �ll�tja a katon�kat. Ennyit k�v�ntam mondani, �s nem t�bbet.

Ungv�ry szerint egy�bk�nt a g�zkamr�kban t�rt�n� kiv�gz�s folyamata „m�gis nagyon nagy teljes�tm�nnyel �zemeltethet� volt”. Csakhogy a kremat�riumok kapacit�sa s�lyos akad�lyt jelentett – mint arra m�r sz�mtalanszor utaltam. (Nem besz�lve a hidrog�ncianid kiszell�ztet�s�nek, a kiv�gzettek elt�vol�t�s�nak hosszadalmas, �s az �rs�g tagjaira is veszedelmes folyamat�r�l.) �szint�n sz�lva sokkal hat�konyabb m�don is meg lehetett volna szervezni az „ipari m�ret� n�pirt�st”. (K�rn�m, ezt a mondatot senki se magyar�zza f�lre!) A kremat�riumok helyett �p�thettek volna hatalmas, „c�lszer�en” berendezett „megsemmis�t�si k�zpontokat”. (K�nyv�ben Pressac maga is elismeri, hogy, f�k�nt a IV-es �s V-�s kremat�rium, mint „kiv�gz�hely”, meglehet�sen „pancser” munka volt. Ha megn�zz�k az elrendez�s�t, igazat kell adnunk neki. Pressac arra az �ll�spontra helyezkedett, hogy a precizit�sukr�l h�res n�metek ennyire nem lehettek ostob�k, ez�rt – �s persze m�s okokb�l – felt�telezte, hogy a kremat�riumokat eredetileg t�nylegesen a term�szetes okokb�l meghalt foglyok elhamvaszt�sa c�lj�b�l tervezt�k, �s m�r a tervek elk�sz�lte ut�n d�nt�tt�k el, hogy a foglyok elg�zos�t�s�t is a kremat�riumokban v�gzik.)

Gy�l�lk�d� kirohan�sok: (A t�ma az�rt ker�lt napirendre, mert a holokauszt hivatalos v�ltozata mellett az egyik gyakran hangoztatott �rv, hogy mif�le gyal�zatos m�don szidalmazt�k a nemzetiszocialista vezet�k a zsid�kat. �n erre v�laszul id�ztem a sz�vets�gesek politikusainak, illetve propagandist�inak hasonl�k�ppen durva kirohan�sait.) Kor�bbi cikkemben megeml�tettem, hogy Winston Churchill, amikor 1939. szeptember 3-�n az angol parlamentben bejelentette a hadi�llapot be�llt�t, „N�metorsz�g megsemmis�t�s�r�l” besz�lt. Egy m�sik internetes forr�s szerint viszont a „N�metorsz�g megsemmis�t�s�re” vonatkoz� kifejez�st a hadi�llapotot bejelent�, 1939. szeptember 3-i r�di��zenet�ben haszn�lta ("This war is England's war, Its aim is the total destruction of Germany, Onward Christian soldiers!"). Churchill egy�bk�nt sohasem ment a szomsz�dba egy kis gyal�zkod�s�rt. (D�h�s kirohan�sair�l egy sz�p kis gy�jtem�ny tal�lhat� itt. �me, n�h�ny „gy�ny�r�” Churchill-id�zet: "R�k�nyszer�tj�k ezt a h�bor�t Hitlerre, ak�r akarja, ak�r nem.” (1936!) "N�metorsz�g t�l hatalmass� v�lt. �ssze kell z�znunk.” (1936. november, mondta ezt Robert E. Wood amerikai t�bornoknak.) „A minisztereln�k�t megk�rdezt�k, hogy nem kellett volna-e a civil c�lpontok helyett katonaiakat bomb�zni. A francia forr�s szerint Churchill azt v�laszolta, hogy D'abord le plaisir, après le travail', �s a bomb�kat lak�k�rzetekre ir�nyozt�k.” (Wilhelm Backhaus, id�zi Hamburger Abendblatt 1963. szeptember 21.) „Nem �rtem a g�z haszn�lat�val kapcsolatos finny�ss�got. Hat�rozottan t�mogatom a m�rges g�z haszn�lat�t a civiliz�latlan barb�rokkal szemben.” (1919.) �s �gy tov�bb, �s �gy tov�bb. Jelzem m�g, hogy ugyanezen a honlapon m�s brit, illetve amerikai politikusok gy�l�lk�d� kirohan�sai is olvashat�k.

Ungv�ry cikk�ben azt �rja, „hamis�tottam”, ugyanis �ll�t�sommal szemben Henry Morgenthau amerikai p�nz�gyminiszter sohasem mondta, hogy „az �SSZES n�metet (mintegy etnikai alapon) hal�lra is �heztess�k”. Csakhogy �n nem is �ll�tottam, hogy Morgenthau ezt �gy, ilyen form�ban kijelentette volna. Sz�nd�ka azonban egy�rtelm�en N�metorsz�g ki�heztet�s�re ir�nyult. Egy kor�bbi �r�somban a k�vetkez�ket �rtam: „Henry Morgenthau, aki a h�bor� alatt p�nz�gyminiszterk�nt t�nykedett, �s Roosevelt eln�k egyik legbizalmasabb tan�csad�ja volt, hal�lra k�v�nta �heztetni az �sszes n�metet.” (Vagyis nincs id�z�jelben a mondatnak az a r�sze, hogy „hal�lra k�v�nta �heztetni az �sszes n�metet”.. Majd egy k�s�bbi vitacikkben visszautaltam erre a kijelent�s�re, mondv�n Morgenthau volt az, „aki hal�lra akarta �heztetni az �sszes n�metet”. (Saj�t magamt�l id�ztem, nem Morgenthaut�l.) Innent�l kezdve a k�rd�s �gy sz�l: val�ban volt-e ilyen sz�nd�ka Morgenthaunak? N�zz�k, mint �r a Wikip�dia: „Mivel s�lyosnak �t�lte a Morgenthau-terv k�vetkezm�nyeit, Herbert Hoover, kor�bbi amerikai eln�k egy 1947. m�rcius 18-i keltez�s� jelent�s�ben lesz�gezte: Ill�zi�, hogy a ter�leti elcsatol�sok ut�n megmarad� �j N�metorsz�g egyfajta „p�sztorok �llam�v�” v�lhatna. Ez csak �gy lenne lehets�ges, ha legyilkoln�nk, vagy kitelep�ten�nk 25 milli� embert N�metorsz�gb�l” ( ITT) (�s ugyanitt: Roosevelt eln�k�t megk�rdezt�k, �heztetni akarja-e a n�met n�pet. Mi�rt ne? – hangzott a v�lasz.) David Irving szerint: „A Morgenthau-terv k�vetkezm�nyek�ppen a j�rv�nyok �s az �hez�s nyom�n 10 milli� n�met vesztette volna �let�t a h�bor� ut�ni els� k�t �vben...” (ITT)

Maga Morgenthau is elmondta, mit akar: „N�metorsz�got pusztas�gg� kell v�ltoztatni, mik�nt az a harminc �ves h�bor� alatt is t�rt�nt.” ( Das Morgenthau-Tagebuch, The Morgenthau Dairy (p. 11) �, eln�z�st, Ungv�ry �r, meglehet, Morgenthau, Roosevelt eln�kkel egy�tt, tal�n t�nyleg nem az „�sszes” n�metet akartra hal�lra �heztetni. Esetleg be�rt�k volna 10 vagy 25 milli�val is.

 

Titkoss�g: No, ebben a k�rd�sben a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szeknek kellene d�l�re jutniuk saj�t magukkal. Az eg�sz „megsemmis�t� program” volt titkos, vagy csak a r�szletei? Hogyan lehetett t�bb milli� ember g�zkamr�kban t�rt�n� meggyilkol�s�t titokban tartani, f�k�nt Auschwitzban, ahol civil c�gek tucatjai tev�kenykedtek? Ha pedig „a zsid�kkal t�rt�n� cselekm�nyekr�l is lehettek nagyon is szem�lyes �lm�nyei az akkori polg�ri lakoss�gnak”, mint Ungv�ry v�li, mi sz�ks�g volt a treblinkai, belzeci, sobibori „megsemmis�t� t�borok” f�ldig rombol�s�ra, minden nyom elt�ntet�s�re, az iratok megsemmis�t�s�re, a kiv�gzett emberek holttesteinek ki�s�s�ra, elhamvaszt�s�ra �s �jra elhantol�s�ra? (Ha hihet�nk a holokausztoz�knak, egyed�l Treblink�ban nyolcsz�zezer, m�r eltemetett �ldozat test�t �st�k ki, hamvasztott�k el, �s �st�k el �jra, �s hasonl�k�ppen t�ntett�k el m�s „megsemmis�t� t�borokban”, s�t, a keleti fronton kiv�gzett, a feltev�sek szerint t�bb milli� �ldozat holttest�t.)

 

Himmler poseni besz�de: �rveinket ebben a k�rd�sben sz�mtalanszor �tk�ztett�k. Val�ban �gy gondolom, hogy a besz�d val�ban elhangzott, mindamellett vannak revizionista t�rt�n�szek, akik tov�bbra is k�ts�gbe vonj�k a hangfelv�telen hallhat� sz�veg hiteless�g�t. De a besz�d val�dis�g�t megk�rd�jelez� revizionist�k �rvei sem s�p�rhet�k le az asztalr�l.

 

Csal�dtagok elhurcol�sa, l�zad�sok: Term�szetesen voltak l�zad�sok, f�leg a gett�kban, de �ppen a hivatalos holokauszt-t�rt�nelemb�l tudjuk azt is, hogy milyen „megad�an”, „sorsukba belet�r�dve” vonultak az �ldozatok a g�zkamr�k fel�. Val�j�ban a deport�ltak k�r�ben rengeteg hamis h�r, t�ves inform�ci� keringett (melyek egy r�sz�t a sz�vets�gesek pszichohadvisel�sre szakosodott egys�gei, m�s r�sz�t n�metellenes ellen�ll�si mozgalmak ind�tott�k �tj�ra), de �gy hiszem, a legt�bben az utols� pillanatig rem�nykedtek abban, hogy viszontl�tj�k a csal�dtagjaikat. A zsid�kat r�szben az�rt kellett hozz�tartoz�ikkal egy�tt deport�lni, mert az otthon maradottak ell�t�sa neh�zs�gekbe �tk�z�tt volna, ezen k�v�l a (nagyobb) gyermekek, id�sek, n�k egy r�sz�nek munkaerej�t is felhaszn�lt�k (1942 v�g�t�l ez volt a legfontosabb szempont), tov�bb� a h�bor� kiterjed�s�vel �k is „biztons�gi kock�zatnak” min�s�ltek. �s ne feledj�k: a „v�gs� megold�s” pontosan azt jelentette, hogy miut�n a h�bor�s sz�ks�ghelyzetet kihaszn�lva a zsid�kat �sszegy�jtik, �s munk�ra fogj�k, a h�bor� n�met szempontb�l sikeres befejez�se ut�n valahol az ukr�n vagy orosz ter�leteken jel�lnek ki sz�mukra lakhelyet. (A zsid�k deport�l�s�nak okait �sszegeztem m�r kor�bban: (az 5. pont alatt. Kor�bban, 1941 �sze el�tt a nemzetiszocialist�k c�lja a zsid�k emigr�ci�ba k�nyszer�t�se volt.)

 

Cionista lobbi �s a karrier: „H�ny ember van, akinek az�rt t�rt der�kba a karrierje, mert a Kuruc.inf�n Izrael-ellenes �ll�spontot vett fel?” – k�rdezi Ungv�ry Kriszti�n. Bizony-bizony vannak olyanok, akiknek a karrierje az�rt akadt el, mert egy-egy tanulm�nyban, el�ad�sban nem tartott�k magukat a „politikailag korrektnek” nevezett n�zetekhez. Manaps�g egy�bk�nt arra is komolyan �gyelni kell, kinek mit mond az ember a zsid�kr�l, a cionizmusr�l, Izraelr�l �s legf�k�ppen a holokausztr�l. Gondolja, v�letlen�l �rnak oly sokan a nemzeti oldalon �ln�v alatt? Tudom�nyos kutat�k, �js�g�r�k, politikusok, tan�rok csak nagyon �vatosan �s csakis a megb�zhat�nak �t�lt bar�tnak �s munkat�rsnak merik kimondani „politikailag nem korrekt” gondolataikat. Sz�p kis demokr�cia, mondhatom.

 

Sylvia Stolz: (Sylvia Stolz revizionista �gyv�d, aki egy m�sik revizionist�t, Ernst Zundelt v�dte az ellene ind�tott perben. „Holokauszt-tagad�s�rt” h�rom �s f�l �v b�rt�nre �t�lt�k, ez �v �prilis�ban szabadult. Na l�tja, Ungv�ry �r, � egy val�di h�s, aki sem a p�nz, sem a karrier �rdek�ben nem adja fel elveit, �s kimondja azt, amit gondol. �s mi lett az oszt�lyr�sze? A b�rt�n. �n meg szidja �s gyal�zza. Ungv�ry �r, mondja meg �szint�n, k�rnyezet�ben h�ny olyan embert ismer, aki az elveihez �s eszm�ihez akkor is ragaszkodik, ha annak k�vetkezt�ben karrierje der�kba t�rik?

 

Eutan�zia: A gyakran ism�telgetett holokausztos �rv: ha a n�cik k�pesek voltak t�bb t�zezer „n�met” gy�gy�thatatlannak �t�lt beteget meggyilkolni az eutan�zia program keret�ben, mennyivel ink�bb lehettek k�pesek t�bb milli�, egy�bk�nt is „bacilusnak”, „f�regnek” tekintett zsid�t megsemmis�teni a h�bor� „legpuszt�t�bb szakasz�ban”? Megford�tom a k�rd�st: ha az egyh�zak tiltakoztak, �s a k�zv�lem�ny is berzenkedett a t�bb t�zezer gy�gy�thatatlan beteg meggyilkol�sa miatt, mi�rt nem v�ltott ki hasonl� erej� ellenkez�st t�bb milli� zsid� legyilkol�sa? Lehetne mondani, hogy az�rt, mert a „zsid�kat hal�los ellens�gnek”, „bacilusnak” tekintett�k, akik meg�rdemlik a hal�lt, ugyanakkor viszont a „t�bb milli�”, jelent�s r�szben �rtatlan n� �s gyermek �ldozat m�giscsak j�val t�bb, mint a t�bb t�zezer. Az �ltalam feltett k�rd�sre a v�lasz term�szetesen az, amire m�r kor�bban is utaltam: a n�met k�zv�lem�ny d�nt� t�bbs�ge a zsid�kat t�nyleg hal�los ellens�g�nek tekintette, �s �r�lt annak, hogy v�gleg kitelep�tik �ket, viszont ha biztosan tudt�k volna, hogy a „dics�s�ges n�met hadsereg katon�i milli� sz�mra gyilkolj�k m�g az �rtatlan zsid� n�ket �s gyermekeket is”, tal�n nem kevesen lettek volna, akik felemelik a szavukat a v�rengz�s ellen. Hogy m�gis oly kevesen tett�k meg, annak oka nem a „n�metek eredend� antiszemitizmus�ban” vagy „kegyetlens�g�ben” rejlik, hanem abban a t�nyben, hogy a n�met k�zv�lem�ny jelent�s r�sze a „zsid�k megsemmis�t�s�r�l” kering� (sok esetben teljesen abszurd) t�rt�neteket az ellens�g h�bor�s propagand�j�nak tekintete. N�mi joggal.

 

Glazar besz�mol�ja: No itt Ungv�ry megfogott. Kor�bban ugyanis azt aj�nlgatta nekem, hogy miel�tt kritiz�lom egy Glazar nev� treblinkai t�l�l� Die Falle mit dem gr�nen Zaun c�m� k�nyv�t, el�tte olvassam el. Bevallom, nem olvastam v�gig az eg�szet. Csak n�h�ny r�szlet�t futottam �t (bizonyos internetes forr�sok alapj�n.) De az is el�g volt ahhoz, hogy higgyek J�rgen Grafnak �s Carlo Mattognonak, akik Treblink�r�l sz�l� k�nyv�kben (Carlo Mattogno-J�rgen Graf: Treblinka. Extermination Camp or a Transit Camp? Chichago, Illinois, Theses & Dissertations Press, 2004., el�rhet� itt.): ) s�lyos kritik�val illett�k Glazar besz�mol�j�t. (Cikkemben term�szetesen utaltam r�, hogy az �ltalam bemutatott id�zet J�rgen Graf �s Carlo Mattogno m�v�b�l sz�rmazik.) De Ungv�ry megint t�v�ton bolyong: nem velem kellene foglalkoznia, nem azzal kellene t�ltenie az idej�t, hogy kider�tse, mit olvastam �s mit nem, �s hogy honnan sz�rmaznak az inform�ci�im. Az �rveimre – vagy ha tetszik, J�rgen Graf �s Carlo Mattogno �ltalam ismertetett �rveire - kellett volna �nnek v�laszolnia Treblinka (�s m�s �gyek) kapcs�n, amit �n nem (vagy csak r�szben) tett meg!

 

Technikai k�rd�sek: L�sd mint az el�z� pontn�l. Ungv�ry azzal a kifog�ssal menek�l el a vita el�l, hogy „felbosszantotta mag�t”, mert nem olvastam el egy Roberto Muchlenkamp nev� antirevizionista szerz� egyik munk�j�t, melyb�l egy t�bl�zatra mutat� linket vitapartnerem a cikk�ben meg is jel�lt. Nos, �n t�ved: a linket megnyitottam, a cikket elolvastam, �s elolvastam azt is, amit �n �rt a Muchlenkamp-tanulm�nyban megtal�lhat� t�bl�zatr�l:. „E t�bl�zat szerint a treblinkai (val�ban 800 ezer k�r�li sz�m�) holttest elhamvaszt�s�hoz holttestenk�nt �tlagosan 23,1 kg, azaz mind�sszesen 18.300 tonna f�ra volt sz�ks�g.”. Erre �n egy teljesen semleges honlap alapj�n utaltam arra, hogy egy ember el�get�s�hez 200-300 kg fa sz�ks�ges. „M�rmost mondja meg nekem: hogyan �ll�thatja a revizionist�k ellen keresztes hadj�ratot folytat� Roberto Muchlenkamp, vagy b�rki m�s, hogy Treblink�n egy holttest elhamvaszt�s�hoz elegend� volt 23,1 kg fa? Nincs hatalmas k�l�nbs�g a 200-300 kg �s a 23,1 kg k�z�tt?” Ezek ut�n �gy gondoltam, nem sz�ks�ges t�bb sz�t vesztegetni Muchlenkamp �rveire. Ann�l is ink�bb, mivel nincsen hely arra, hogy ilyen m�rt�kben belebonyol�djunk a halott�get�s apr� technikai r�szleteibe. Ugyanakkor val� igaz: a ki�sott holttestek m�r hetek, s�t h�napok �ta a f�ldben fek�dtek, s�lyuk jelent�sen lecs�kkent, ez�rt kevesebb fa is elegend� lehetett az elhamvaszt�sukhoz. Ezen k�v�l (mint Muechlenkamp arra a tanulm�ny�ban felh�vja a figyelmet) a „hal�lt�borokba” deport�ltak k�z�tt sok volt a gyermek, tov�bb� szerinte k�s�rletek igazolj�k, hogy amennyiben nagy t�meg� holttestet �getnek el, akkor kevesebb fa is elegend� a hamvaszt�shoz. Mindezeket a szempontokat tekintetbe v�ve k�rdeztem el�z� cikkemben azt, hogy „nincs hatalmas k�l�nbs�g a 200-300 kg �s a 23,1 kg k�z�tt?” Ugyanis annak a t�nynek a f�ny�ben is �ri�si a k�l�nbs�g, hogy el�z�leg eltemetett, majd hetekkel, h�napokkal k�s�bb ki�sott tetemekr�l van sz� (akik k�z�tt �ll�t�lag sok gyermek is volt). Carlo Mattogno egy�bk�nt pontosan ez�rt, J�rgen Graffal k�z�sen Treblink�r�l �rt k�nyv�ben (ITT) 160 kg-ra teszi az egy holttest el�get�s�hez sz�ks�ges fa mennyis�g�t, (az elhamvasztott �ldozatok �tlagos s�ly�t 45 kg-ban hat�rozza meg), �s ily m�don kapja azt az adatot, hogy napi 560 ezer kg fa kellett a m�velethez (ha igaz, hogy naponta 3500 tetemet hamvasztottak el). Mivel pedig a felt�telez�sek szerint 870 ezer holttestet �gettek el, ez�rt (870 ezer szorozva 160-nal) 139 200 000 kg (139 200 tonna) f�ra volt sz�ks�g, ami szint�n irdatlan mennyis�g. (R�ad�sul nem mindegy, hogy sz�raz, vagy frissen kiv�gott f�r�l van-e sz�.)

Mindemellett sz�mos m�s, s�lyos probl�ma is van m�g a treblinkai „halott�get�sekkel” kapcsolatban: a szemtan�k besz�mol�i alapj�n elk�pzelt hatalmas „m�gly�k” alatt nem f�rt volna el a napi 3500 halott elhamvaszt�s�hoz sz�ks�ges famennyis�g, nincsen nyoma a k�rny�ken erd�irt�snak, a 870 ezer holttest el�get�se nyom�n keletkezett �ri�si mennyis�g� hamunak (valamint csont-�s fogmaradv�nyoknak) mai napig nyoma kellene, hogy legyen, a halottak kor�bbi eltemet�se �s ki�s�sa irdatlan mennyis�g� f�ldet mozgatott volna meg. (Hogy mennyit, arra n�zve kor�bbi cikkeimben �rtam.) Term�szetesen Roberto Muchlenkamp is felvonultatja a maga �rveit. De az eg�sz k�rd�s megoldhat� lenne: fel kellene t�rni a hatalmas treblinkai t�megs�rokat, melyekbe a 870 ezer kiv�gzett zsid� hamvait temett�k. Vajon mi�rt nem v�gezt�k el ezt a munk�t eddig? Amennyiben ugyanis val�ban kider�l, hogy 870 ezer (vagy ak�r valamivel kevesebb) ember maradv�nyai tal�lhat�k Treblink�n a f�ld alatt, r�gvest kih�zn�k a talajt a revizionist�k l�ba al�l.

 

A t�rt�n�szi munka finansz�roz�s�r�l: Engedje meg, hogy arr�l, mik�ppen fogom fel a saj�t szerepemet �s feladatomat, �s hogy milyen okok k�sztettek egy�ltal�n a vita elind�t�s�ra, a vitaz�r� cikkemben ejtsek sz�t. Viszont annyit az�rt megjegyezn�k: lehets�ges, hogy l�teznek valahol a vil�gban „j�m�d� neon�cik”, akik hajland�k finansz�rozni a revizionista kutat�sokat, de �n m�g ilyen emberekkel nem tal�lkoztam. �n csak szeg�ny „neon�cikat” ismerek. Soha �letemben nem tal�lkoztam tov�bb� egyetlen „n�cival” vagy revizionist�val, akinek Ir�nb�l k�ld�zgettek volna p�nzt. Mindezt nem az�rt mondom, hogy sajn�ltassam magam. V�gt�re �n is �t�llhatn�k a m�sik oldalra, lehetn�k, liber�lis, cionista, �rogatn�k a holokausztr�l, �s akkor tal�n megny�ln�nak a p�nzcsapok.

 

V�gs� megold�s: Ungv�ry ism�telten azzal v�dol, hogy meghamis�tottam azt, amit � �rt. Hogy mik�ppen tudn�m �n „meghamis�tani” az � sz�veg�t, amit b�rki elolvashat, azt nemigen �rtem. Ha m�r �gy �rzi, helytelen�l �rtelmezem a szavait, esetleg nem a „f�lre�rt�s” lenne a megfelel� kifejez�s? N�zz�k meg azonban, hogyan �rtelmezi f�lre Ungv�ry az �n szavaimat: „Perge most nekem szegezi diadalittasan, hogy az 1941 tele el�tti Endl�sungok nem a teljes megsemmis�t�st jelentett�k” – �rja, majd utal arra, hogy �n id�ztem Marthin Luthernek a n�met k�l�gyminiszt�rium egyik vezet� tiszts�gvisel�j�nek 1942. augusztus 21-i keltez�s� memorandum�t, melyb�l teljesen vil�gosan �s egy�rtelm�en kider�l. A „v�gs� megold�s” a zsid�s�g kitelep�t�s�t jelentette! Ungv�ry �tsiklik Marthin Luther dokumentuma f�l�tt, holott meg kellene magyar�znia, hogy amennyiben a zsid�s�g megsemmis�t�s�t val�ban 1941 nyar�n vagy �sz�n hat�rozt�k el – mint ahogyan azt a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szek �ll�tj�k –, �s m�r a wansee-i konferenci�n is a „v�gs� megold�s” a zsid�k t�meges legyilkol�s�t jelentette, akkor Martin Luthert mi�rt nem t�j�koztatt�k m�g 1942 augusztus�ban sem a meghozott d�nt�sr�l? Lehets�ges lenne, hogy amikor imm�r t�bb, mint f�l �ve zajlottak az „elg�zos�t�sok”, �s a beavatott n�met hivatalnokoknak j� ideje „k�dolt nyelvet” haszn�ltak, akkor a n�met k�l�gyminiszt�rium egyik kulcsfontoss�g� vezet�je m�g 1942 augusztus�ban is ott tart, hogy a „v�gs� megold�s” a zsid�k keletre telep�t�s�t jelenti? Hogyan adt�k ki az utas�t�sokat a h�bor� alatt a n�met b�rokratikus appar�tus sz�m�ra, ha bizonyos kifejez�seknek az els�dleges jelent�se mellett m�sodlagos �rtelme is volt? Ugyan m�r, hagyjuk ezt a mes�t a „k�dolt nyelvr�l”, mert teljesen hihetetlen. Megjegyzem, Goebbels 1942. m�rcius 7-i napl�bejegyz�s�ben (m�sf�l h�nappal a wansee-i konferencia ut�n) m�g mindig emlegeti a. Madagaszk�r-tervet (a zsid�s�g Madagaszk�rra telep�t�s�nek terve), ezen k�v�l l�tezik egy 1942. november 14-i, a „zsid�k�rd�s v�gs� megold�s�val kapcsolatos int�zked�sek finansz�roz�sa” c�met visel� dokumentum, melyben az al�bbiakat olvassuk: „A Reichmarsall megb�zta az SS Reichf�hrert �s a n�met rend�rs�g f�n�k�t a zsid�k�rd�s v�gs� megold�s�ra szolg�l� int�zked�sek v�grehajt�s�nak el�k�sz�t�s�vel..A Reichf�hrer SS a Biztons�gi Szolg�lat f�n�k�t �s az SD-t jel�lte ki a feladat v�grehajt�s�val. Ez ut�bbi s�rgette, speci�lis int�zked�sek r�v�n, a zsid�k tengerent�li orsz�gokba t�rt�n� emigr�ci�j�t. Amint azonban a h�bor� a tengerent�lra is kiterjedt, az emigr�ci� lehetetlenn� v�lt, el�k�sz�letek t�rt�ntek arra vonatkoz�an, hogy tiszt�ts�k meg a zsid�kt�l a Reich ter�let�t, keletre t�rt�n� emigr�l�suk �tj�n.” (Id�zi Carlo Mattogno: The Myth of the Extermination of the Jews I. The Journal of Historical Review, vol. 8, no. 2, pp. 133-172, el�rhet� ITT.) A k�z�lt id�zet pontosan �s h�en mutatja be a nemzeti szocialist�k zsid� politik�j�t. �s ism�tlem: a fenti dokumentum nyolc-t�z h�nappal azut�n keletkezett, hogy bizonyos „lengyelorsz�gi megsemmis�t� t�borokban” megkezd�dtek volna az „elg�zos�t�sok”.

Tov�bb� �lljon itt egy r�szlet egy m�sik vezet� k�l�gyminiszt�riumi tiszts�gvisel�, Franz Redemacher 1942. febru�r 10-i level�b�l: „Id�k�zben a Szovjetuni� elleni h�bor� �jabb ter�leteket biztos�tott a sz�munkra a v�gs� megold�s (f�r die Endl�sung) sz�m�ra. K�vetkez�sk�ppen, a F�hrer �gy d�nt�tt, hogy a zsid�kat nem Madagaszk�rra telep�ti, hanem keletre. Ez�rt nem sz�ks�ges a tov�bbiakban Madagaszk�rt tekintetbe venni a v�gs� megold�s v�grehajt�s�n�l.” N�h�ny h�ttel kor�bban – eg�szen pontosan 1942. janu�r 27-�n, vagyis egy h�ttel a „zsid�k megsemmis�t�s�nek r�szleteit” kidolgoz� wansee-i konferencia ut�n - Hitler �ll�t�lag kijelentette: „ A zsid�knak el kell hagyniuk Eur�p�t. A legjobb az lesz, ha Oroszorsz�gba mennek.” Mindez valami k�dolt nyelvet jelentetne? Itt van azut�n Franz Schlegelberger �llamtitk�r 1942. m�rciusi feljegyz�se: „Lammers Reich-miniszter arr�l t�j�koztatott, hogy a F�hrer ism�telten kifejezte el�tte azon �haj�t, mely szerint a zsid� probl�ma megold�s�t a h�bor� befejez�se ut�nra kell halasztani.” (Hitler 1942. j�nius 24-�n pedig �ll�t�lag a k�vetkez�ket mondta: „A zsid� k�rd�s megold�s�t a h�bor� ut�nra kell halasztani.” Ha a F�hrer t�nyleg mondott ilyet, akkor azzal aligha egyeztethet� �ssze a hivatalos holot�rt�n�szek �ll�t�sa, mely szerint 1942-ben m�r jav�ban zajlott a „zsid� k�rd�s v�gs� megold�s�nak” vagyis a „zsid�s�g megsemmis�t�s�nek” nagy programja. Ha zajlott, akkor hogyan akarta Hitler a h�bor� ut�nra halasztani? Meg akarta volna t�veszteni a k�rnyezet�t is?)

Teh�t: 1942-b�l t�bb olyan dokumentumot is id�ztem, melyb�l bizony�that�: a „v�gs� megold�s” a zsid�k Eur�p�b�l t�rt�n� kitelep�t�s�t jelentette. (Mattogno fentebb id�zett tanulm�ny�ban id�z vallom�sokat a n�rnbergi perb�l, illetve sz�mos 1919 �s 1942 k�z�tt keletkezett dokumentumot is bemutat, melyekben sz� esik a „v�gs� megold�sr�l”.) Ungv�ry ezzel szemben egyetlen olyan hivatalos iratot sem tudott bemutatni, melyekb�l egy�rtelm�en kider�lne, hogy a „v�gs� megold�s” a zsid�k megsemmis�t�s�t jelentette. A bizony�t�s sora rajta (illetve a hivatalos t�rt�n�szeken) van, mert nekik kellene hihet�en �rvelni�k amellett, hogy a nemzeti szocialista b�rokr�cia tev�kenys�ge sor�n „k�dolt nyelvet” haszn�lt. 1942 ut�n a „v�gs� ter�leti megold�s” leker�lt a napirendr�l, mivel a keleti ter�letekre nem lehetett m�r sz�ll�tani a zsid�kat (az oroszok el�renyomul�sa miatt, �s nem v�letlen, hogy 1943 folyam�n fel is sz�molj�k a treblinkai, sobibori, �s a belzeci �tmen� t�borokat), �s a n�metek sz�m�ra kulcsfontoss�g� feladatt� v�lt a zsid�k munkaerej�nek kihaszn�l�sa. (Erre n�zve sz�mos forr�s l�tezik, l�sd pl. Mattogno fentebb eml�tett tanulm�ny�t, de ma m�r a hivatalos holot�rt�n�szek egy r�sze is elismeri – k�zt�k tudtommal Ungv�ry Kriszti�n is –, hogy 1943 elej�t�l kezdve a n�metek egyik legfontosabb c�lja a munkaer� ut�np�tl�s biztos�t�sa volt.)

Ami pedig a wansee-i konferenci�t illeti, Ungv�ry ne tegye nevets�gess� mag�t. Jehuda Bauer, tekint�lyesnek mondott holokauszt-t�rt�n�sz m�r 1992-ben le�rta: „A nyilv�noss�g m�g mindig ism�tli, �jra meg �jra, a buta t�rt�netet, hogy a zsid�k kiirt�s�t a Wannsee-konferenci�n hat�rozt�k el.” (Canadian Jewish News, 1992. janu�r 30. ) A wansee-i konferenci�r�l sok sz� esett az els� holokauszt-vita sor�n, a k�rd�sr�l �rtam �n magam is. De �lljon itt J�rgen Graf v�lem�nye: „Val�j�ban, a wannsee-i konferencia jegyz�k�nyve semmik�ppen sem t�mogatja az extermin�cionist�k tant�tel�t. Egyszer�en �ll�tja, hogy a zsid�kat ki fogj�k telep�teni keletre, ami megegyezik m�s n�met dokumentumokkal, amelyek pontosan ugyanazt a politik�t �rj�k le.

Miel�tt dr. Karsai a szok�sos elcs�pelt magyar�zathoz folyamodik, hogy a n�cik k�dolt nyelvet haszn�ltak, amelyben az „evaku�ci� keletre” „kiirt�st” jelentett, szeretn�m figyelm�t felh�vni a k�vetkez� mondatra a jegyz�k�nyvben: „A 65 �vn�l id�sebb zsid�kat nem sz�nd�kozzuk evaku�lni, hanem egy �regek gett�j�ba akarjuk k�ldeni �ket; erre a c�lra Theresienstadtot vett�k fontol�ra.”

Ha az „evaku�lni” a „meg�lni” k�dszava volt, akkor ez a mondat nyilv�nval�an azt jelenti, hogy a 65 �vesn�l �regebb zsid�kat nem �ln�k meg, hanem egy �regek gett�j�ba k�lden�k. De ha lett volna egy megsemmis�t�si politika, akkor a vil�gon semmi ok nem lett volna r�, hogy megk�m�lj�k az �reg zsid�kat, akikt�l nem lehetett kem�ny munk�t elv�rni. �k lettek volna term�szetesen a legels� jel�ltek a „g�zkamr�kra” �s az „elg�zos�t� teheraut�kra” ha lettek volna ilyenek.

Elementary, my dear Watson! [Alapvet�, kedves Watsonom – Sherlock Holmes mindig visszat�r� szavai tud�s seg�dj�hez Conan Doyle detekt�vreg�nyeiben.]” (ITT)

Himmler �s Hitler szavai, melyeket Ungv�ry cikk�ben id�z, k�ts�gk�v�l brut�lis zsid�politik�t sejtetnek, ugyanakkor nem felt�tlen�l a „g�zkamr�kban v�grehajtott n�pirt� programra” vonatkoznak. A k�t nemzeti szocialista vezet� mondatai a k�vetkez�k�ppen �rtelmezhet�k: egy k�m�letlen h�bor� zajlik, melyben az ellens�g folyamatosan bomb�z minket, �s nem k�m�li a mi asszonyainkat �s gyermekeinket, �gy h�t mi sem k�m�lj�k �ket (m�rmint a legf�bb ellens�gnek tekintett zsid�kat). Olyasfajta �rd�gi logika ez, mint amit napjainkban a terrorist�kn�l tapasztalunk, akik p�ld�ul az amerikai civilek elleni mer�nyleteiket azzal indokolj�k, hogy Amerika j� ideje h�bor�t visel n�p�k ellen, �rtatlan civileket gyilkol, vagy legal�bbis t�mogatja a n�p�ket brut�lisan elnyom� �s sok-sok ember hal�l��rt felel�s brut�lis rezsimet. A bossz� logik�ja ez. De a holokauszt m�sr�l sz�l: arr�l, hogy a n�metek r�szben m�g a h�bor�t�l is f�ggetlen�l, puszt�n elk�peszt� gy�l�let�k miatt, el�re eltervezett m�don, „iparszer�” eszk�z�kkel, ki akart�k irtani az Eur�p�ban �l� zsid�kat. (R�gen azt is mondt�k, Hitler legf�bb c�lja a zsid�k kiirt�sa volt, �s c�lj�nak minden m�s szempontot al�rendelt. M�g a gy�zelem sem lett volna olyan fontos neki, mint a zsid�k megsemmis�t�se. Mindez term�szetesen badars�g.) Himmler �s Hitler id�zett besz�deikben a civilek ezreinek �let�t k�vetel� partiz�nellenes partiz�nellenes megtorl� akci�kra, valamint a zsid�k milli�inak deport�l�s�ra gondolhat, melynek nyom�n egymilli�n�l is t�bben vesztett�k �let�ket.

 

Iratok �s Pressac: Szeretn�m Ungv�rynak jelezni, lehet azon vitatkozni, hogy a Jan van Pelt-cikk c�me hat�svad�sz-e vagy sem, de tal�n ne untassuk ilyen l�nyegtelen r�szletekkel az olvas�kat. Az interj� tartalm�t nem torz�tottam el, ann�l is kev�sb� tehettem volna, mivel �n magam adtam meg a linket, mely a cikkre utal. (Jan Van Pelt sz� szerint a k�vetkez�t mondta:"Ninety-nine per cent of what we know [about Auschwitz] we do not actually have the physical evidence to prove.") Hogyan tudn�k „hamis�tani” egy olyan �r�st, aminek eredetii lel�hely�t is megjel�l�m? Pressac id�zett v�lem�ny�vel (m�rmint hogy nincsenek egy�rtelm�, t�rgyi bizony�t�kok a holokausztra n�zve, csak bizonytalan nyomok, melyek azonban kieg�sz�tik egym�st, �s elegend�ek) arra szerettem volna utalni, hogy milyen gyenge l�bakon �ll a hivatalos holokauszt-tudom�ny �p�tm�nye. (�s ennek ellen�re b�rt�nnel s�jtan�k azokat, akik k�telyeket merik hangoztatni a hivatalos v�ltozat hiteless�g�t illet�en!)

Ungv�ry a k�vetkez� �rvvel rukkol el�: „Kr. e. 49. janu�r 19-�n Julius Caesar – ny�ltan szembefordulv�n a Szen�tussal – hadsereg�vel egy�tt l�pte �t a Rubicon foly�t, melynek sor�n ezt mondta: „Alea iacta est” („A kocka el van vetve”). J�, �s akkor most sorolja fel kedves Ott� az ezt igazol� t�rgyi (!) bizony�t�kokat: … Err�l besz�ltem.” Nagyon �rdekes p�rhuzam, csakhogy a revizionista �ll�spontot er�s�ti. Ugyanis ha egy foly�n �tkel egy t�bb t�zezres l�leksz�m� hadsereg, igen csak sok „t�rgyi bizony�t�k” keletkezik az esem�ny megt�rt�nt�re vonatkoz�lag: val�sz�n�leg lesznek, akik belefulladnak a foly�ba, a lovak k�z�l is t�bb elhullik, a tetemeket eltemetik a parton, ezen k�v�l tutajok, cs�nakok, haszn�lati t�rgyak, fegyverek, stb. sokas�ga marad a helysz�nen. Val�sz�n�leg m�g n�h�ny �vvel a foly�n t�rt�n� �tkel�s ut�n is meg lehetett tal�lni a katon�k ott „felejtett” cs�nakjait, fegyvereit, egy�b eszk�zeit, az �tkel�s sor�n meghaltak s�rjait pedig sok-sok �vvel k�s�bb is fel lehetett m�g t�rni. K�tezer �v persze el�g hossz� id� ahhoz, hogy ne tal�ljuk meg a nyomokat. Na de mi a helyzet a holokauszttal? Mi�rt nem v�gezt�k el k�zvetlen�l a h�bor� ut�n – illetve az az�ta eltelt �vtizedek alatt – a „gyilkos eszk�z�k”, a g�zkamr�k, az �gynevezett g�zteheraut�k alapos vizsg�lat�t? Mi�rt nem t�rt�k f�l a t�megs�rokat? Hiszen m�g ha a halottakat elhamvasztott�k is, t�bb milli� ember maradv�nyai nem t�nhetnek el csak �gy nyomtalanul! �s m�g ma sem lenne k�s�. Mi�rt e felt�n� �dzkod�s a „vil�gt�rt�nelem legnagyobb t�meggyilkoss�g�nak” alapos kivizsg�l�s�t�l? Egy�bk�nt Ungv�ry p�rhuzama az�rt is s�nt�t, mert a Rubiconon t�rt�n� �tkel�s t�nyleg semmi m�s, mint egy t�rt�nelmi esem�ny, a holokauszt azonban �ll�t�lag egy gigantikus b�ncselekm�ny is volt, melynek elk�vet�i k�z�l nagyon sokakat �t�ltek hal�lra, s�lyos b�rt�nre. �s a minden m�s b�ncselekm�ny kivizsg�l�sakor sz�ks�ges „t�rv�nysz�ki orvosi vizsg�latokat” m�gsem v�gezt�k el. Vajon mi�rt?

 

Sonderbehandlung: Ungv�ry a k�vetkez�ket �rja: „Az els�, hogy egyetlen kiv�telt�l eltekintve az �sszes „bizony�t�k” amit felvonultatott, abszol�te, de sz� szerint teljes m�rt�kben, irrelev�ns a k�rd�s szempontj�b�l… ugyanis NEM IS SZEREPEL benn�k a Sonderbehandlung sz�!” Nem akartam hinni a szememnek, amikor ezeket a sorokat olvastam. Ha az �n st�lus�ban vitatkozn�k, akkor most azt �rn�m, �nnek komoly sz�veg�rt�si neh�zs�gei vannak, net�n tudatosan hamis�t. De be�rem azzal, hogy tal�n �n nem fogalmaztam vil�gosan. Ungv�ry �r! Olyan auschwitzi dokumentumokb�l id�ztem, melyekben a ciklon B sz�ll�t�s�r�l esik sz�. Az egyik esetben azt �rj�k, hogy a ciklon B-re a „t�bor g�zos�t�sa” (zur Vergasung des Lagers”), a m�sikban, hogy a t�bor fert�tlen�t�se („zur Desinfizierung des Lagers”) a harmadikban, hogy a „speci�lis kezel�s” („Sonderbehandlung”) �rdek�ben van sz�ks�g. Term�szetesen az els� k�t esetben nem szerepel a dokumentumban a Sonderbehandlung kifejez�s, de h�t �ppen ez a l�nyeg! H�t nem �rti? Mivel ugyanarr�l a ciklon B rendel�s�r�l van sz�, �s k�t esetben is utalnak r�, hogy a fert�tlen�t�s �rdek�ben van sz�ks�g a ciklon B-re, akkor feltehet�en a harmadik esetben is arr�l van sz� – amikor a Sonderbehandlung sz�t haszn�lj�k –, hogy „fert�tlen�t�s c�lj�b�l” (az egyik dokumentumban a kit�rt j�rv�nyra is utalnak) k�ldik el a k�v�nt szert a l�gerbe.

Ungv�ry ism�t el�j�n azzal a sz�veggel, hogy �n „hamis�tok”. Nem mondan� meg, mi�rt hamis�tan�k egy dokumentumot, amelyre val�sz�n�leg �n hivatkoztam el�sz�r a nyilv�noss�g el�tt Magyarorsz�gon? �s egy�ltal�n, hogyan lenn�k k�pes meghamis�tani egy iratot, amely egy moszkvai lev�lt�rban tal�lhat�, �s el�rhet� az interneten kereszt�l is?

De van enn�l s�lyosabb gond is Ungv�ry �rtelmez�s�vel. Ne haragudjon, de most egy olyan magas labd�t adott fel nekem, amelyet le kell, hogy �ssek. Az 1942. okt�ber 28-i k�lts�gbecsl�st �n teljesen t�vesen magyar�zta (t�l azon, hogy m�g hamis�t�ssal is megv�dolt, ami�rt illene most m�r bocs�natot k�rnie.) Ugyanis a k�lts�gbecsl�s, melyre hivatkoztam, az auschwitzi Zentralsaun�ra, vagyis a fert�tlen�t� k�zpontra vonatkozik. �n, Ungv�ry �r, egy �ri�si „felfedez�st” tett, mert soha senki, egyetlen holokauszt-t�rt�n�sz sem �ll�totta m�g, hogy ebben a fert�tlen�t�s c�ljaira szolg�l� �p�letben valaha g�zkamra is l�tezett volna. Ann�l is kev�sb�, mivel a sz�ban forg� l�tes�tm�nyt (BW 32-es jelzet�) 1942. �prilis 30-�n kezdt�k el �p�teni, �s a munk�latokat csak okt�ber 1-j�n fejezt�k be. A t�bor vezet�s�g�nek azonban hivatalosan csak 1944. janu�r 22-�n adt�k �t az �p�letet. Karl Bischoff, az Auschwitzi K�zponti �p�ts�vezet�s�g ir�ny�t�ja egy 1943. j�nius 4-�n kelt level�ben arr�l panaszkodott, hogy az els�sorban a cig�nyt�bor lak�it tizedel� s�lyos t�fuszj�rv�ny miatt elker�lhetetlenn� v�lt a f�lig k�sz Zentralsauna lebont�sa, �s egy �j fert�tlen�t� l�tes�tm�ny �p�t�se. (Ha teh�t ebben az �p�letben elg�zos�t�sok folytak volna, akkor nem sok embert v�gezhettek ki Auschwitzban.) De a Zentralsaun�ban sohasem voltak elg�zos�t�sok: egyetlen egy szemtan� sem �ll�t ugyanis ilyesmit! (�s term�szetesen semmif�le dokumentum sem utal arra, hogy a Zentralsaun�ban g�zkamra volt, de persze a kremat�riumokban t�rt�n� �ll�t�lagos elg�zos�t�sokat ilet�en sincsen semmif�le �r�sos bizony�t�k.) Magyar�n: az a helyis�g, amir�l �n azt �ll�tja, hogy g�zkamra, semmi esetre sem lehetett g�zkamra. Pontosan az volt, aminek jel�lt�k: fert�tlen�t� kamra a foglyok sz�m�ra.

De honnan lehet tudni, hogy a vonatkoz� k�lts�gbecsl�s a Zentralsaun�ra vonatkozik?

�me a k�lts�gbecsl�s angolul, amit tal�n t�bben meg�rtenek:

“16a) Delousing facility
1. for special treatment
Area: 50.00 x 20.00 = 1,000 m�
Height of building: 6.20
Enclosed space: 1,000.00 x 6.20 = 6,200 m�
Cellar section: 35.00 x 20.00 x 3.20 = 2,240 m�
total 8,400 m�
Cost for 1 m� RM 28.00
8,400.00 x 28.00 = 236,320.00
Extra charges for heating, shower
and disinfestation facilities RM 73,680.00
310,000.00

16b) 2. For the guard troops
Area: 12.25 x 12.65 + 12.40 x 8.70 = 262.84 m�
Height of building: 2.80 m
Enclosed space: 262.84 x 2.80 = approx. 736.00 m� […]
Costs for 1 m�: RM 30.00
736.00 x 30.00 = RM 22,080
Extra charges for heating, shower
and disinfestation facilities RM 7,920
RM 30,000”

 

A k�t fert�tlen�t� helyis�gre (16a �s 16b ) ugyanis utal�s t�rt�nik a K�zponti �p�t�svezet�s�g egy 1943. febru�r 2-i keltez�s� dokumentumban. Ebben az iratban is a 16b jelzet� helyis�get �gy jel�lik, mint amely egy „fert�tlen�t� szoba az �rszem�lyzet sz�m�ra”, �s annak nagys�ga pontosan megegyezik azzal, amit az 1942. okt�ber 28-i k�lts�gbecsl�sben olvashatunk: “12.65/12.25 + 12.40/8.70 m”; A 16a-val jel�lt szob�t „fert�tlen�t� a foglyoknak” megjel�l�ssel illetik a dokumentumban, igaz, m�rete m�s, mint a k�lts�gbecsl�sben szerepel (40m � 12m + 34m � 12m), ami azonban nem valami k�l�nlegess�g, mivel a sz�ban forg� dokumentum Revizori jelent�s az �p�t�anyag takar�koss�gr�l c�met viseli. Teh�t: takar�koss�gi okokb�l cs�kkentett�k a foglyok fert�tlen�t�s�re sz�nt kamra m�ret�t. A helyis�g itt megjel�lt adatai pontosan megegyeznek az �p�t�svezet�s�g november 24-i �s 25-i keltez�s� tervrajzain szerepl� (1841. �s 1846. sz alatt) sz�mokkal. Ezeken a tervrajzokon a „Fert�tlen�t� �s tetvetlen�t� l�tes�tm�ny a hadifogolyt�bor sz�m�ra” felirat szerepel, �s megegyezik a Zentralsauna eredeti tervrajz�val. (Minderre, �s a vonatkoz� dokumentumokra n�zve l�sd: Carlo Mattogno: Special Treatment in Auschwitz)

Ungv�ry �r, mindez nyilv�nval�an roppant k�nos �nnek, ann�l is ink�bb, mert igen gyakran lekezel�en, tisztess�gemet k�ts�gbe vonva, nagyk�p�en vitatkozik velem. N�zze, mindketten t�vedhet�nk, rosszul �rtelmezhet�nk iratokat, hib�zhatunk a ford�t�sok k�zben, �s nem kell minden r�szletk�rd�sben j�ratosaknak lenn�nk – de nem lenne szabad felt�telezni, hogy a vitapartner csak az�rt, mert m�s v�lem�nyen van, biztosan hamis�t, csal �s valami elk�peszt� aljass�gon t�ri a fej�t. �s f�leg nem lenne szabad nagyk�p�sk�dni �s lekezelni a m�sik felet. Mert amikor ilyen nyilv�nval� t�ved�st k�vet el (mint t�rt�nt az p�ld�ul az egy ember el�get�s�hez sz�ks�ges koksz mennyis�g�nek kisz�m�t�sa kapcs�n), akkor hov� teszi azt a nagy mell�nyt, Kriszti�n?

A Sonderbehandlung sz� �rtelmez�se kapcs�n sem kellett volna kioktatnia, mert ha figyelmesen elolvasta volna, amit cikkemben �rtam, �szrevette volna az al�bbi mondatot: „Igaz, m�g hivatalos n�met dokumentumokban is van arra p�lda, hogy bizonyos Sonder el�tag� szavak (Sondermassnahmen, Sonderaktionen, Sonderbehandlung, stb.) valamif�le b�ncselekm�nyre utalnak.” Teh�t az �n felsorakoztatott p�ld�i a Sonderbehandlung jelent�s�vel kapcsolatban egy�ltal�n nem leptek meg. De azokban az iratokban, melyeket �n �r�s�ban bemutat, sem egy�rtelm� a Sonderbehandlung jelent�se. N�mely esetben pedig nem j�r el becs�letesen.(Pl. Az egyik irat, amelyet k�z�l, �gy sz�l:„A k�ls� kommando munk�j�t azonnal �t kell �ll�tani. Ehhez a k�vetkez�ket rendelem.:
1.) A Sonderbehandlungok m�rt�ke minim�lisra cs�kkentend�.
(...)
4.) Alapvet�en m�r nem lesznek gyermekek agyonl�ve.” Azzal, hogy kihagyta a 2-es �s 3-as pontot, a „gyermekek agyonl�v�s�t” a Sonderbehandlung”-hoz kapcsolja, holott egy�ltal�n nem biztos, hogy ebben az esetben a sz� valamif�le kiv�gz�sre utal.) Egy�bk�nt nem vitatta soha senki, hogy – f�k�nt a keleti fronton – a partiz�nellenes megtorl� akci�k r�szek�nt t�rt�ntek kiv�gz�sek (amelyek civileket is �rinthettek), �s ilyesfajta esetekre is alkalmazhatt�k a Sonderbehandlung sz�t. De a vit�nk nem arr�l sz�l, hogy mif�le megtorl� akci�kat ind�tottak a n�metek a polg�ri lakoss�g ellen. Kor�bbi cikkemben utaltam arra, hogy b�r a felt�telez�sek szerint Auschwitzban t�rt�nt a legt�bb elg�zos�t�s, ennek ellen�re az Auschwizti �p�t�svezet�s�g fennmaradt hatalmas t�meg� dokumentumaiban egyetlen olyan irat sincs, amely egy�rtelm�en az elg�zos�t�sokra vonatkozna. De a nemzeti szocialista N�metorsz�g kor�b�l sz�rmaz� t�bb tonn�nyi dokumentumban nincsen sz� „megsemmis�t� t�borokr�l”, „g�zkamr�kr�l”, a „zsid�k kiirt�s�t c�lz� el�re eltervezett programr�l”.

 

Fert�tlen�t�s, mi, Ott�? Elg�zos�t�s, mi, Kriszti�n?

 

Egy elmaradt k�rd�s: Ungv�ry arra k�v�ncsi, hogy vitaind�t� cikkem 26 k�rd�se saj�t „szellemi term�kem”-e? A k�rd�sek t�bbs�ge revizionista szerz�k m�veinek tanulm�nyoz�sa sor�n fogalmaz�dott meg bennem, m�s r�sz�ket magam �t�ltem ki.

 

Korherr-jelent�s: A k�rd�ssel kapcsolatban kifejtettem a v�lem�nyemet. Korherr maga egy 1977-ben �rt level�ben tagadta, hogy a sokat emlegetett jelent�s�ben a zsid�k megsemmis�t�s�r�l lett volna sz�. A dokumentumban szerepl� sz�madatok sokf�lek�ppen �rt�kelhet�k. �n most els�sorban arra szeretn�k r�mutatni, hogy az ut�bbi id�ben a revizionist�k t�bb tanulm�nyt is �rtak a keleti ter�letekre deport�lt (a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szek �ltal elg�zos�tottnak tekintett) zsid�kr�l, bebizony�tva, hogy igen nagy sz�mban voltak jelen azon a vid�ken.

 

Wetzel-lev�l: Itt voltak�ppen a g�zteheraut�k k�rd�s�r�l van sz�. (Ungv�ry egy kor�bbi �r�s�ban g�zkamr�kat eml�tett. Legut�bb helyesb�tett.) A Wetzel-lev�l �rdekes dokumentum, de ha voltak olyasfajta sz�nd�kok, mint amelyekre a lev�lben utal�s t�rt�nik, nem tudhatjuk, megval�sultak-e a tervek? K�l�n�s az id�pont is. 1941 okt�ber�ben m�r v�geztek a n�metek elg�zos�t�sokat? Hiszen a wansee-i konferenci�t – amelyen a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szek egy r�sze szerint a zsid�k megsemmis�t�s�nek m�dozatait eld�nt�tt�k – 1942. janu�r 20-�n tartott�k. Van olyan hivatalos v�lem�ny is, mely szerint a d�nt�st a zsid�s�g megsemmis�t�s�r�l 1941 �sz�n hozt�k meg. Ennek ellen�re Rig�ban m�r ekkor m�k�dtek volna a g�zteheraut�k? Esetleg Hitler tudta n�lk�l, amolyan helyi kezdem�nyez�sk�nt? El�gg� val�sz�n�tlennek t�n� feltev�s. A g�zteheraut�kr�l egy�bk�nt �rt J�rgen Graf is az els� holokauszt-vita sor�n, �s meggy�z� �rvekkel c�folta a hivatalos �ll�spontot. (ITT)Graf �r�s�nak l�bjegyzet�ben a k�rd�ssel kapcsolatos revizionista szakirodalom is megtal�lhat�.)

 

G�nyrajzok, g�nyol�d�s: Nem tartozik a t�m�nkhoz, de bizonyos �zl�stelen, egyes embercsoportokat s�lyosan s�rt� rajzok k�zz�t�tel�t �n sem tartom helyesnek. Viszont ha a magyars�g nemzeti jelk�pein, hagyom�nyai m�sok g�nyol�dnak, senki se csod�lkozzon, ha egyesekn�l elszakad a c�rna, �s durva rajzokkal (esetleg �r�sokkal, szavakkal) v�laszolnak.

 

Pressac: Pressac-r�l sokat vitatkoztunk. Ungv�ry �ll�t�sa, mely szerint �n az � �r�sait nem olvasom el, nem igaz. S�t, sz�vesen olvasom Ungv�ry vitacikkeit (k�nyveit �s tanulm�nyait is), hab�r megmondom �szint�n, kiss� zavar, hogy helyenk�nt lekezel�, g�nyos, s�rt� modorban �r

 

DEGOB-jegyz�k�nyvek: Term�szetesen semmi kifog�som nincsen Ungv�ry felvet�se ellen, hogy k�z�lj�k a Degob honlapj�n olvashat� visszaeml�kez�seket. A revizionist�k az �ll�t�lagos szemtan�k vallom�sainak k�zz�t�tele r�v�n csak nyerhetnek, mert ki fog der�lni, mennyi k�ptelens�get tartalmaznak a besz�mol�k.

 

Az elk�vet�k vallom�sainak megb�zhat�s�ga: „Vajon mennyivel szavahihet�bbek az auschwitzi g�zkamr�kr�l besz�mol� szemtan�k, mint azok, akik a dachaui vagy a bergen-belseni g�zkamr�kr�l (�s l�gkalap�csos, elektromos �ramos, v�zbe fojt�sos kiv�gz�sekr�l, stb.) mondtak val�tlans�gokat? Erre a k�rd�sre feleljen, Ungv�ry �r!” – �rtam �n. Erre Ungv�ry: „Ebben a mondatban egyszerre t�bb val�tlans�g is van. Egyr�szt a t�lnyom�sos, ill. v�kuumk�s�rletekr�l, a v�zben t�lh�t�ses k�s�rletekr�l �s ezek hal�los �ldozatair�l rengeteg dokumentum van (l�sd �lorvosi k�s�rletek).” De a „szemtan�k” valamint az ellen�ll�si mozgalmak jelent�sei arr�l sz�molnak be, hogy nem orvosi k�s�rletek r�szek�nt nyomt�k v�zbe a foglyokat, vezettek bel�j�k elektromos �ramot, �t�tt�k �ket l�gkalap�ccsal, hanem ilyen m�dokon (is) zajlottak volna t�megesen a kiv�gz�sek. Olyan „besz�mol�k” is vannak, amelyek szerint az �ldozatok egy mozg� plat�n �lltak, amely v�zbe eresztette �ket, van azut�n a k�sleltetett hat�s� m�regr�l sz�l� sztori, ami �gy sz�l, hogy a valamilyen titokzatos szerrel elk�b�tott foglyok elt�ntorogtak a nagy s�rig, amibe azut�n beleestek, vannak tov�bb� a kl�rg�zas kiv�gz�sek, stb. Mindez roppant hihet�, ugye?. A h�bor� ut�n az al�bbi kiv�gz�si t�rt�netek keringtek n�h�ny „hal�lt�borral” kapcsolatban:

 

Belzec:

- �getett m�sszel teli vagonokban t�rt�nt a foglyok legyilkol�sa;

- Egy hatalmas, v�z al� ereszked� plat�ra helyezt�k az �ldozatokat, amelybe m�g elektromos �ramot is vezettek.

 

Sobibor:

- Valamif�le fekete sz�n� anyagot sz�rtak be a tet�n tal�lhat� ny�l�son kereszt�l a kamr�ba, ahol a foglyokat �sszezs�folt�k;

- Kl�rg�zzal �lt�k a foglyokat.

 

Treblinka:

- Mozg� g�zkamr�kat haszn�ltak az elm�s n�metek, amely a t�megs�rokig sz�ll�totta, �s abba belebor�totta a holttesteket;

- Egy olyan m�rges g�zt haszn�ltak a foglyok meg�l�s�re, mely csak lassan fejtette ki a hat�s�t, �gy az �ldozatok el tudtak v�nszorogni a t�megs�rokig, melyekbe azut�n �jultan belezuhantak:

- A n�metek kipump�lt�k a leveg�t a kamr�kb�l, melyekbe az �ldozataikat bezs�folt�k;

- G�zt vezettek az emberekkel telet�m�tt kamr�ba.

Ennyit a „megb�zhat� szemtan�kr�l”. (Ezeket a t�rt�neteket a „t�l�l�k”, illetve a m�g�tt�k �ll� sz�vets�ges propagandist�k, net�n a n�metellenes ellen�ll�si ,mozgalmak k�r�ben agyalt�k ki term�szetesen, nem pedig az „elk�vet�k”. B�r az „elk�vet�k” is mondtak �rdekes dolgokat: gondoljunk p�ld�ul azokra az SS-tisztekre, akik „beismert�k” a ravensbr�cki �s mathauseni „g�zkamr�k” l�t�t, vagy gondoljunk Perry Broad, Rudolf H�ss, Kurt Gerstein k�ptelen "vallom�saira", stb.)

Ungv�ry Kriszti�n �s a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szek forr�skritikai algoritmusa: Ha a v�dlott tagadja az elg�zos�t�sok t�ny�t, akkor hazudik. Ha elismeri, hogy a l�gerekben voltak elg�zos�t�sok, akkor igazat mond. A hivatalos holot�rt�n�szek algoritmusa: Ha nincsen elegend� �r�sbeli bizony�t�k a holokausztra, akkor annak oka, hogy az iratokat a n�metek megsemmis�tett�k. Ha nincsenek t�rgyi bizony�t�kok, annak oka, hogy a legt�bb g�zkamr�t, s�t t�bb megsemmis�t� t�bort is a f�ldig romboltak. A holttestek maradv�nyai az�rt nincsenek meg, mert a hamvakat sz�tsz�rt�k. Mindamellett az�rt a „holokauszt a vil�gt�rt�nelem legjobban dokument�lt t�rt�nelmi esem�nye.”

Gyilkos fegyver, t�megs�rok felt�r�sa: Ungv�ry k�l�n�s meg�llap�t�sai: „B�r�s�gi elj�r�sokr�l besz�l�nk, m�rpedig ott olyan t�nyeket, melyeket egyik oldal sem vitat – �rtelemszer�en – nem kell bizony�tani, azokat a b�r�s�g k�l�n bizony�t�s n�lk�l is val�nak fogadja el.” Na de Ungv�ry �r, ki d�nti el, melyek a „t�nyek”? Mindig a gy�ztesek? �s mi az, hogy a „t�nyek”, melyeket „egyik oldal sem vitat”? A legut�bbi cikkemben igen sok olyan n�met katonatiszt �s politikus nev�t megeml�tettem, akik tagadt�k az elg�zos�t�sok t�ny�t. �k nem sz�m�tanak? Mi�rt nem? Mert n�cik? Ki d�nti el, ki a n�ci? �s ha valaki t�nyleg n�ci, akkor nincsen joga elmondani, szerinte melyek voltak a „t�nyek”? �s egy holokauszt-�gyben �t�lkez� b�r�s�gon nem szok�s �r�sbeli �s t�rgyi bizony�t�kokkal al�t�masztani a „t�nyeket”?

 

G�zbiztos ajt�k, lefoly� zs�r: Ami pedig a III-as kremat�rium sz�m�ra 1943 m�rcius�ban megrendelt „g�zbiztos ajt�kat” illeti, arra vonatkoz�an mindk�t oldal feltev�sekkel k�nytelen be�rni, mert senki sem tud agy�rtelm�, c�folhatatlan bizony�t�kot szolg�ltatni �ll�spontja al�t�maszt�s�ra: a hivatalos holokauszt-t�rt�n�szek szerint a „g�zbiztos ajt�kkal” felszerelt hullakamra val�j�ban emberek meg�l�s�re szolg�l� g�zkamra volt, a revizionist�k viszont �gy v�lik, matracok �s ruh�k fert�tlen�t�s�re szolg�l� „fert�tlen�t� kamr�v�” akart�k �talak�tani a helyis�get. (Melyre vonatkoz�an haszn�lj�k a „Vergasungskeller” sz�t, mely �pp�gy lehet g�zkamra, mint fert�tlen�t� kamra.) A lefoly� zs�rt illet�en pedig azt tan�csolom Ungv�rynak, s�ss�n szalonn�t a szabadban, �s n�zze meg, mi t�rt�nik a „lefoly� zs�rral”. De hogy az emberi testekb�l kifoly� zs�rt a n�metek felhaszn�lt�k, �s azzal „gerjesztett�k a t�zet” (vagy esetleg kolb�szt vagy szappant k�sz�tettek bel�le), az m�lys�ges badars�g.

 

�lorvosi k�s�rletek: �r�l�k, hogy jelentek meg k�nyvek az amerikaiak orvosi k�s�rleteir�l. J� lenne t�bbet tudni m�sutt, p�ld�ul a Szovjetuni�ban zajl� hasonl� tev�kenys�gr�l. De az�rt t�ny, ami t�ny: egy Mengele ismerts�g�vel egyetlen m�s, k�s�rletezget� orvos sem vetekedhet...Mi a t�lz�s a Mengel�vel kapcsolatos t�rt�netekben? – k�rdezi t�lem Ungv�ry. Nos, az eddigi legteljesebb – s�t, tal�n az egyetlen – munka, amely Mengele auschwitzi tev�kenys�g�t �gymond feldolgozza, 1986-ban sz�letett. A k�nyvet k�t ismert �js�g�r� eszk�b�lta �ssze: Gerald Posner �s John Ware Az „inform�ci�kat” pedig egykori auschwitzi foglyok abszurd besz�mol�i alapj�n �ll�tott�k �ssze. Mindegyik�k szinte egybehangz�an �ll�tja, hogy a l�ger vas�t�llom�s�n, az auschwitzi „r�mp�n” Mengele v�rta a deport�ltak �rkez�s�t, �s ott he