Mikor alakult meg az IT?

A Jobbik Ifj�s�gi Tagozata k�r�lbel�l f�l �ve bontogatja a sz�rnyait. M�ra eljutottunk od�ig, hogy orsz�gszerte t�bb mint sz�z helyi tagozatunk m�k�dik �s ezekben t�bb sz�z aktivist�nk dolgozik, �l akt�v k�z�ss�gi �letet. A Jobbik Ifj�s�gi Tagozat�nak jelenleg h�ny sz�zal�ka f�iskol�s hallgat�? A csapat �sszet�tel�t illet�en v�ltozatos a k�p, de az eddigi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az egyetemist�k-f�iskol�sok – illetve a frissen diplom�zottak – nagy kedvvel �s lelkesed�ssel kapcsol�dnak be a munk�ba. Remek t�rsas�g van kialakul�f�lben, az a t�ny pedig, hogy a bel�p�ssel nem j�n l�tre p�rttags�g, m�gnesk�nt vonzza a fiatalokat.

Ebben a form�j�ban mindenk�ppen mennie kell, de ez m�r �vek �ta teljesen nyilv�nval� minden j�zanul gondolkod� ember sz�m�ra, aki komolyabb �rdekl�d�ssel fordul a fels�oktat�s m�k�d�s�nek ir�ny�ba. Amikor ezt a rendszert bevezett�k, azzal hitegett�k a magyar egyetemist�kat, egyetemre k�sz�l�ket, hogy a bolognai rendszernek k�sz�nhet�en majd n�vekedni fog a k�pz�s sz�nvonala �s egyszer�bb� v�lik az egyetemek k�z�tti �tj�rhat�s�g, ak�r nemzetk�zi tekintetben is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatj�k, hogy a k�pz�s sz�nvonal�ban nem k�vetkezett be �rdemi v�ltoz�s, tov�bbra is ugyanazok az oktat�k tartj�k meg ugyanazokat az �r�kat, az int�zm�nyek k�z�tti "migr�ci�" m�g hazai viszonylatban is elhanyagolhat�.

Sz�ll K�lm�n Terv nagyar�ny� hallgat�il�tsz�m-sz�k�t�st vet�t el�re. �gy t�nik, ennek nem csak p�nz�gyi okai vannak, hiszen Hoffmann R�zsa nemr�giben azt nyilatkozta, hogy az egyetem nem a k�z�pszernek val�. Ezzel szemben az az eur�pai trend, hogy legal�bb alapfokon, de min�l t�bben szerezzenek fels�fok� v�gzetts�get. Melyik a j� megold�s? 

A 20. sz�zad legjelent�sebb konzervat�v politikusainak egyike, Klebelsberg Kuno �ta tudjuk, hogy az oktat�s a nemzet felemel�s�nek egyetlen lehets�ges �tja. Az oktat�s – �s ezen bel�l a fels�oktat�s – nemzetstrat�giai �gazat, ennek a szf�r�nak kellene az utols�nak lennie, amely meg�rzi azt, hogy a magyar gazdas�ggal valami tov�bbra sincs rendben. Az idei tan�vben t�bb milli�rd forintot vontak ki a magyar fels�oktat�sb�l, az egyetemek a t�nk sz�l�re ker�ltek, majd erre Hoffmann R�zsa ki�ll �s k�zli, hogy igaz�b�l nincs is sz�ks�g ennyi fels�fok� v�gzetts�g� magyar fiatalra. Kev�ss� cizell�ltan �gy foglalhatn�nk �ssze az �llamtitk�r Asszony szavait, hogy aki h�lye az nem menjen egyetemre. Szerint�nk viszont nincsen h�lye magyar fiatal, esetleg olyan, akit – a szint�n az �llamtitk�r Asszony fel�gyelete al� tartoz� – a k�zoktat�s sor�n elh�ly�tettek.  Mindannyian tehets�gesek vagyunk valamiben, az oktat�s pedig a mi v�lem�ny�nk szerint �ppen az a szf�ra, amelynek ezeket ki kellene bontakoztatnia.  

Bizonyos f�iskol�k diplom�ja igaz�b�l nem sokat �rnek, hiszen sok munk�ltat� m�r a p�ly�z�sn�l kik�ti, hogy mely fels�oktat�si int�zm�ny v�gz�sei k�z�l v�rj�k a jelentkez�ket. Szerintetek hogyan lehetne visszahozni a diploma �rt�k�t?

�gy, hogy azt kellene oktatni az int�zm�nyekben, amire a munkaer�piacon sz�ks�g van. Err�l persze el�sz�r a munkaad�kat kellene megk�rdezni, hogy �k milyen k�pess�gekkel �s tud�ssal rendelkez� fiatalokat alkalmazn�nak sz�vesen. Am�g a fels�oktat�si int�zm�nyek nem igazodnak a korszer� min�s�gbiztos�t�si trendekhez, nem foglalkoznak professzion�lis szinten a hallgat�ik karriertervez�s�vel �s nem t�r�dnek a diplom�s p�lyak�vet�si rendszer bevezet�s�vel, addig nem lehet elv�rni, hogy a versenyszf�ra fel�llva tapsikoljon minden diplom�s p�lyakezd�nek, ha az a munkaer�piacra t�ved. �szre kellene venni v�gre, hogy a magyar fels�oktat�s csak akkor tud kik�sz�l�dni szorult helyzet�b�l, ha v�gre t�ll�p saj�t �rny�k�n, ugyanis nemzetk�zi tekintetben annyira van elmaradva a k�lf�ldi egyetemekt�l, mint az NB 1 a Bajnokok Lig�j�t�l. Itthon j�l elmeccselgetnek egym�ssal az egyetemek, de nemzetk�zi szinten nem k�pviselnek komoly „j�t�ker�t”. Ha v�ltoztatni akarunk, el�sz�r ezt kellene beismern�nk v�gre, kedves �llamtitk�r Asszony.

KE - barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s