Utalni kell mindenekel�tt a Magyar Telev�zi� Ma Reggel c�m�, 2011. j�lius 26-ai m�sor�ban Morvai Krisztin�val folytatott besz�lget�sre, amelyben egyenesen a Norv�gi�ban elk�vetett t�megm�sz�rl�ssal hozt�k �sszef�gg�sbe a Budah�zy Gy�rgy elleni v�dakat. V�dencem �s a magam nev�ben is a leghat�rozottabban visszautas�tom.

 

Tudni kell, hogy a Budah�zy Gy�rgy �s t�rsai ellen terrorcselekm�ny miatt emelt v�dpontok egyik�ben sem esett szem�lyi s�r�l�s. K�ts�gtelen t�ny, hogy Csintalan S�ndor megver�se is a v�d t�rgy�t k�pezi, ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni (ez m�r a t�rgyal�son elhangzott, teh�t a befoly�sol�si sz�nd�k hi�ny�t nem �rinti), hogy Budah�zy t�rv�nyes �ton k�v�nta a rajta esett s�relmet megtorolni, m�sr�szt Csintalan S�ndor a t�rgyal�son hat�rozottan 6 emberr�l besz�lt, mik�zben a v�d tan�ja 4-r�l tett eml�t�st, ez pedig Csintalan �r kor�bbi nyilatkozat�t t�kr�zi.

 

Budah�zy Gy�rgy t�bb mint k�t �ve tart� el�zetes letart�ztat�sa az�rt is agg�lyos, mert komolyan akad�lyozza a v�delemhez val� jog alkotm�nyos gyakorl�s�t. Fogva tart�sa miatt nem ellen�rizhette p�ld�ul a r�sz�re visszaadott sz�m�t�g�p adat�llom�ny�t, holott annak ak�r �gyd�nt� jelent�s�ge is lehet. Szabadl�bon l�v� t�rsai ilyen korl�toz�s al� nem esnek. A m�rgez�sr�l sz�l� h�reket komment�lni nem tudom, de az biztos, hogy v�dencem eg�szs�gi �llapota �rz�kelhet�en romlik. Csal�dja minden �rtelemben t�nkremegy, kisl�ny�n�l hat�rozott pszichikai k�rosod�st �llap�tott meg egy szak�rt�. Mindennek ellen�re a v�delem �s Budah�zy Gy�rgy �ltal felhozott �rveket �rdemi vizsg�lat n�lk�l h�r�tj�k el a b�r�s�gok, �nmagukkal is ellent�tes m�don indokolva a szabads�gelvon�s sz�ks�gess�g�t.

 

Meg�t�l�s�nk szerint hi�nyoznak a tisztess�ges elj�r�s alapvet� k�vetelm�nyei. A nyilv�noss�g kiz�r�sa �s v�dencem megfoszt�sa a t�rgyal�s k�zvetlens�g�nek �rv�nyes�t�s�r�l �ppen az egyik legfontosabb tan� kihallgat�sa k�zben t�rt�nt meg, �rdemi indokl�s n�lk�l. Meg kell jegyezni, hogy maga a tan� nem k�rte a nyilv�noss�g kiz�r�s�t, sem pedig v�dencem elt�vol�t�s�t a kihallgat�sa idej�re. Ezen t�lmen�en t�nyk�nt lehet meg�llap�tani, hogy az �gy�szs�g manipul�lja a bizony�t�si elj�r�st. A nyomoz�s iratainak a v�demel�s el�tti k�telez� megismertet�s�t megtagadva a t�rgyal�s sor�n ny�jt be olyan fontos bizony�t�si eszk�z�ket, amelyek a v�delem sz�m�ra hozz�f�rhetetlenek voltak. A v�delem hat�rozott, a b�r�s�g �ltal feltett k�rd�sre az �gy�sz hat�rozottan �gy nyilatkozott, hogy a v�d bizony�t�s�ra tov�bbi iratok csatol�s�t nem l�tja sz�ks�gesnek. Ennek ellen�re – miut�n a m�r eml�tett tan� belezavarodott a vallom�s�ba – j�nius 17-�n �jabb vaskos k�teget adott �t a b�r�s�gnak. Ennek tartalm�t – b�r k�rt�k – mind a mai napig nem ismerj�k, az �g�rt m�solatok nem k�sz�ltek el.

 

A v�delem a strasbourgi Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga el�tt is �rv�nyes�ti Budah�zy Gy�rgynek a tisztess�ges elj�r�shoz val� jog�t.

 

Budapest, 2011. augusztus 1.

 

Dr. Szikinger Istv�n

(Kuruc.info)