A rendszerv�lt�st k�vet�, t�bb hull�mban lezajl�, s�lyos anom�li�kkal terhelt privatiz�ci�s folyamat eredm�nyek�nt azonban v�g�l az �sszes gy�r k�lf�ldi tulajdonosok kez�be ker�lt, akik 1997-t�l 2009-ig a 12 gy�rb�l 11-et bez�rtak. M�ra egyed�l a kaposv�ri cukorgy�r maradt csak talpon, amely a hazai sz�ks�gleteknek mind�ssze egyharmad�t �ll�tja el�.

 

A cukoripar privatiz�ci�ja az 1990-es �vek legelej�n megkezd�d�tt. Cukorgy�raink a k�z�p-eur�pai t�rs�gben j� �llapot�nak sz�m�tottak, r�patermeszt�si adotts�gaink kit�n�ek, r�patermel�ink pedig felk�sz�ltek, tapasztaltak voltak. Tov�bbi hatalmas vonzer�t jelentett, hogy Nyugat-Eur�p�ban 1968-t�l egy �gynevezett z�rt „cukorrezsim” m�k�d�tt, amely meghat�rozta, hogy mennyit lehet termelni �s mennyi�rt, illetve mekkora az export�lhat� term�kmennyis�g; az olcs� importt�l pedig az ottani piacokat megv�dt�k a v�mok. Mindez kiemelked�en vonz�v� tette a k�lf�ldiek sz�m�ra a magyarorsz�gi befektet�st. Ezzel p�rhuzamosan az 1990-es �vek elej�n felp�rg� infl�ci� �s a kereslet cs�kken�se jelent�s finansz�roz�si gondokat okozott a hazai cukor�gazatban.

 

A privatiz�ci� els� hull�ma 1990-t�l 1993-ig zajlott le. Az �llami Vagyon�gyn�ks�g (�V�) az �ri�si k�lf�ldi �rdekl�d�s ellen�re a legnagyobb �s legkorszer�bb gy�rak (Pet�h�za, Kaposv�r, Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs, Kaba, teh�t �sszesen 7 �zem) t�keemel�ses privatiz�ci�ja mellett d�nt�tt. A konstrukci� szerint a t�keemel�s fej�ben a Magyar �llam a 25 sz�zal�k plusz egy szavazatnyi tulajdonr�sz mell� odaadta a v�llalatok teljes ir�ny�t�si jogk�r�t is(!), valamint a fennmarad� �llami tulajdonr�szekre el�v�s�rl�si jogot biztos�tott a k�lf�ldi befektet�nek. Ennek k�vetkezt�ben:

 

· az els� privatiz�ci�s hull�mb�l gyakorlatilag semmilyen k�zvetlen bev�tele nem volt az �llamkassz�nak,
· az ir�ny�t�si jogok �tad�s�val teljes m�rt�kben kiszolg�ltatta a legjobb gy�rainkat �s vel�k egy�tt a magyar piac k�r�lbel�l 70 sz�zal�k�t a k�lf�ldi tulajdonosoknak.

 

A fenti m�don privatiz�lt 7 gy�r h�rom k�lf�ldi c�g kez�be ker�lt: Agrana (osztr�k-n�met �rdekelts�g; Pet�h�za �s Kaposv�r), Beghin Say (francia �rdekelts�g; Hatvan, Selyp, Szolnok, Szerencs) �s Eastern Sugar (angol-francia �rdekelts�g; Kaba).

 

1993-ra teh�t a tizenkett�b�l csup�n �t cukorgy�r (S�rv�r, �cs, Ercsi, Sarkad, Mez�hegyes) maradt �llami tulajdonban �s �llami ir�ny�t�s alatt. Az �V� 1993-as egyik bels� jelent�se szerint a t�bbi gy�rban tulajdonr�szt �s ir�ny�t�si jogot szerzett multik teljes m�rt�kben �sszehangoltan l�ptek fel, azzal a sz�nd�kkal, hogy a marad�k �t magyar tulajdon� gy�rat bekebelezz�k vagy megfojts�k. (...)

 

F�r Bal�zs

 

A teljes cikket a Barik�d legfrissebb sz�m�ban olvashatja. Vegye a lapot, t�mogassa a nemzeti sajt�t!