�s ez nem csak �s nem els�sorban az elcsatolt ter�letekre, magyars�g�ra �rv�nyes.

T�rt�nelme sor�n t�bb n�pesed�si katasztr�f�n is �tesett a K�rp�t-medencei magyars�g – kezdte t�rt�nelmi �ttekint�s�t Seb�k L�szl� kutat�, aki adatok eg�sz sor�val szeml�ltette, hogyan v�ltozott a magyars�g sz�ma �s ar�nya az ut�bbi m�sf�l �vsz�zadban. Mik�zben 1851 �s 1910 k�z�tt gyakorlatilag megdupl�z�dott a sz�munk, s ez ar�nyaiban is sz�mottev� gyarapod�st jelentett a magyar kir�lys�gban – itt a szaporulat mellett a jelent�s m�rt�k� term�szetes asszimil�ci� is nagy szerepet j�tszott –, Trianon ut�n a magyars�g fogy�sa, f�k�nt a t�bbi etnikumhoz k�pest t�retlen. Igaz, vid�kenk�nt – ebben a tekintetben Sz�kelyf�ld sok�ig pozit�v m�rleget mutatott – �s id�szakonk�nt v�ltoz�.

 

A negat�v term�szetes szaporulat (amikor az elhal�loz�sok sz�ma meghaladja a sz�let�sek sz�m�t) tart�san �s �ltal�nosan a nyolcvanas �vek eleje �ta v�ltozatlan a K�rp�t-medencei magyars�g k�r�ben. A legdr�maibb fogy�s Horv�t�or�sz�g�ban k�vetkezett be – mintegy 80 000-r�l 14 000-re apadt a magyars�g –, de Vajdas�g, illetve Felvid�k is el�l j�r a ne�gat�v statisztik�kban. Abszol�t �rt�kben Erd�lyben fogyott legink�bb a magyar – a kilencvenes �vekben k�zel h�romsz�zezerrel – �s a tendencia, b�r n�mileg cs�kkent, folytat�dik.

 

Az idei n�psz�ml�l�sra a szak�rt� azt prognosztiz�lja, hogy az erd�lyi magyars�g l�leksz�ma mintegy 1,3 milli�ra cs�kken, az elcsatolt ter�leteken pedig �jabb k�tsz�zezerrel lesz�nk kevesebben (2,4 helyett 2,2 milli�). Ami az etnikai ar�nyokban �szlelhet� t�rveszt�st illeti, a sz�rv�ny egy�rtelm� felmorzsol�d�sa l�tszik, a v�rosokban pedig m�g a t�mbben is jelent�s ar�nyveszt�s mutathat� ki az uralkod� nemzetekkel szemben.

 

Ez�rt is nagy a t�tje az �szi n�psz�ml�l�snak – mondta De�meter Szil�rd, az Erd�lyi Magyar Nemzeti Tan�cs (EMNT) n�pesed�si munkacsoportj�nak vezet�je, aki nagyon fontosnak tartja min�l t�bb magyar sz�ml�l�biztos mozg�s�t�s�t. Hiszen a t�mogat�spolitika, �s a nemzetis�gi jogok – p�ld�ul nyelvi jogok – egyar�nt k�sz�bar�nyokhoz k�t�ttek, �gy nem mindegy, hogy p�ld�ul Kolozsv�r eset�ben feltorn�zhat�-e a magyars�g ar�nya h�sz sz�zal�kra. Ez�rt ind�tanak kamp�nyt, ehhez kapcsol�dik p�ld�ul a Magyarnak lenni j�! szlogen is.

 

A n�pess�gfogy�s t�rsadalmi okait boncolgatva Gyarmati Judit antropol�gus a csal�dok szerkezeti �talakul�s�nak negat�v hat�s�t, �ltal�ban a k�zbesz�d, a m�dia negat�v szerep�t emelte ki. Az el�ad�k a n�pess�gfogy�s politikai-gazdas�gi okait is elemezt�k, legink�bb ennek tudhat� be, hogy a magyars�g t�bbs�ge negat�v j�v�k�ppel rendelkezik.

 

(H�romsz�k)