Szabadok, szabads�g – egy f�l �vsz�zada kezdtek neki a modern kori t�rt�nelem tudathasad�s�t szimboliz�l� �p�tm�nynek. Csal�dokat v�gott kett� a fal, egy v�rost, Eur�pa f�v�ros�t osztotta fel keleti �s nyugati r�szre, �sszemosva a fejekben a fogalmakat: Nyugat lett a szabads�g szimb�luma, m�g Kelet a rabs�ga.

 

K�ts�gtelen, mi voltunk a fal m�g�tt, mi voltunk a rabok. Ma m�r tudjuk: �k is azok voltak. Mi, mindannyian, eur�paiak rabok voltunk, maradtunk. Hi�ba engedt�k meg nek�nk a nagyok, hogy szabadok legy�nk, a szellem fogyaszt�i t�rsadalom vagy kommunista agymos�s �ltali rabszolgas�ga nem sz�nt meg. A mai n�met fiatalok m�r nem igaz�n tudj�k, mi is volt az a fal. Bocs�nat, a Fal. Nem is igaz�n �rdekli �ket. Az egys�ges N�metorsz�got term�szetesnek veszik, ahogy a szabads�got �s a szabadoss�got, �s sokszor az anarchi�t is.

 

50 �ve kezdt�k el �p�teni teh�t a Falat. A nagy kezd�bet� indokolt, rem�lem ez egy�rtelm�.

 

�s 50 �ve bizony�tjuk a Fennval�nak, nap mint nap, hogy nem tanultunk semmit. Nem �l�nk azzal a lehet�s�ggel, hogy nincs fal, falakat h�znak fel ma is a szellem rabszolgatart�i: „n�ci”, „sz�ls�s�ges” stb., nincs is �rtelme sorolni. A Fal ut�ni szabads�g olyan lett, mint a magyar kommunizmus: jelz�s sz�szerkezet�; guly�skommunizmus – guly�sszabads�g. Csak legyen mit egy�nk, �s akkor befogjuk a sz�nkat.

A falak viszont nem sz�nnek meg, sem k�pletesen, sem a fizikai val�s�gukban. A zsid� �llam, Izrael fallal ker�ti el saj�t mag�t a palesztinokt�l. Kiz�rja �ket? Dehogy! Izrael bizony�tja, hogy a vil�g semmit sem tanult a Falb�l. Nem a palesztinokat z�rja ki Izrael, �nmag�t z�rja be. El�bb fizikailag, azt�n szellemileg is...

 

1989-ben Roger Waters �s zenekara, a Pink Floyd b�cs�ztatta a Falat Berlinben. Roger Waters ma a palesztinoknak szeretne koncertezni, az izraeli Fal alatt. Roger Waters akkor h�s volt, ma antiszemita, n�ci stb.

 

A Fal maradt!

 

Alex Strauss

 

 

Kuruc.info