�si eml�kezet

Az �si t�ltoshit t�rgyi eml�keit az egyh�zi vezet�knek �s a magyar k�zigazgat�s vezet�inek k�nny� volt megsemmis�teni. A szellemi eml�kezetet azonban nem tudt�k kit�r�lni az emberek fej�b�l. Azok �vsz�zadok alatt sem t�ntek el nyomtalanul, ez�rt a magyars�got „megt�r�t�” katolikus egyh�z csak egy m�don pr�b�lt r�telepedni a r�gi hitre: ha kereszt�nny� teszi a legnagyobb �nnepeket, az �si szok�sokat pedig �tnevezi vagy valamely szent nev�hez k�ti. Ut�bbi t�rt�nhetett Nagyboldogasszony �nnep�vel is, melyhez m�g egy fontos esem�ny k�t�dik: ezen a napon aj�nlotta fel Szent Istv�n az orsz�got a Boldogasszony oltalm�ba. B�r az egyh�zi forr�sok megpr�b�lj�k ezt a tettet kereszt�ny er�nynek be�ll�tani, els� kir�lyunk az �si szk�ta-hun hagyom�nyb�l mer�tett: a t�ltoshit szerint a f�ld �s az orsz�g mindig a F�ldanya tulajdona �s � v�delmezi az orsz�got, de a kir�lyokat is.

A nagy �nnep

A magyars�g h�t Boldogasszony �nnepet ismer, ezek k�z�l a legnagyobb az augusztus k�zepi. A magyar n�phit �si istenasszony�t�l �s nem Sz�z M�ri�t�l v�rta a gyermek�ld�st, � seg�tette a m�r v�rand�s asszonyokat, de hozz� im�dkoztak a sz�l� n�k, hogy k�nny� �s gyors sz�l�s�k legyen. A gyermek�gyas asszonyok pedig Boldogasszony �gy�ban fek�dtek. R�gen az �nnep el�est�j�n az emberek virrasztottak �s Nagyboldogasszonyhoz a k�vetkez�k�ppen im�dkoztak: "Ny�jts kezet M�ria, nyiss kaput angyal, hogy mehess�nk a kerek �g alatt, lobog� csillag felett az �r�k �letre!"

Az �nnepi szok�sok

Ezt a napot a hagyom�ny �ltal�nos megtisztul� napnak tartotta, ilyenkor c�lszer� volt kitakar�tani a lak�st �s kiszell�ztetni az �gynem�t. A paraszti h�ztart�sokban �gy v�lt�k, hogy ez a nap kiv�l� ty�k�ltet�sre. Nem csoda, hiszen Nagyboldogasszony maga volt a b�s�g �s term�kenys�g.  Ezen a napon vir�gokat, gy�gyf�veket volt szok�s szenteltetni, amelyet az �p�l� h�zak alapj�ba, ifj� p�rak �gy�ba, a csecsem�k b�lcs�j�be helyeztek. Az�rt, hogy friss gy�gyn�v�nyekhez jussanak, hajnalban az asszonyok kimentek a mez�re, ott begy�jt�tt�k a sz�ks�ges mennyis�get, majd azokat a templomba vitt�k, ahol a pappal megszenteltett�k. �gy v�lt�k, hogy ezzel a tettel hat�suk n�vekszik. Val�sz�n�leg ez a szok�s is az �si t�ltos hit�nkb�l ered, melyet a helyben �l� papok is megtanultak.  A f�vek �ll�t�lag m�g a vill�mcsap�st�l �s a t�zv�szt�l is v�delmet ny�jtottak, ami el�g gyakori volt a falvakban. K�l�n�s szok�s, hogy az akkor gy�jt�tt n�v�nyekb�l tettek a haldokl� p�rn�ja al�, majd a halott mell� �k�rfarkk�r�t helyeztek. A r�gi hiedelem szerint annak seg�ts�g�vel a meghalt ember lelke gyorsan feljut a mennyorsz�gba.   

OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s