- P�nik a t�zsd�n, a piacok idegesek, a r�szv�nyek zuhannak. Kifejez�sek, amelyeket most a szokottn�l is t�bbet hallunk a h�rekben. Mi t�rt�nik a vil�gban?

- Ez a mostani v�ls�g csak egy az �ltal�nos v�ls�gok sor�ban. Tudni kell, hogy az elm�lt hatvan �vben mintegy k�tsz�z p�nz�gyi v�ls�got �lt meg a vil�g, ezek k�z�l �tven j�rt p�nz�gyi �sszeoml�ssal. Ami most a szem�nk el�tt zajlik, ez sem m�s, mint a t�bbi. Amit l�tunk, azok egy alapvet�en beteg p�nz�gyi rendszer t�netei. Jelen k�r�lm�nyek mellett semmilyen pozit�v v�ltoz�s nem v�rhat�. A rendszer rossz, megreform�lhatatlan, ezen az �ton nem lehet tov�bb menni. Erre kell r�j�nni�k a k�zgazd�szoknak �s a politikusoknak.

A mostani helyzet annyiban azonban m�gis k�l�nb�zik a kor�bbi v�ls�gokt�l, hogy ez nem a perif�ri�kon t�rt�nik, hanem a vil�g p�nz�gyi k�zpontjaiban: az Egyes�lt �llamokban �s az Eur�pai Uni�ban. Az uni�ban ugyan egyel�re csak a perif�ria�llamok ker�ltek sorra, de csak id� k�rd�se, hogy a kr�zis mikor terjed �t a t�bbi orsz�gba.

- Hol kell keresn�nk a gondok ered�j�t?

- Ott, hogy a vil�g p�nzrendszerei tulajdonk�ppen egy deviz�ra �p�lnek fel. Az Egyes�lt �llamokban a doll�rra, az Eur�pai Uni�ban �rtelemszer�en az eur�ra. Ez igaz m�g Magyarorsz�gra, ugyanis a forint val�j�ban nem m�s, mint egy dr�ga k�nt�sbe csomagolt eur�. Egyetlenegy deviz�val viszont k�ptelens�g orvosolni a probl�m�kat. A szakzsargonban multicurrencynek nevezett, teh�t t�bb deviz�s, pl. a du�lis rendszerek k�pesek j�l m�k�dni. A hozz�nk legk�zelebbi p�lda erre Sv�jc, ahol kiv�l�an m�k�dik a du�lis rendszer. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sv�jci frank mellett l�tezik egy csak bels� haszn�latra l�trehozott deviz�juk, a WIR. Ez a sziszt�ma �gy oldja meg a probl�m�kat, hogy ha dekonjunkt�ra eset�n leesik a frank �rfolyama, a megl�v� p�nzt�meg nem m�k�dteti a gazdas�got, Sv�jc �t �tt�r alternat�v p�nz�re, a WIR-re. A WIR-rel k�pes megoldani a gazdas�g finansz�roz�s�t. Mihelyt a gazdas�g mag�hoz t�r, frankalapon megy tov�bb a gazdas�g. Alternat�v p�nzek n�lk�l egyszer�en nem lehet boldogulni manaps�g!

Ezt az eg�szet ahhoz tudn�m hasonl�tani, mint amikor valaki A pontb�l B pontba egy l�bon ugr�lva akar eljutni. Meg lehet pr�b�lni, egy darabig el is lehet jutni, de el�bb vagy ut�bb eg�sz biztosan bek�vetkezik a buk�s. Innen m�g fel lehet t�p�szkodni, egy darabig lehet tov�bb bukd�csolni, de a c�l �gy majdnem el�rhetetlen. K�r�lbel�l teh�t �gy fest a jelenlegi p�nzrendszer, szemben a sv�jcival, a k�naival, az uruguayival �s a brazillal. Itt megvannak az alternat�v�k, vagyis ezek az orsz�gok k�t l�bon haladnak. Ezt a n�gy �llamot meg is lehet n�zni, a gazdas�guk eg�szs�ges �s j�l m�k�dik.

(A teljes interj� a Bar!k�d hetilap cs�t�rt�ki sz�m�ban olvashat�.)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s