Napjaink Magyarorsz�g�nak legfontosabb t�rsadalmi �s p�nz�gyi k�rd�se, hogy a korm�nyzat hogyan k�pes, egy�ltal�n k�pes e kezelni a devizahitelesek probl�m�j�t. L�that�, hogy a v�laszt�skori �g�retekkel ellent�tben a korm�ny a ny�r elej�ig nem hozott �rdemi d�nt�seket a probl�ma megold�s�val kapcsolatban. A kilakoltat�si morat�riumok meghosszabb�t�s�t nem tekintem �rdemi l�p�seknek, hiszen ezek a d�nt�sek nem hozt�k jobb poz�ci�ba sem a hiteleseket, sem pedig a bankszektort. Ink�bb a bizonytalans�got tartott�k fenn a megold�s megfogalmaz�sa �s megval�s�t�sa helyett.

A korm�ny ad�sment� programja I.

A ny�r elej�n a korm�nyzat d�nt�tt �s a parlament megszavazta a devizahitelesek sz�m�ra felk�n�lhat� �llami lehet�s�gek ig�nybev�tel�r�l sz�l� ad�sment� programot. Az int�zked�sek egyik sarokk�ve szerint, aki nem tudja fizetni a t�rleszt�r�szleteket, az ig�nybeveheti a r�gz�tett �rfolyam� t�rleszt�si lehet�s�get. Ez azt jelenti, hogy a sv�jci frank eset�ben 180 forintban, az eur� eset�ben 250 forintban, a jap�n jen eset�ben pedig 200 forintban hat�rozz�k meg az �rfolyam fix �rt�k�t. A jelenlegi deviza�rfolyamok �s a r�gz�tett �rfolyam k�z�tti k�l�nbs�get pedig egy elk�l�n�tett sz�ml�n tartj�k nyilv�n, melyet 2014 ut�n kell elkezdeni t�rlesztenie az ad�snak. Az �rfolyam r�gz�t�s�t augusztus 12-t�l k�rhetik az ad�sok, azonban – a PSZ�F szerint – ennek hat�s�t legkor�bban az okt�beri t�rleszt�sben �rezhetik meg. A program a mellett, hogy nem ad igazi megold�st, ink�bb eltolja a t�rleszt�si probl�m�t a 2014 ut�ni id�szakra – a v�laszt�sok ut�nra – tov�bbi hitelkihelyez�si piacot biztos�t a bankok sz�m�ra, melyre term�szetesen kamatot is beszednek. A r�gz�tett �rfolyam futamideje alatt az elk�l�n�tett sz�ml�n felhalmozott ad�ss�gnak 6% a kamata, ezt k�vet�en – 2014 ut�n – amikor elkezd�dik a t�rleszt�s, akkor m�r 10%-os kamatot szednek be a bankok. A meghozott d�nt�sek legnagyobb vesz�ly�t m�gsem az im�nt eml�tettek jelentik, hanem az, hogy a csomag csak a hitelfelvev�k egy 20-30 ezres csoportj�nak jelent val�di kit�r�si lehet�s�get a jelenlegi helyzetb�l. Ezt maga Varga Mih�ly a Fidesz volt p�nz�gyminisztere, jelenleg a minisztereln�ks�get vezet� �llamtitk�ra nyilatkozta n�h�ny hete. Ez a kijelent�s nem meglep�, hiszen az ig�nybev�teli felt�telek f�ny�ben, m�r kor�bban l�tni lehetett, hogy a bajba jutott devizahitelesek nagyr�sz�t a t�rv�ny kiz�rja a programb�l. Hiszen a t�rv�ny t�bbek k�z�tt olyan felt�teleket fogalmaz meg, mint hogy a r�gz�tett �rfolyamon val� t�rleszt�s kezd�napj�ig nincs 90 napn�l hosszabb ideje fenn�ll� t�rleszt�si elmarad�s, a fedezet�l szolg�l� ingatlan nem �ll v�grehajt�si elj�r�s alatt, valamint nem vesz r�szt a bank �ltal ny�jtott egy�b fizet�sk�nny�t�si programban. Ezekkel a kit�telekkel gyakorlatilag kiz�rt�k a bajba ker�lt devizaad�sok 90 napon t�l tartoz�k k�r�t, melyek mintegy 123.000 ezer hitelezettet jelentenek �s meghaladj�k a teljes jelz�loghitelek 10%-�t, valamint a k�sedelmesen teljes�t� deviz�s ad�sok 50%-�t. Term�szetesen ezek „csak” a jelz�loghitelek, e mellett rengeteg, aut�, fogyaszt�si �s egy�b devizahitelszerz�d�s ker�lt vesz�lybe, vagy felmond�sra az ut�bbi 1-2 �vben.

A korm�ny ad�sment� programja II.

A korm�nyzati ad�sment� program k�vetkez� eleme a Nemzeti Eszk�zkezel� T�rsas�g (NET) fel�ll�t�sa, amely a tervek szerint a bajba ker�lt devizahitelesek ingatlan�t venn� meg a bankokt�l �s adn� vissza a devizahitelesek r�sz�re imm�ron b�rlet form�j�ban. A probl�ma itt is az, hogy az NET csak okt�berben kezdi meg m�k�d�s�t, r�ad�sul a korm�ny csak 2 milli�rd forintot k�l�n�tett el a t�rsas�g 2011-es m�k�d�s�re, �gy a t�bb sz�zezer hitelk�rosultb�l mind�ssze n�h�ny sz�z eset�ben lesz lehet�s�g a NET bevon�s�ra. A l�g�jabb korm�nyhat�rozat szerint az ingatlanok NET �ltali megv�s�rl�sa sor�n alkalmazand� v�tel�r a jelz�loghitel-szerzõd�s megk�t�sekor meg�llap�tott hitelfedezeti �rt�kbecsl�s aktualiz�lt eredm�ny�hez igazodik. Ennek m�rt�ke a korm�ny �s a banksz�vets�g meg�llapod�sa szerint Budapesten �s a megyei jog� v�rosokban, a szerz�d�skori �rt�k 55 sz�zal�ka, az egy�b telep�l�seken pedig a 35 sz�zal�ka. Az el�zetes korm�nyzati sz�nd�k szerint a NET csak akkor veheti meg az ad�s ingatlan�t, ha a hitelez� bank ehhez hozz�j�rul. Magyarul azokban az esetekben, ahol a bank ezzel a megold�ssal jobban j�r, ott hozz� fog j�rulni, ott viszont ahol az �rverez�sb�l magasabb bev�telt �rhet el, ott nyilv�n nem.

A korm�ny ad�sment� programja III.

A korm�nyzat a m�r kilakoltat�sra v�r� �s v�rhat�an az utc�ra ker�l� emberekre is „gondolt”. �csa hat�r�ban k�v�nnak egy devizahiteles „gett�t” �p�teni 500 csal�d sz�m�ra. Ez az ad�sment� program t�bbi elem�hez k�pest is margin�lis hat�ssal j�r, hiszen 5-6 milli�rd forintb�l tervezik 500 csal�d elhelyez�s�t biztos�tani, ami feltehet�leg nem tartalmazza a „gett�” egy�b infrastrukt�r�j�nak – k�zutak, �vod�k, b�lcs�d�k stb. – ki�p�t�s�t. A legolcs�bb az lenne, ha a k�rosultakat a saj�t ingatlanaikban helyezn�k el tov�bbra is, hiszen itt nem kell �j „v�rosokat” �p�teni, puszt�n csak az eszk�zkezel�t kellene felt�k�s�teni.

Mi a probl�ma a devizahitelekkel �s hogy alakult ki a jelenlegi helyzet?

Sokan – k�zt�k Orb�n Viktor is – nem �rtik, hogy hogyan is keletkezett a devizahiteles probl�ma �s mi is a l�nyege. Az 1998-2002 k�z�tti Fidesz korm�ny beind�totta a forint alap� t�mogatott lak�shitelez�st. A 2002-ben megalakul� Medgyessy korm�ny, a t�mogat�s magas k�lts�gvet�si hat�s�ra hivatkozva el�sz�r szigor�totta, majd folyamatosan piaci kamatoz�s�v� tette a forint alap� konstrukci�t. Tekintve, hogy a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot magasan tart� politik�ja k�vetkezt�ben a forinthiteleket nemcsak a h�ztart�sok, de a v�llalkoz�sok sem tudt�k v�llalni, �gy gyakorlatilag egyetlen megold�s k�n�lkozott, a deviza alap� konstrukci�. Ebben az id�ben a sv�jci franknak volt a legalacsonyabb kamata, �gy a lakoss�g �s a v�llalkoz�sok nagy r�sze, mind a fogyaszt�si, mind a beruh�z�si t�pus� hiteleket is ebben a deviz�ban vette fel. Az �vtized v�g�re a teljes lakoss�gi lak�sc�l� devizahitel�llom�ny meghaladta a 2.500 milli�rd forintot, a teljes ilyen hitelkihelyez�s 65%-�t. A 2008 v�g�n kit�rt vil�ggazdas�gi v�ls�g el�sz�r a kamatokba be�p�l� kock�zati fel�rakat emelte meg, majd ezt k�vet�en a magyar forint drasztikus gyeng�l�se miatt, a deviz�ban felvett, vagy deviz�hoz k�t�tt hitelek t�rleszt�r�szleteit emelte meg az �rfolyamhat�s k�vetkezt�ben. Teh�t a napjainkban 240-270 forint k�z�tti sv�jci frank �rfolyam mell�, egy emelked� kamatmarzs is kapcsol�dik, amely �gy exponenci�lisan emeli a havi t�rleszt�r�szletek �sszeg�t. A bankok term�szetesen azokat a kock�zatokat, melyeket nem tudtak, vagy akartak fedezni, egyszer�en – az egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�sok alapj�n – �th�r�tott�k �s a mai napig �th�r�tj�k az �gyfelek r�sz�re. Ezek a kock�zatok nem csak a forr�sk�lts�gek drasztikus emelked�s�b�l sz�rmaznak, hiszen e mellett sz�mtalan jogc�men emelt�k meg a havi t�rleszt�r�szleteket, �gymint kezel�si k�lts�g, �tv�lt�si jutal�k, �s �gy tov�bb. Jellemz� az is, hogy a lehet� legnagyobb �rfolyamk�l�nbs�geket – �gynevezett spread-eket – tartottak fenn a v�teli �s az elad�si valutav�lt�si oldal k�z�tt. �gy nem egyszer 5-10%-os extraprofitra tettek szert.

Fontos, hogy a devizahitelez�sen bel�l meg kell k�l�nb�ztetni a devizahitelez�st a deviza alap�, vagy deviz�hoz k�t�tt hitelez�st�l. A deviz�hoz k�t�tt konstrukci� eset�ben a bank nem is rendelkezett sv�jci frank forr�ssal, ezt t�bbek k�z�tt az is bizony�tja, hogy az �gyfelek akaratuk ellen�re sem t�rleszthettek sv�jci frankban, kiz�r�lag magyar forintban. Ez azt jelenti, hogy forint forr�sb�l, sv�jci frank kamaton, forintban t�rlesztve val�sultak meg ezek az �gyletek. �gy elfogadhatatlan, hogy egy sz�mvitelileg – puszt�n a nyilv�ntart�sokban, frank er�s�d�s�nek eredm�nyek�nt fel�rt�kelt – nyilv�ntartott vesztes�get mi�rt h�r�tanak �t az �gyfelekre. Az �gyfelek �ltal realiz�lt vesztes�g, a banki m�rlegekben nyeres�g, amihez �gy jutnak hozz�, hogy semmif�le kock�zatot nem v�llaltak, �s semmif�le t�bblet szolg�ltat�st nem ny�jtottak cser�be.

Hogy hogyan alakult ki a jelenlegi devizahitelez�si helyzet Magyarorsz�gon? Ezt a k�rd�st Orb�n Viktor is feltette a minapi sajt�t�j�koztat�j�n, melyre a v�laszt Matolcsy Gy�rgynek kell megtal�lnia. Nem lesz neh�z dolga, hiszen a v�laszt m�r �vek �ta ismerik az emberek �s nem hinn�m, hogy pont a korm�ny nem tudn� r� a v�laszt. Ink�bb �gy l�tszik, hogy m�g mindig a koncepci� k�ptelens�g �s a cselekv�k�ptelens�g uralja a korm�nyzati d�nt�shozatalt. Van egy amerikai mond�s miszerint a rossz d�nt�s is jobb a d�nt�sk�ptelens�gn�l. H�t ezt a korm�nyp�rt illet�kesei �kesen bizony�tj�k. Sajnos a korm�nyzat jelenleg azt nem l�tja re�lisan, hogy a devizahitelesek probl�m�ja m�r nem ezen t�rsadalmi csoport saj�tja, hanem s�lyos nemzetgazdas�gi kihat�sai vannak, gondoljunk csak a t�rsadalmi fesz�lts�gek mellett a bels� fogyaszt�s visszaes�s�re, vagy az e miatt magasan tartott alapkamat magyar gazdas�got �rint� plusz k�lts�geire. Itt fontos megeml�teni, hogy a p�nzpiacokr�l finansz�rozott �llamad�ss�g �s a v�llalkoz�sok �ltal a beruh�z�sokhoz ig�nybe vett p�nz�gyi forr�sok is e miatt magasabbak, ezek �rt�ke �vente el�ri a t�bb sz�z milli�rd forintot. Teh�t meg�llap�that�, hogy a probl�ma t�lmutat a k�zvetlen�l �rintett t�rsadalmi csoporton.

Mit tehetnek a devizahitelesek?

A PSZ�F �rfolyamr�gz�t� kalkul�tor seg�ts�g�vel szeretn�m, egy �tlagos p�ld�n kereszt�l szeml�ltetni, hogyan j�r azaz ad�s, aki ig�nybeveszi a korm�ny �ltal ny�jtott �rfolyamr�gz�t�si lehet�s�get. A p�ld�ban szerepl� ad�s 4 �ve, 30 �ves futamid�re vette fel, az akkor 13,5 milli� forintnak megfelel� sv�jci frank �sszeget. Az�ta k�sedelem n�lk�l teljes�t, de annak ellen�re, hogy a hitelt 4 �ve fizeti, a fenn�ll� t�ketartoz�s 22 milli� forint �s a havi t�rleszt�r�szlete – szemben a kor�bbi 79.885 forinttal – jelenleg 126.429 forint. Amennyiben ig�nybevenn� a korm�ny ad�sment� programj�t, �gy a havi r�szletek �sszege 97.742 forintra cs�kkenne 2014-ig, azt k�vet�en pedig megemelkedne, 220-as sv�jci frank felt�telezett �rfolyamn�l 127.427 forintra, 240-es felt�telezett sv�jci frank �rfolyamn�l 142.270-re �s 260-as felt�telezett sv�jci frank �rfolyamn�l 157.113 forintra. A korm�ny a h�ten m�g azzal nyugtatta a devizahiteleseket, hogy maximum 15%-al emelkedhet a t�rleszt�si �sszeg a programban fizetend� havid�jhoz k�pest. Ez azt fogja eredm�nyezni, hogy sz�ls�s�ges esetben a p�ld�ban szerepl� �gyf�l a 30 �vre felvett hitele ak�r 10-15 �vvel is meghosszabbodhat. Ez semmik�ppen nem jelent megold�st, ink�bb a probl�ma elkend�z�s�hez �s a j�v�beli p�nz�gyi kock�zatok emelked�s�hez vezet.

Hogyan lehetne megoldani a probl�m�t?

Az igazi megold�st az jelenten�, ha legal�bb a jelenlegi �rfolyamkock�zatok kiker�ln�nek a rendszerb�l. Ez az �gyfelek, a bankok �s a mindenkori korm�nyzat k�z�s �rdeke. Ezt �gy lehetne v�grehajtani, hogy a devizahiteleket a hitelfelv�telkor aktu�lis piaci �rfolyamon forintra kellene v�ltani. Ennek k�lts�ge igen magas, el�rheti, de ak�r meg is haladhatja az 1.000 milli�rd forintot. Az �sszeg nagy, de egy hatalmas kock�zatot lehetne vele kivenni a rendszerb�l, r�ad�sul gazdas�g�l�nk�t� hat�sa lenne, hiszen az alapkamatot cs�kkenteni lehetne, ami az �llamad�ss�g finansz�roz�si k�lts�g�nek cs�kken�s�hez vezethet, s�t egy esetleges forintgyeng�l�s az exportnak m�g kedvezne is. Nem besz�lve arr�l, hogy a t�rleszt�r�szletek cs�kken�s�vel az emberekn�l marad� p�nzeszk�z�k a bels� fogyaszt�st �l�nk�ten�k, melyen kereszt�l n�n�nek a k�lts�gvet�s �fabev�telei.

Ki a felel�s?

A jelenlegi devizahiteles probl�m�k�rt els�sorban a magyar �llam – az MNB-vel egy�tt – �s a magyar bankrendszer a felel�s. Az MNB �s a magyar �llam az�rt, mert a hib�s monet�ris �s k�lts�gvet�si politik�juk, valamint az ennek k�vetkezm�nyek�nt magasan tartott alapkamat belek�nyszer�tette a lakoss�got az olcs�, �m kock�zatos devizahitelez�sbe. Term�szetesen a bankszektor az�rt k�vetett el hib�t, mert az extraprofitra val� t�rekv�s�ben etik�tlan �s sokszor szab�lytalan egyoldal� szerz�d�sm�dos�t�sokkal – a PSZ�F hallgat�lagos t�mogat�s�val – az �gyfelekre h�r�totta szolg�ltat�s�nak minden kock�zat�t. R�ad�sul a min�l nagyobb kihelyez�sekben �rdekelt p�nz�gyi szolg�ltat�k, sokszor a kock�zatokat elfedt�k, vagy nem kell�k�ppen h�vt�k fel r�juk a figyelmet. Term�szetesen a devizaad�sok is hib�ztak, hiszen a szerz�d�st v�gs� soron �k �rt�k al�, m�g ha nem is voltak minden fontos inform�ci� birtok�ban ahhoz, hogy j�l d�ntsenek. Ez�rt az �gyfelek, amit eddig emelt t�rleszt�r�szletekben megfizettek, az tekinthet� a hib�juk miatt megfizetett kock�zati ellen�rt�knek. A t�bbin pedig osztozzanak az igazi felel�s�k!

Forrai Rich�rd

k�zgazd�sz

barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s