M�g az elemz�k nagy r�sze ink�bb aggaszt�nak, semmint pozit�vnak tekinti az adatok m�g�tt megb�v� folyamatokat – p�ld�ul a foglalkoztat�s eddig sem t�l er�s n�veked�si �tem�nek a lassul�s�t -, addig a korm�nyp�rti politikusok egyenesen �ri�si eredm�nynek tartj�k az egy �vvel kor�bbival szinte mindenben megegyez� adatokat. Pedig ha ilyen �temben n� a foglalkoztat�s, akkor Orb�n Viktor nyolcvan �ves kor�ban val�sul meg az egymilli� �j munkahely.

Ha ezekhez az adatokhoz hozz�tessz�k az elm�lt egy �v hangzatos korm�nyzati int�zked�seit, p�ld�ul a foglalkoztat�s�gy ter�let�re alkotott t�rv�nyek eg�sz garmad�j�t, t�bbek k�z�tt az �j k�zfoglalkoztat�st, az �j egyszer�s�tett munkav�llal�st, valamint a vonatkoz� k�lts�gvet�si fejezetek �talak�t�s�t, nem utols�sorban a multinacion�lis c�gek tov�bbi g�l�ns t�mogat�s�t, akkor elmondhat�, hogy az eredm�ny ehhez k�pest nulla.

Ezt m�g a baloldalhoz k�zel �ll� �s sokak szerint nemsok�ra minisztereln�k-jel�ltnek tekinthet� R�na P�ter k�zgazd�sz is k�zvetve elismeri, amikor a korm�nyp�rti napilap has�bjain t�bbek k�z�tt arr�l nyilatkozik, hogy nem a multikat, hanem a hazai v�llalatokat kellene t�mogatni.

Igen, meg kellene v�ltoztatni azt a 20 �ve tart� politik�t, amelynek k�vetkezt�ben milli�k vesz�tett�k el munkahely�ket, �s amely helyett a neoliber�lis k�zgazd�szok �s az �ltaluk ir�ny�tott korm�nyok f�nyes �g�retei ellen�re sem l�tes�lt k�zel sem annyi munkahely, hogy mindenkinek legyen �ll�sa, aki dolgozni szeretne. Ugyanakkor osztal�k bev�telek hi�ny�ban, az �llam saj�t szektor�t m�r csak uzsorak�lcs�n�kb�l �s az ezek visszafizet�s�t biztos�t�, imm�ron folyamatoss� v�l� megszor�t�sokb�l k�nytelen egyre alacsonyabb szinten fenntartani.

A fill�rek�rt elprivatiz�lt c�gek a mai napig a l�tsz�mcs�kkent�sben l�tj�k a gazdas�gos m�k�d�s�k kulcs�t, a k�lf�ldr�l ide�rkezett multinacion�lis c�gek az irdatlan �llami t�mogat�s�rt cser�be, a munkahelyteremt�s helyett az extraprofitot viszik ki. Tisztelet a kev�s kiv�telnek! A gigantikus �ruh�zl�ncok �ltal foglalkoztatott n�h�ny t�zezer alulfizetett alkalmazott munkahelye, vajon mennyi kiskereskedelmi �ll�shelybe ker�lt?

Rendszerszinten hib�s az az elgondol�s, amely imm�ron 20 �ve arra �p�l, hogy majd a k�lf�ldi hozza a t�k�t, biztos�tja a gazdas�gi n�veked�st �s teremt munkahelyet, a hazai tulajdon� iparra, mez�gazdas�gra �s a szolg�ltat� szektorra pedig nincs sz�ks�g. Itt �s most v�ltoz�s kell.

B.SZ.

barikad.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s