Nem el�g, hogy az �n. bankad� jelent�s h�nyad�t m�r eddig is az �gyfelekre �s a szerencs�tlen devizahitelesekre h�r�tott�k �t a p�nzint�zetek, �m amennyiben az Eur�pai Uni� f�hatalmass�gai �gy d�ntenek, miszerint ezen ad� korm�ny �ltali kivet�se kor�bban �gymond jogellenes volt (vajon mi�rt is?),s ezen �sszeget Orb�n�knak vissza kell fizetni�k, ez esetben szemernyi k�ts�g�nk nem lehet, hogy mi, �llampolg�rok lesz�nk azok, akik ezt az irdatlan p�nzmennyis�get visszajuttatjuk az �llamkassza lyukas fenek� trezorj�ba. Azt�n j�n majd az ingatlanad�, baleseti ad� �s a J�isten a megmondhat�ja, m�g mif�le taks�t �tlenek ki �s hajtanak be a magyar t�rsadalmon, felt�ve, ha az nem sz�ll v�gre szembe t�nkretev�ivel, egzisztenci�lis, s�t imm�r biol�giai ellehetetlen�t�ivel, likvid�toraival.

 

S �me, egy �jabb financi�lis agyr�m: az �tad�. Ez persze, m�r nagyon is benne volt a leveg�ben. Hiszen mi�rt is csak az �tp�lyah�l�zat haszn�lat��rt kellene a szerencs�tlen magyarnak d�jat ler�nia? A az �tsarc-tervezet szerint ugyanis minden aut�s sz�m�ra k�telez�v� tenn�k az eddig aut�p�lya-matric�nak nevezett tan�s�tv�ny megv�s�rl�s�t, amelyet k�telez� jelleggel haszn�lniuk kellene ezent�l minden f��tvonalon, net�n b�rmely k�z�ton. Term�szetesen az eddigi, �ves d�j �sszeg�t „nagylelk�en” lesz�ll�tan�k 40 ezer forintr�l 20 ezerre, �m amit ezzel elvesz�tenek a r�ven, az bus�san visszat�r�lne a v�mon. Hiszen eddig az �ves matric�t az aut�st�rsadalom t�red�ke v�s�rolta csak meg, a teherfuvaroz�k s az �lland�an �ton l�v� v�llalkoz�k, ezent�l azonban a k�z�ton k�zleked�k gyakorlatilag 100 %-a r�k�nyszer�lne erre. Mutatj�k ezt a besz�des sz�mok, az el�zetes sz�m�t�sok is: az aut�p�lya-matric�k �r�b�l a k�lts�gvet�sbe eddig befoly� �ves 20 milli�rd forint j� h�romszoros�ra, 66 milli�rdra n�ne 2012-t�l.

 

Nos, �tleteink, elk�pzel�seink lehetnek arr�l, vajon mi�rt �ppen most �llott el� ezzel a fenomen�lis koncepci�val a „nemzeti-kereszt�ny” korm�nykoal�ci�. A magunk r�sz�r�l ez �ton szeretn�nk egy eg�szen eredeti hipot�zissel el�hozakodni a rejtv�ny megfejt�s�t illet�en. Szer�ny v�lem�ny�nk szerint a magyar�zat abban keresend�, hogy a politikai korrekts�g �s szalonk�pess�g j�t�kszab�lyainak �s l�tszat�nak meg�rz�s�re m�dfelett k�nosan �gyel� korm�ny egyszer�en nem akart �s nem mert ezid�ig az antiszemitizmus �s a nemzetiszocializmus soha le nem moshat� �s el�v�l� v�dj�nak gyan�j�ba keveredni.

 

Mir�l is van sz�? A polkorrekt m�dia �s agytr�szt �ltal d�moniz�lt �s indexre helyezett, Veit Harlan �ltal 1940-ben a Harmadik Birodalomban forgatott Jud S�ss c�m� filmben �br�zolt helyzet k�s�rteties rokons�got mutat a mai magyarorsz�gi k�z�llapotokkal. A t�rt�nelmileg hitelesen �br�zolt esem�nyek W�rttemberg tartom�nyban j�tsz�dnak az 1730-as �vekben, Karl Alexander herceg uralkod�s�nak id�szak�ban. Az orsz�g gazdag, fejedelme viszont szeg�ny, az �llamkincst�r pedig kong az �ress�gt�l. Az �j uralkod�nak viszont luxuskiad�sai fedez�s�re p�nzre, sok p�nzre van, pontosabban lenne sz�ks�ge, mi t�bb a hat�lyos alkotm�ny felr�g�s�val saj�t szem�lyi test�rs�get is szeretne fel�ll�ttatni a maga sz�m�ra. K�rj�k tisztelt olvas�inkat, hogy ezen a ponton semmik�pp ne t�madjanak gondolataikban holmi eretnek k�pzett�rs�t�sok a mai magyarorsz�gi TEK, illet�leg a fel�ll�tand� NIBEK vonatkoz�s�ban. Nos, nincs mit tennie, Karl Alexander hitel�rt orsz�ga leggazdagabb uzsor�s�hoz, a zsid� Joseph Oppenheimerhez folyamodik, aki nagylelk�en foly�s�tja is sz�m�ra a k�rt k�lcs�n�sszeget, illetve �kszereket. A herceg legnagyobb csod�lkoz�s�ra a zsid� els� l�p�sben mind�ssze W�rttemberg min�s�thetetlen �llapotban l�v� �tjainak „koncesszi�j�t” k�ri t�le cser�be 10 esztend�re, azzal az �g�rettel, hogy rendbehozatja, fel�j�ttatja majd azokat. Nos, innent�l kezdve a der�k w�rttembergiek megtudj�k, mit is jelent a 18. sz�zadi „IMF-hitel” �ld�sa a mindennapjaikban. Minden v�roskapun�l, h�dn�l, r�vn�l, �tel�gaz�sn�l, fogad�n�l �s f�n�l �td�jat kell sarck�nt fizetni�k. A szent�l �g�rt �trekonstrukci�s munk�latok pedig valamilyen fat�lis,a vil�ggazdas�gi recesszi� okozta v�letlen folyt�n elmaradnak. V�gezet�l az �llam is, a herceg is, az alattval�k is teljesen t�nkremennek egzisztenci�lisan, trag�di�k s�jtj�k a kis n�met �llamocsk�t, egyed�l Oppenheimer, a hitelez� j�r j�l minden vonatkoz�sban, de � nagyon.

 

Nos, �gy gondoljuk, minthogy k�s�rteties hasonl�s�g mutatkozik az 1733. �vi w�rttembergi, valamint a 2011. �vi magyarorsz�gi gazdas�gi �s politikai helyzet k�z�tt, hogy Matolcsy�k az �tad� �tlet�t Harlant�l k�lcs�n�zt�k. Mindebb�l arra a teljesen logikus k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy titokban a jelenlegi korm�nyzat prominens figur�i n�ci filmeket n�znek otthon vagy z�rtk�r� frakci�vet�t�seken. Ejnye, ejnye! A „sz�ks�g t�rv�nyt bont” elve alapj�n azonban j�nak l�tt�k a Jud S�ss ezen mot�vum�t a mai hazai viszonyokra �tpl�nt�lva alkalmazni, s �gy v�lt�k, vannak a filmnek k�vetend�,hasznos�that�, s�t megsz�vlelend� mozzanatai is. F�j� sz�vvel kell azonban tudom�sul venn�nk, hogy a jelek szerint aligha n�zt�k v�gig a jeles mozifilmet. Annak befejez�se ugyanis az, hogy Stuttgartban kirobban a forradalom, a vulkanikus er�vel kit�r� n�pharag pedig els�pri a korabeli „IMF-uralmat” �s v�gezet�l Oppenheimert felakasztj�k.

 

Lipusz Zsolt – Kuruc.info