A sk�ciai St. Andrews Egyetem radikalizmuskutat�s�ban (amelynek jelent�se a British Council gondoz�s�ban jelent meg) �sszesen 800, mag�t radik�lis aktivist�nak vall� 18–31 �v k�z�tti krakk�i, brn�i, pozsonyi �s budapesti fiatalt k�rdeztek. Voltak k�zt�k sz�ls�balosok, emberi jogi, k�rnyezetv�delmi aktivist�k, vall�si �s etnikai k�z�ss�gek radik�lisai �s nemzeti radik�lisok (azaz "sz�ls�jobboldaliak") is. A minta fel�t a magyar interj�k adj�k, ezeket a T�rki k�sz�tette.

 

M�g az LMP-szimpatiz�nsok fele is "el��t�letes"

 

Az �sszetett felm�r�s egyik felt�n� eredm�nye, hogy majdnem mindegyik k�rd�sn�l a magyar radik�lisok bizonyultak a legpesszimist�bbnak. Ak�r azt k�rdezt�k, hogy mennyire m�k�dik a rendszer, a politikai int�zm�nyek az orsz�godban, ak�r azt, hogy mennyire b�zol az int�zm�nyekben (p�rtokban, rend�rs�gben, b�r�s�gokban stb.), a legkedvez�tlenebb v�laszokat a magyarok produk�lt�k.

 

Ez arra is igaz, ha a k�rd�s �gy hangzott, elfogadhat�nak tartod-e a politikai er�szakot. Itt a magukat jobbikosnak mond� aktivist�k helyeseltek a legink�bb, �gy �k az „egy�ltal�n nem, illetve nagyon is” sk�la tetej�n �llnak, m�g a Fidelitas aktivist�i a sk�la alj�n, �k teh�t a legpuhap*cs�bbek (amit, eln�zve �gh P�terk�t �s t�rsait, nem is neh�z meg�rteni). Amikor arr�l van sz�, hogy valaki konkr�tan r�szt vett-e m�r er�szakos megmozdul�sokon (p�ld�ul dob�lt-e k�vet rend�r�kre), akkor m�r a budapestiek vezetik a list�t: �k ilyet soha nem tenn�nek.

 

Enn�l meglep�bb eredm�nye a t�bb h�napos – m�g a 2010-es v�laszt�s el�tt k�sz�lt – kutat�snak, hogy a fiatal radik�lisok d�nt� t�bbs�ge, mik�zben az int�zm�nyekben nem b�zik, m�gis fontosnak tartja a v�laszt�sokon val� r�szv�telt. A lengyel, cseh �s felvid�ki v�rosokban �l� v�laszad�k t�bbs�ge szerint a v�laszt�sok csak a mainstream �rdekeit szolg�lj�k, nem az �v�iket; enn�l a k�rd�sn�l a budapestieknek mind�ssze 35 sz�zal�ka v�lekedett �gy, szemben a t�bbi v�ros 50–70 sz�zal�k�val.

 

A kutat�s eredm�nyeit lapunknak Jeffrey Murer kutat�svezet� (St. Andrews Egyetem) �s S�k Endre szociol�gus (T�rki) foglalta �ssze.

A felm�r�s aprop�j�t az adta, hogy az Egyes�lt Kir�lys�gban �vekkel ezel�tt vita kezd�d�tt arr�l, van-e k�zvetlen kapcsolat a politikai aktivizmus, a radikalizmus �s a politikai er�szak k�z�tt. Az�rt kezdt�k a fiatalok attit�djeit vizsg�lni, hogy meg�rts�k azt az utat, azokat a k�r�lm�nyeket, amelyek k�z�tt az er�szak igazol�dik. Ilyen kutat�s kor�bban nem k�sz�lt, a mostani h�rom �s f�l �vet vett ig�nybe, a terepmunka 2008 v�g�t�l 2010 elej�ig tartott.

 

Az eredm�nyeket illet�en a politikai int�zm�nyekkel kapcsolatos bizalmatlans�g kev�sb� volt meglep� a kutat�knak, az m�r ink�bb, hogy a t�rsadalmi int�zm�nyek k�z�l az internet az egyetlen, amelyet valamennyire megb�zhat�nak tartanak. �rdekes eredm�ny a cinizmus hi�nya is: mik�zben nem b�znak a politikai rendszerben, a korm�nyban, a t�rsadalmi int�zm�nyekben, m�gis azt gondolj�k, tehetnek valamit, hogy megv�ltoztass�k a vil�got, �s m�sokat is erre buzd�tanak. Ez nagyon er�s �rz�let: kimenni �s v�ltoztatni – ak�r radik�lis sz�ls�balosokr�l, sz�ls�jobbosokr�l, ak�r homokos, feminista jogv�d�r�l, ak�r zsid�r�l, cig�nyr�l, vall�si fanatikusr�l van sz�, ez k�z�s benn�k.

 

Ahogy az is k�z�s, hogy az er�szak legitim�lhat� lehet. Egy felel�tlen korm�ny megv�ltoztat�sa, a figyelem felkelt�se indokolhatja a rend�rs�gnek val� er�szakos ellenszeg�l�st is a felm�r�s szerint.

 

A kutat�s m�sik �rdekes eredm�nye, hogy a v�laszok semmilyen nemb�li k�l�nbs�get nem t�kr�znek a v�laszad�k k�z�tt. A k�zv�leked�s szerint a n�k kev�sb� fogadj�k el az er�szakos megold�sokat, de ez a radikalizmuskutat�sban nem igazol�dott, kiv�ve, amikor a k�rd�s �gy hangzott, hogy k�vett�l-e m�r el er�szakos cselekm�nyt – itt, �s csak itt volt tetten �rhet� a f�rfiak dominanci�ja.

 

M�gsem a "szeg�ny alulk�pzettek" alkotj�k a Jobbik b�zis�t

 

A felm�r�s egy�bk�nt azt is kimutatta, hogy a v�laszad�k t�bbs�ge nem politikailag akt�v csal�dokb�l „j�n”, az ar�ny a budapesti jobbikosokn�l a legmagasabb. K�z�s von�s viszont a gimn�ziumi �retts�gi, magas a magukat a k�z�poszt�lyhoz sorol�k sz�ma, ahogy a munkav�llal�k� is, teh�t nem felt�tlen�l a legszeg�nyebb r�tegekb�l ker�lnek ki a radik�lisok.

 

A T�rki m�r�sei alapj�n a Political Capital megvizsg�lta a Jobbik-szavaz�k szociodemogr�fiai �sszet�tel�t. Mint kider�lt, negyven sz�zal�kuk 18–35 �v k�z�tti (�ket csak az LMP el�zi meg h�rom sz�zal�kkal). Viszont a k�zhiedelemmel ellent�tben nem a rendszerv�lt�s veszteseir�l, szeg�ny, alulk�pzett, marginaliz�lt, er�sen vall�sos csoportr�l van sz�. S�t: Krek� P�ter kutat�svezet� besz�mol�ja szerint a jobbikos v�laszad�knak csak 26 sz�zal�ka �l rossz k�r�lm�nyek k�z�tt, m�g a szocialist�kn�l az ar�nyuk ennek a k�tszerese. A k�pzetts�gben sincs elt�r�s a t�bbi p�rt szavaz�ihoz �s a teljes lakoss�ghoz k�pest. A vall�soss�g m�tosza is megd�lt, miut�n a felm�r�sek szerint a p�rtok k�z�l a jobbikosok k�r�ben a legmagasabb – egyharmados – az ateist�k ar�nya. Amiben viszont kit�nnek a jobbikosok, az egyebek k�z�tt az internethaszn�lat (nyolcvan sz�zal�kuk rendszeres netez�), illetve a f�rfiak t�bbs�ge: Krek� szerint a Jobbik tesztoszteronp�rt, a b�zis k�tharmada f�rfi, m�g a t�bbi p�rtn�l egyenl� a nemek ar�nya.

 

P�ld�tlan emelked�s

 

A Political Capitalnak "a jobboldali extremizmust" kimutat� indexe szerint 2002 �s 2009 k�z�tt er�sen emelkedett a mutat� Magyarorsz�gon, a 15 �v feletti koroszt�lyban 10-r�l 21 sz�zal�kra n�vekedett a "sz�ls�jobboldali eszm�kkel" �s politik�val szimpatiz�l�k ar�nya, ami nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban szinte p�ld�tlan emelked�s. Ennek a folyamatnak meghat�roz� eleme volt a demokratikus int�zm�nyrendszerbe vetett bizalom megroppan�sa, emellett jelent�sen er�s�d�tt az "el��t�letess�g" (�rtsd: ut��t�letess�g), valamint n�mileg n�vekedett a f�lelem �s a pesszimizmus is. M�r k�t �vvel ezel�tt is 21 sz�zal�k volt teh�t a "potenci�lis sz�ls�jobboldali szavaz�k" ar�nya az orsz�gban.

 

(Nol nyom�n)