Attila v�rosa

F�v�rosunk nev�nek eredete m�r �vsz�zadok �ta foglalkoztatja az �r�stud�kat. Nemcsak k�z�pkori kr�nik�saink, hanem M�ty�s kir�ly tud�sai is foglalkoztak azzal, vajon honnan sz�rmazott a Buda n�v. A F�ldrajzi nevek etimol�giai sz�t�r�ban azt tal�ljuk, hogy szem�lyn�vi eredet�, de arra m�r nem boncolgatj�k, hogy ki is lehetett a n�vad�. Meg sem eml�tik a hun Buda nev�t, akit a g�tok Bl�d�nak neveztek el. H�man B�lint kor�bban �gy v�lte, hogy az els� magyar kr�nik�k, az �gynevezett �sgeszt�k is tudni v�lt�k, hogy a Pilisben rejt�z� hun f�v�rost Bud�nak h�vt�k, melyet a g�tok Ecilburgnak, vagyis Attila v�ros�nak h�vt�k. K�zai Simon a k�vetkez�k�ppen �sszegezte a n�vad�st: „Ethele kir�ly a k�noknak �s m�s n�peknek megparancsolta volt, hogy azt Ethele v�ros�nak h�vj�k; a n�metek a tilalomt�l f�lve azt Eczelburgnak (Echulburg) nevezt�k; de a hunok azon tilalommal keveset gondolva, mint el�bb, mai napig is �-Bud�nak h�vj�k.“ Hasonl�an v�lekedik a t�bbi magyar forr�s is, �gy Anonymus is.

Buddha a n�vad�?  

M�r a k�z�pkorban megjelent egy olyan elk�pzel�s, miszerint Buda v�ra a nagy indiai b�lcs, Buddha ut�n kapta a nev�t. A messzi sz�rmaztat�st arra alapozt�k, hogy a messzi b�lcs neve latinul ugyan�gy Buda volt, mint a magyar sz�kes v�ros neve. Akkor m�g nem tudt�k, hogy a nagy vall�salap�t� is szk�ta eredet� t�rzsb�l sz�rmazott. Ezt az elgondol�st Galeotto Marzio M�ty�s kir�ly tettir�l sz�l� m�v�ben fejtette ki.  Az it�liai tud�s ezzel nem a magyarok k�z�tt j�l ismert hun hagyom�nyt k�vette, hanem megpr�b�lt teljesen m�s magyar�zatot adni a v�ros nev�re. „Nem tudjuk, hogy honnan vette a nev�t, az �kori Budali�t�l vagy att�l a szent f�rfi�t�l, akit Buddh�nak neveztek, nem mintha alap�t�ja lett volna, hanem, mert olyan kiv�l� volt, hogy az � nev�t adt�k neki.”

Budv�r

Sz�kelyf�ld�n emelkedik Budv�r kop�r hegye, melynek nev�t a helyi hagyom�ny szint�n Attila testv�r�nek nev�vel hozta �sszef�gg�sbe. A r�gi elbesz�l�sek arr�l reg�lnek, hogy ott �llt a hun udvar, miel�tt Attila el�dei elfoglalt�k volna Pannoni�t. K�s�bb, a nagykir�ly hal�la ut�n oda t�rtek vissza Csaba kir�lyfi eml�k�nek �pol�i. Orb�n Bal�zs a 19. sz�zad m�sodik fel�ben a k�vetkez� adatokat gy�jt�tte �ssze a szent hegyr�l: „E romok �tmutat�sa szerint itt �llott Budv�ra, melyet Buda vez�r m�g Attila birodalm�nak f�lboml�sa el�tt �p�tett volt s melyhez t�rt�nelm�nk m�toszi kor�b�l oly sok titokszer�t k�t a n�phit. E v�r volt az Attila hunjait�l elszakadt �s ide a havasok k�z� vonult sz�kelyek f�rabonb�njainak is sz�khelye, politikai �let�k �s vall�si kegyelet�k k�zpontja; itt a v�r alatt gy�lt egybe a sz�kely n�p �ldozni, t�rv�nyt hozni, a hon dolgai felett tan�cskozni, jutalmazni �s b�ntetni.”

OB

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s